BETÁNIAI SZENT MÁRTA
Szent
János evangélistától tudjuk, hogy Jézus szerette Mártát, Máriát és
Lázárt, akik Betániában laktak.
Az első találkozás, amikor Jézus Márta
házában járt, Szent Lukács szerint így történt: Jézus tanítványai
kíséretében úton volt. 'Útjuk közben betértek egy faluba - Betániába.
Egy Márta nevű asszony befogadta a házába. Mártának volt egy húga,
Mária. Ez odaült az Úr lábához, és hallgatta szavait. Márta meg
sürgött-forgott, és végezte a háziasszonyi teendőket.' Volt mit tennie,
hiszen legalább tizennégy fáradt férfi vacsorájáról és
elszállásolásáról kellett gondoskodnia. 'Egyszercsak megállt, és így
méltatlankodott: Uram, nem törődöl vele, hogy a húgom elnézi, hogy
egyedül szolgáljak? Szólj neki, hogy segítsen nekem! Az Úr azonban így
válaszolt: Márta, Márta, sok mindenre van gondod, és sok minden
nyugtalanít, de csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta,
nem is veszti el soha' (10,38-42).
A második alkalom, amikor Mártával találkozunk az evangéliumban, Jézus legnagyobb csodája: Lázár feltámasztása. A
történteket Szent János mondja el: 'Betániában, Máriának és nővérének,
Mártának a falujában volt egy beteg, Lázár. Ez a Mária kente meg az
Urat olajjal, és törölte meg a lábát a hajával. Az ő testvére, Lázár
volt a beteg. A nővérek megüzenték Jézusnak: Uram, akit szeretsz, beteg!
Ennek hallatára Jézus azt mondta: Ez a betegség nem okozza halálát,
hanem Isten dicsőségére lesz, hogy megdicsőüljön általa az Isten fia.'
A
harmadik alkalommal szintén Betániában találkozunk Mártával, Máriával
és Lázárral, közvetlen Húsvét előtt. Ismét János evangélista mondja el a
következőket: 'Hat nappal Húsvét előtt Jézus Betániába ment, ahol
Lázár lakott, akit feltámasztott a halálból. Ott vacsorát rendeztek a
tiszteletére.' Ez a vacsora azonban nem Márta, hanem a leprás Simon
házában zajlott le. A három testvér is hivatalos volt: 'Márta
felszolgált, és Lázár is a vendégek között volt. Mária pedig vett egy
font valódi nárduszból készült olajat, megkente vele Jézus lábát, és
megtörölte a hajával. A ház betelt a kenet illatával.
Az egyik
tanítvány, Karióti Júdás, aki elárulta, méltatlankodott miatta: Miért
nem adták el inkább az olajat 300 dénárért, s miért nem osztották szét a
szegények között? De ezt nem azért mondta, mintha a szegényekre lett
volna gondja, hanem mert tolvaj volt: ő kezelte a pénzt, és
eltulajdonította, amit rábíztak. Jézus rászólt: Hagyd békén! Hadd tegye,
hiszen a temetésem napjára teszi.' Máté evangéliumában Jézus így
folytatja: 'Bizony mondom nektek, ahol a világon csak hirdetni fogják
az evangéliumot, mindenütt megemlékeznek majd arról is, amit ez az
asszony tett.' (Jn 12,1-8; Mt 26,6-13).
Sajnos a liturgikus
megemlékezés Máriára épp azért, mert alakja egybemosódott Mária
Magdolnával nem terjed ki. Mártát a ferencesek kezdték ünnepelni
1262-ben, július 29-én. A 13. század végén a római naptárba is áttették.
Forrás ~ Internet
