AZ ÉLET IGÉJE 

'Fogadjátok el egymást, amint Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére.' (Róm 15,7)

Szent Pál többek között ezzel a mondattal buzdítja a keresztényeket a rómaiakhoz írt levelében. A római közösséget – ahogy egyébként a többi közösséget is, mely a görög-római világban megszületett – olyan hívők alkották, akik egyrészt pogányok, másrészt zsidók közül kerültek ki, vagyis más volt a gondolkodásuk, kultúrájuk, lelki érzékenységük. Ezek a különbözőségek ítélkezést, előítéleteket, negatív megkülönböztetést, türelmetlenséget szültek közöttük, s ez biztos nem volt összhangban Isten akaratával, vagyis azzal, hogy fogadják el egymást kölcsönösen.

Az apostol nem talál hatékonyabb eszközt arra, hogy segítsen ezeknek a nehézségeknek leküzdésében, mint azt, hogy emlékezteti őket megtérésük kegyelmére. Az a tény, hogy Jézus meghívta őket a hitre, átadva nekik saját Lelke ajándékát, kézzelfogható jele volt annak a szeretetnek, amellyel Jézus – tekintet nélkül múltjukra, származásukra – mindannyiukat külön-külön elfogadta, hogy egyetlen testet alkosson belőlük.
 
'Fogadjátok el egymást, amint Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére.'

Szent Pál szavai Jézus szeretetének egyik megrendítő vonására irányítják figyelmünket: Jézus – földi élete során – mindig elfogadott mindenkit, főképpen a leginkább számkivetetteket, a legnagyobb ínségben élőket, a legtávolabb levőket. Mindenkit megajándékozott bizalmával, barátságával, s ezzel egymás után döntötte le azokat a falakat, melyeket az emberi gőg és önzés emelt az akkori társadalomban. Jézusban a mennyei Atya mindannyiunkra irányuló, teljességgel elfogadó szeretete nyilvánult meg; nekünk is ilyen szeretettel kell tehát fordulnunk a többiek felé. Elsősorban ez az, amit az Atya akar tőlünk. Ezért azzal dicsőíthetjük meg leginkább az Atyát, ha arra törekszünk, hogy elfogadjuk egymást, méghozzá úgy, ahogyan Jézus fogadott el minket.
 
'Fogadjátok el egymást, amint Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére.'

 Hogyan éljük tehát az e havi igét?

Ez az ige önzésünk egy olyan megnyilvánulására világít rá, mely igen gyakran jelentkezik, s melyet – mondjuk meg őszintén – a legnehezebb leküzdeni: hajlamosak vagyunk arra, hogy elzárkózzunk a többiektől, megkülönböztessük, félreállítsuk, kizárjuk a másikat, amennyiben nem olyan, mint mi, és ezért zavarhatja nyugalmunkat.

Ezt az igét tehát elsősorban családunkon, közösségeinken belül, munkahelyi környezetünkben igyekszünk majd élni úgy, hogy kigyomláljuk magunkból az ítélkezést, a negatív megkülönböztetést, az előítéleteket, a neheztelést, a türelmetlenséget egyik vagy másik felebarátunkkal szemben. Igen könnyen és gyakran beleesünk ezekbe a hibákba, melyek miatt nagyon hűvössé válnak, és veszélybe kerülnek az emberi kapcsolatok; ami megnehezíti, sőt megakadályozza a kölcsönös szeretet áramlását.

De szélesebb körben, társadalmi szinten is próbáljunk így élni! Határozzuk el, hogy tanúságtevői leszünk Jézus elfogadó szeretetének azok iránt, akiket a társadalmi önzés hajlamos kizárni vagy félreállítani.

A másik ember különbözőségének elfogadása a keresztény szeretet alapja. Ez a kiindulópontja, az első lépcsőfoka a szeretet civilizációja, a közösségi kultúra létrejöttének, melynek felépítésére ma Jézus különösképpen meghív mindannyiunkat.

 Chiara Lubich

Forrás ~ Internet


 Szent Jeromos ~ ünnepe szeptember 30.

 Jeromos a Biblia fordító. Neki köszönhetjük a mai fordítások alapját képező vulgáta fordítást. Szeretnénk napról napra kezünkbe venni a Szentírást. Szeretnénk napról napra tanulni Istentől, megerősödni Isten üzenete által.

SZENT JEROMOS 349 tájékán született Dalmáciában, Stridon helységben. Vallásos szülői alapnevelést kapott, nagy világi műveltsége volt: latin, görög. Rómában a katakombákban elmélkedett, majd érett korában megkeresztelkedett, maga Liberiusz pápa keresztelte meg.
A mai Németország területén, Trier környékén ismerkedett meg a remete élettel, majd a keleti remeteséggel barátkozott. 374-ben Antiochiában súlyos beteg lett, utána két évig igen szigorú remete életet élt, és görögöt, hébert, valamint arámot tanult. 382-ben Rómába ment, már mint pap Damazusz pápa titkára lett. Latin nyelvű Szentírás-fordítást kellett készítenie, ezenkívül széleskörű és hatásos lelkipásztori munkát végzett. Női szerzetesi közösséget is igyekezett keleti mintára szervezni, emiatt irigyei támadtak, áskálódások, vádaskodások céltáblája volt.
 
Egyiptomba, Izraelbe, végül Betlehembe ment, itt kolostort épített. A Születés Barlangja közvetlen szomszédságában élt, tovább tanulta a hébert, éjszakánként egy rabbi 1-1 aranyért tanította. Szentírás fordítást készített, fordítását Vulgata néven ma is használja az Egyház. Sokat olvasott Szent Ágoston szerint: minden megírt könyvet elolvasott!

Kemény küzdelmet folytatott a tévtanitókkal: szerzetesi életről, papi szüzességről, Szűz Mária méltóságáról, a szentek, és az ereklyék tiszteletéről, a krisztusi kegyelem szükségességéről. A pelagiánusok gyújtogatása elől futva menekült. Jó emberei egymásután meghaltak körülötte. Mindezek ellenére töretlen szellemi erővel dolgozott, boldog halált élt 420. szeptember 30-án.
A Maria Maggiore templomban nyugszik, Rómában. A négy egyházatya egyike.

 Példája: Soha ne szűnj meg igaz célodért harcolni!

'Istenünk, ki Szent Jeromos áldozópapodba odaadó és minden áldozatra kész szeretetet oltottál a Szentírás iránt, kérünk, add, hogy néped is megtalálja Igédben az élet forrását, és egyre többet merítsen belőle!'

Forrás ~ Internet

87. ZSOLTÁR

Kóré fiainak éneke. Zsoltár. A karvezetőnek. A 'Mahálát' szerint. Éneklésre. Uram, szabadításom Istene, éjjel-nappal hozzád kiáltok. Jusson színed elé imádságom, füledet hajtsd könyörgésemre. Mert fájdalommal van tele a lelkem és életem az alvilághoz közeledik. A sírba szállók közé soroltak engem, olyanná lettem, mint akinek nincsen segítsége. A holtak között van fekhelyem, mint a halálra sebzettek, akik a sírban alszanak, akikről nem emlékezel meg többé, és akiket kitéptek kezedből. Letettél engem a verem mélyére, a sötétségbe s a halál árnyékába. Rám nehezedett haragod, rám zúdítottad minden hullámodat. Eltávolítottad tőlem ismerőseimet, utálatossá tettél előttük; Fogoly vagyok és nincs menekvésem. Szemem elbágyad a gyötrelemtől. Uram, egész nap tehozzád kiáltok, feléd terjesztem kezemet: Vajon a holtakkal művelsz-e csodákat, és fölkelnek-e az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Vajon hirdetik-e valaki a sírban irgalmasságodat és hűségedet az enyészet helyén? Vajon a sötétség helyén ismerik-e csodáidat és igazságodat a feledés földjén? Uram, én hozzád kiáltok, kora reggel eléd száll imádságom. Miért taszítasz el engem, Uram, miért rejted el tőlem arcodat? Szegény és halálos beteg vagyok ifjúkorom óta, a tőled való rettegés súlya nyom, bensőm összezavarodott. Átcsapott rajtam haragod és megrendítettek engem borzalmaid. Körülvesznek engem, mint a vizek, egész nap, mindenünnen körülvesznek. Eltávolítottad tőlem a barátokat és a közelállókat, csak a sötétség a társam

 
'Miért nem haltam meg, mikor megszülettem?'

'Ezután megnyitotta Jób a száját, elátkozta születése napját és mondta: 'Vesszen a nap, amelyen születtem, az éj, amelyen mondták: 'Fiú fogantatott.' Miért nem haltam meg a méhben? Miért nem pusztultam el mindjárt, amikor kijöttem a méhből? Térd engem miért fogadott, miért tápláltak emlők? Így most csendben aludnék, békességben szenderegnék együtt királyokkal, országok tanácsosaival, akik pusztaságot építettek maguknak, vagy fejedelmekkel, akik aranyban bővelkedtek, akik ezüsttel töltötték meg házaikat. Vagy mint az elásott idétlen gyermek, nem lennék többé, mint a magzat, amely nem látott napvilágot. Ott felhagynak a gonoszok a tombolással, és pihennek az erőben megfogyottak; Mire való világosság a nyomorultnak és élet a keseredett léleknek? Azoknak, akik várják a halált, de nem jő, és ásva keresik, jobban mint a kincset; akik örülnének mérték nélkül, ha a sírt végre megtalálnák? Mire való az élet a férfinak, akinek útja el van rejtve, akit Isten homályba burkolt?' Jób 3,1-3.11-17.20-23


EVANGÉLIUM

'Történt pedig, hogy amikor közeledtek felvételének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt, akik el is indultak, és a szamaritánusok egyik helységébe érkeztek, hogy szállást készítsenek neki. Azok azonban nem fogadták be, mert Jeruzsálembe szándékozott menni. Ennek láttára tanítványai, Jakab és János ezt mondták: 'Uram! Akarod-e, hogy kérjük, szálljon le tűz az égből, és eméssze meg őket?' De ő hozzájuk fordulva megfeddte őket, és elmentek egy másik faluba.' Lk 9,51-56

SZENT ANGYALOK ÜNNEPE ~ SZEPTEMBER 29.

Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyal ~ szeptember 29.

 Az Anyaszentegyház ma ünnepet ül annak a három főangyalnak tiszteletére, akiket a Szentírásból név szerint ismerünk Szent Mihály a lázadó angyalok elleni harc vezére volt az égben, és az ószövetségi választott nép védőangyala lett. Mi az Egyháznak, Isten újszövetségi népének védelmezőjeként tiszteljük. Szent Gábor, aki Szűz Máriának hírül vitte a Fiúisten megtestesülésének örömhírét, a hírközlés védőszentje. Szent Rafaelt az ifjú Tóbiás úti kísérőjeként említi a Biblia. Az utasok, a zarándokok és a földi zarándokútját járó Egyház védelmére hívjuk segítségül.

Azokat az angyalokat nevezzük főangyaloknak, akik fontos üzenetet hoznak Istentől. A főangyalokat külön névvel is megjelöljük. Egyikük neve Mihály, ki olyan, mint az Isten, a másiké Gábor, Isten ereje, a harmadiké Rafael, Isten orvossága. Az angyalok Isten üzenetét hozzák. Szeretnénk ezt az üzenetet mi is továbbadni, angyalaivá válni embertársainknak.

'Abban az időben fölkel Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója; mert olyan szorongattatás ideje következik, amilyen még nem volt soha, amióta nemzetek vannak. Abban az időben megszabadul néped; mind aki be van írva a könyvbe.' Dániel könyve 12. fejezet 1.

'Gábor angyal megszólított, és azt mondta: Dániel, máris eljöttem, hogy felvilágosítást adjak. Amikor imádkozni kezdtél, egy szózat hallatszott. Eljöttem, hogy tudtodra adjam, mert kedvelt férfiú vagy. Figyelj hát a szózatra, és értsd meg a látomást!' Dániel könyve 9. fejezet 22-23.

'Rafael angyal vagyok, egy a hét angyal közül, aki mindig az Úr színe előtt áll. Nem magamtól jöttem, hanem Istenünk akaratából. Őt dicsőítsétek, mert őt illeti a köszönet. Most visszatérek ahhoz, aki küldött, írjatok le mindent, ami történt, és hirdessétek csodatetteit.' Tóbiás könyve 12. fejezet 15a.18a.20.
 
HIMNUSZ A SZENT ANGYALOKHOZ

Szálljon dicsérő énekünk
felétek, szent főangyalok,
kiket nagy tisztesség övez,
hol állnak égi csarnokok!

Mihály, mennybéli nagy hadak
vezére, győztes harcosa,
villámló jobbod védje meg
az Istenhez hű lelkeket!

Gábor, ki égi titkokat
társz fel mint legfelsőbb követ,
segíts, ne hagyjuk el soha
a megszentelt ösvényeket!

Ó, Rafael, te légy velünk,
kik új hazába készülünk,
tarts távol tőlünk testi bajt,
és hozd, mi lelki üdvöt ad!

És mind, ti, fényes angyalok,
fehér, hótiszta szép sereg,
segítsetek, hogy egykoron
majd mennyet érjünk köztetek!

Legfőbb Atyánkat s egy Fiát
imádjuk és Szentlelküket,
kiknek ti egy dicséretet
együtt örökké zengetek! Amen.

HIMNUSZ A SZENT ANGYALOKHOZ

Szent Mihályt küldd el, könyörögve kérünk,
békeangyalként a körünkbe, Krisztus;
látogasson meg, s valahányszor eljön,
hozza kegyelmed!

Gábor is jöjjön, az erős, hatalmas;
űzze el tőlünk a gonosz kísértőt,
templomunkat bő javaiddal áldja
látogatása!

Rafaelt is küldd, a nagy égi orvost,
mennyek angyalát, hogy a sok betegnek
gyógyulást hozzon, utas életünkben
jóra vezessen!

Krisztus, angyalnép örökös Királya,
add, hogy énekünk az övékkel együtt
áldja mindig azt, aki egy, de három,
és egyedül szent! Amen. 

HIMNUSZ A SZENT ANGYALOKHOZ

Neked Krisztus, Atya fénye,
lelkünk lángja élete,
angyalokkal egyesülve
szívvel-szóval dalolunk,
egymást váltó zsoltárokban
zengjük szívünk dallamát.

Tisztelettel ünnepeljük
főangyalok csapatát,
de főképp az égi hadnak
vezérét és bajnokát,
ki a Sátánt letiporta,
a győzelmes Szent Mihályt.

Védjen ő; s te űzzél messze,
nagy Királyunk, Krisztusunk,
minden álnok ellenséget,
s testünk-lelkünk tiszta lesz:
így a mennyek örömébe
kegyelmeddel elvezess.

Dicsőséget az Atyának
zengjen hangos víg dalunk,
dicsőséget szent Fiának,
s Lelküknek, ki Vigaszunk,
téged illet minden áldás.
Szentháromság, egy Urunk! Amen.

HOZSANNA

 Sanctus, sanctus, Sanctus
Dominus, Deus Sabaoth.
Pleni sunt caeli et terra gloria tua.
Hosanna in excelsis!

Szent vagy, szent vagy, szent vagy,
mindenség Ura, Istene!
Dicsőséged betölti a mennyet és a földet,
hozsanna a magasságban!

ISTENNEK ANGYALAI
 Istennek szent angyalai!
Ti szent lelkek a kilenc karban,
ti tündöklő, alázatos és hűséges lelkek!
Emberi gyöngeségemben állok előttetek,
remélve és vágyakozva.

Elétek járulok a mai napon,
áldjatok meg szeretetetekkel, erőtökkel és hatalmatokkal!
Védjetek meg engem,
Istennek hazafelé tartó gyermekét!
Tartsatok meg az igazság útján,
és vigyetek magatokkal egykor a mennyek országába! Amen.

IMA AZ ARKANGYALOKHOZ

 Szent Mihály arkangyal, az égi seregek vezére, te legyőzted a sárkányt. Istentől kaptál erőt és hatalmat, hogy alázatoddal megsemmisítsd a sötétség hatalmának kevélységét. Könyörögve kérünk, segíts, hogy szívünk igazán alázatossá váljék és mindig rendíthetetlen hűséggel teljesítsük Isten akaratát, hogy minden szenvedésben és bajban erőslelkűek legyünk, és majdan megállhassunk Isten ítélőszéke előtt!

Szent Gábriel arkangyal, a megtestesülés titkát hordozó szent angyal, Isten hűséges követe! Nyisd fel fülünket Urunk irgalmas Szívének halk figyelmeztetésére és hívására! Esedezve kérünk, maradj mindig közelünkben, hogy helyesen értelmezzük, kövessük és engedelmesen fogadjuk Isten szavát! Segíts megtennünk mindazt, amit Isten tőlünk kíván! Segíts éber készenlétre, hogy ébren találjon az Úr, ha eljön!

Szent Rafael arkangyal, Isten oltalmának követe, esedezve kérünk, érintsd meg szívünket égõ szereteteddel! Segíts megmaradnunk a szeretet útján! Taníts, vezess, figyelmeztess arra, ami kedves Urunk és Istenünk előtt! Segíts felismernünk Isten szent akaratát és fedd fel előttünk Isten szent szeretetének boldogító örömét! Amen.

IMA AZ ŐRANGYALHOZ

Szent őrangyalom, akit Isten egész életemre kísérőként adott mellém, ments meg az örök élet számára, teljesítsd velem kapcsolatos kötelességedet, amit Isten szeretete rád bízott. Rázz fel fásultságomból és húzz ki gyengeségemből! Torlaszolj el előttem minden helytelen utat és gondolatot! Nyisd meg szememet Istenre és a Keresztre! De zárd be a fülemet a gonosz ellenség sugallatai elől! Őrködj felettem, amikor alszom, nappal pedig adj erőt kötelességeim teljesítéséhez és az áldozat vállalásához, hogy majdan a mennyben örömöd és jutalmad legyek. Amen.

Forrás ~ Internet
 
137. ZSOLTÁR

Dávidtól. Hálát adok neked, Uram, teljes szívemből, mert meghallgattad szájam szavát. Magasztallak az angyalok színe előtt, leborulok szent templomod felé; áldást mondok nevednek irgalmadért és igazságodért, mert mindenek fölött felmagasztaltad szent nevedet. Bármikor hívtalak segítségül, meghallgattál engem, és gyarapítottad az erőt lelkemben. Hálát ad neked, Uram, a föld minden királya, a te szád minden szavának hallatára, és megéneklik az Úr útjait, mert nagy az Úr dicsősége. Fölséges az Úr és rátekint az alázatosakra, de messziről megismeri a felfuvalkodottakat. Ha szorongatások között járok is, megőrzöd életemet; Ellenségeim haragjával szemben kinyújtod kezedet, és jobbod megszabadít engem. Az Úr mindezt véghezviszi értem, Uram, irgalmad örökkévaló: ne vesd meg kezed alkotásait!


'Örvendezzetek mennyek, és ti, akik benne laktok!'

Néztem, és egyszer csak trónokat állítottak fel, s egy Ősöreg leült; a ruházata fehér volt, mint a hó, és fején a haj olyan, mint a tiszta gyapjú; trónja lángoló tűz, kerekei égő tűz. Tüzes és sebes folyó jött ki színe előtt; ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer százezren hódoltak neki; a bíróság leült és a könyveket felnyitották. Majd azt láttam az éjszakai látomásban, hogy íme, az ég felhőiben valaki jött, aki olyan volt, mint az Emberfia, s amikor az Ősöregig eljutott, az ő színe elé vitték, és ő hatalmat, méltóságot és országot adott neki, hogy minden nép, törzs és nyelv neki szolgáljon, és hatalma örök hatalom legyen, amely meg nem szűnik, és országa olyan, amely el nem pusztul. Dán 7,9-10.13-14


EVANGÉLIUM 

Amikor Jézus meglátta a közeledő Natanaelt, azt mondta róla: 'Íme, egy igaz izraelita, akiben nincs álnokság.'  Natanael megkérdezte: 'Honnan ismersz engem?' Jézus azt felelte: 'Mielőtt Fülöp hívott volna téged, láttalak, amikor a fügefa alatt voltál.' Natanael azt válaszolta: 'Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!'  Jézus erre így szólt: 'Mivel azt mondtam neked: láttalak a fügefa alatt, hiszel. De nagyobb dolgokat fogsz majd látni ezeknél.' Aztán hozzátette: 'Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok a megnyílt eget, s hogy az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.'  Jn 1,47-51

KEMPIS TAMÁS ~ KRISZTUS KÖVETÉSE II.

Nézd csak, milyen messze vagy még az igazi szeretettől és
alázatosságtól: amely senki másra nem néz haraggal, méltatlankodással, csak önmagára.

Nem nagy szó derék és szelíd emberekkel egyetértésben élni:
ez mindenkinek természet szerint kellemes, hiszen ki-ki örömest
marad békében, s akik úgy gondolkodnak mint ő, azokat jobban szereti.

De nagy kegyelem és nagyon dicséretes, valóban férfira valló tett
békében meglenni goromba, gonosz, fegyelmezetlen emberekkel,
vagy akár olyanokkal, akiknek eszejárása más, mint a miénk.

Forrás ~ Internet

A SZENTÍRÁS VASÁRNAPJA ~ SZEPTEMBER 28.

'Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.'

János evangéliuma 1,1-5


Szeptember utolsó vasárnapja - A szentírás vasárnapja

Minden évben szeptember utolsó vasárnapján, idén szeptember 28-án ünnepli az egyház Szentírás vasárnapját. A biblia védőszentjének, Szent Jeromosnak az ünnepéhez, szeptember 30-ához legközelebb eső vasárnapon a katolikus egyház különös figyelmet szentel a Szentírásnak.

Bár a Szentírást az Egyház mindig is kiemelten tisztelte, mégis csak a II.Vatikáni Zsinat rendelkezései szenteltek neki külön ünnepet. A zsinat alkalmával történt először, hogy a világ püspökei a Szent Péter-bazilikában a főhelyre tették és a tanácskozások középpontjába állították a Bibliát. Az 1962–65 között tartott zsinaton a főpapok testülete 'Dei Verbum' címmel új szellemű határozatot fogadott el a Bibliáról, amely többek között arra szólítja fel a katolikusokat, hogy rendszeresen olvassák a Szentírást.

A szentírásvasárnap megtartását a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az elsők között rendelte el a világon. Kezdetben nagyböjt egyik vasárnapján ülték meg az ünnepet, később azonban áthelyezték szeptember utolsó vasárnapjára.

Ezen a napon a katolikus közösségek a templomokban kiemelt helyre teszik a Bibliát, és hálát adnak Istennek azért, hogy a szent könyvnek köszönhetően megismerhetik a Teremtő elképzeléseit és akaratát, a helyes erkölcsi értékeket és alapelveket, eligazítást és erőt meríthetnek belőle életük egész folyamán, és bizonyosságot arról, hogy az ember öröklétre kapott meghívást.

Forrás ~ Internet


'Ha a bűnös belátásra jut, és megtér, és nem követi el vétkeit, élni fog'

Ti pedig azt mondjátok: 'Nem igazságos az Úr útja!' Halljátok tehát, Izrael háza: Vajon az én utam nem igazságos-e, és nem inkább a ti útjaitok gonoszak? Mert ha az igaz elfordul igazságától, és gonoszságot követ el és abban hal meg, igazságtalanságában hal meg, amit elkövetett. És amikor az istentelen megtér istentelenségétől, amelyet elkövetett, és jog és igazság szerint jár el, megtartja életét. Mivel magába szállt és elfordult minden gonoszságától, amit elkövetett, biztosan életben marad és nem hal meg. Ez 18,25-28

 124. ZSOLTÁR

Zarándok-ének. Aki az Úrban bízik, olyan, mint a Sion hegye: meg nem inog, örökre megmarad. Jeruzsálemet hegyek övezik, népét pedig az Úr veszi körül most és mindörökké. Mert nem marad meg a gonoszság jogara az igazak osztályrészén, nehogy az igazak is gonoszságra nyújtsák kezüket. Tégy jót, Uram, a jókkal és az igazszívűekkel, de azokat, akik görbe utakra térnek, sodorja el az Úr a gonosztevőkkel! Békesség legyen Izraelen! 



 
 'Ha tehát ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség, az együttérzés és a könyörület, tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy egyetértők vagytok, ugyanazon szeretet van bennetek, és együttérezve ugyanarra törekedtek. Ne tegyetek semmit versengésből, sem hiú dicsőségvágyból, hanem mindenki alázatosan tekintse a másikat maga fölött állónak. Egyiktek se tartsa csak a maga érdekét szem előtt, hanem a másokét is. Ugyanazt az érzést ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban is megvolt, aki isteni mivoltában nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak, amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette önmagát, szolgai alakot vett fel, és hasonló lett az emberekhez, külsejét tekintve úgy jelent meg, mint egy ember. Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely minden más név fölött van, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd az égben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv vallja [Iz 45,23], hogy 'Jézus Krisztus az Úr!' az Atyaisten dicsőségére.'  Fil 2,1-11




EVANGÉLIUM

'Vajon erről mit gondoltok? Egy embernek két fia volt. Odament az elsőhöz és így szólt: 'Fiam! Menj ki ma, dolgozz a szőlőben!' Az így válaszolt: 'Nem akarok' , de később meggondolta magát és kiment. Akkor odament a másikhoz is, és ugyanúgy szólt neki. Az ezt felelte: 'Igenis, Uram!'  De nem ment ki. A kettő közül melyik tette meg az apa akaratát?'  Azt felelték: 'Az első.' Erre Jézus azt mondta nekik: 'Bizony, mondom nektek: a vámszedők és az utcanők előbb mennek be Isten országába, mint ti. Eljött ugyanis hozzátok János az igazság útján és nem hittetek neki. A vámszedők és az utcanők azonban hittek neki. Ti még ennek láttán sem gondoltátok meg magatokat később, hogy higgyetek neki.'  Mt 21,28-32







KEMPIS TAMÁS ~ KRISZTUS KÖVETÉSE I.

Előbb legyen meg benned a béke, akkor mások között
is békességet szerezhetsz.
A békességszerző ember nagyobb áldás, mint a nagy tudományú.
A szenvedélyektől vezetett ember a jót is rosszra fordítja,

és könnyen elhiszi másról a rosszat.
A jó és békességes ember mindent jóra irányít.

Akinek a békesség az otthona, az senkire sem gyanakszik.
Aki viszont elégedetlen és felháborodott,
azt mindig valami gyanú nyugtalanítja.
Maga sem nyughatik, mást sem hagy nyugton.

Gyakran mond olyasmit, amit nem kellene mondania,
s elmulasztja, amit jó lett volna megtennie.
Azt figyeli, mi kötelessége volna másnak,
s a maga dolgát elhanyagolja.

Először magadra fordítsd buzgóságodat,
aztán majd joggal buzgólkodhatsz felebarátod körül.
Te értesz ahhoz, hogy saját tetteidet mentegesd,
szépítgesd, de mások mentségét hallatlanra veszed.
Méltóbb volna, hogy magadat vádold és testvéredet mentegesd.
Ha azt akarod, hogy mások elfogadjanak, fogadd el te is a többieket.


Forrás ~ Internet

A MAI NAP SZENTJE PÁLI SZENT VINCE

Páli Szent Vince áldozópap ~ szeptember 27.

Vince Franciaországban, Aquitániában született 1581. április 24-én. Szülei falusi földmívesek voltak. Szülei tanult emberré kívánták nevelni, a közeli Dax városkába a ferencesekhez küldték iskolába. Atyja (ökreit eladva) egyetemi tanulmányait is biztosította, a spanyol Saragossába, majd Toulouse egyetemére járt. Hivatást érzett, egyházjogot és teológiát tanult. 1600. szeptember 23-án pappá szentelték, 1605-ben pedig egy jámbor özvegytől jelentős összeget örökölt.
Romantikus, egyesek szerint kétségbe vonható epizód volt, hogy állítólag török martalócok egy tengeri hajóútján elfogták és rabszolgának eladták. Algíriában ura feleségét, majd urát is megtérítette. Ura Avignonban keresztelkedett meg és Rómában irgalmasrendi szerzetes lett. Ezután Vince Párizsba utazott, kórházakat látogatott, papi társaságokat keresett fel. Plébános lett.

1625-ben egy alapítvány segítségével megalapított egy missziós társulatot, a lazaristákat, ennek célja a papság helyes nevelése és a szegények segítése. Sokféle intézmény alakult ki körülötte, ezeket Párizsból irányította. Foglalkoztak a szegényekkel, betegekkel, gályarabokkal és a papi elmélyüléssel. életre hívta a papi rekollekciókat. Híveit Isten szeretetére igyekezett vezetni. Megszervezte Marillac Szent Lujzával a 'Szeretet leányai' - Irgalmas Nővérek társulatát.

Párizsban, 1660. szeptember 27-én halt meg Párizsban. Derűs arcát üvegfedél alatt, rendje központi templomában (rue de Sevres) láthatjuk. 1729. augusztusában boldoggá, 1737. júniusában pedig szentté avatták. 1885-ben XIII. Leó pápa őt nevezte meg a modern szeretet-művek intézményeinek alapítójának és pártfogójának.
Példája: Derűsen és lankadatlanul végezd minden munkádat!

'Istenünk, ki Szent Vince áldozópapot apostoli erényekkel ruháztad föl, hogy a szegényeket gondozza és a papokat tanítsa, kérünk, segíts, hogy ugyanazzal a buzgósággal szeressünk, amellyel ő szeretett, és megtegyük, amire tanított! '

Forrás ~ Internet
 
89. ZSOLTÁR

Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te lettél a mi menedékünk nemzedékről nemzedékre. Mielőtt hegyek lettek, a föld és a világ születtek, te öröktől fogva és mindörökké vagy, Isten! Te visszatéríted az embert a porba, azt mondod: 'Térjetek oda vissza, emberek fiai.' Hiszen szemed előtt ezer esztendő olyan, mint az eltűnt tegnapi nap, vagy mint egy őrváltásnyi idő éjszaka. Elragadod őket, olyanok mint az álom, mint a reggel kiviruló fű: reggel kihajt és virágzik, estére lehull és elszárad. Elenyészünk ugyanis neheztelésed miatt, rettegjük haragod. Magad elé állítod gonoszságainkat, titkainkat arcod világossága elé. Napjaink mind elmúlnak haragodban, éveinket, mint egy sóhajtást, bevégezzük. Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri, vagy az erőseké a nyolcvanat, és azok nagyrésze is munka és fájdalom, gyorsan elmúlnak és mi elmegyünk. Ki ismeri haragod erejét és félelmetes felindulásodat? Taníts meg számba venni napjainkat úgy, hogy bölcsességgel telítsük szívünket. Fordulj meg, Uram, végre valahára, légy irgalmas szolgáidhoz. Tölts el minket kora reggel irgalmaddal, hogy ujjongjunk és vigadjunk egész életünkben. Örvendeztess minket annyi napig, mint amennyin megaláztál minket, s annyi évig, mint amennyin nyomorúságot láttunk. Nyilvánuljon meg műved szolgáidon és dicsőséged az ő fiaikon. Derüljön ránk a mi Urunk, Istenünk fényessége, kezünk munkáját erősítsd meg, és áldd meg kezünk munkáját!


'A por visszatér a földbe, a lélek pedig visszatér Istenhez'

'Örvendj, ifjú, fiatal korodban, és légy jó kedvvel ifjúságod napjain! Kövesd szíved hajlamát, és azt, amit szemed lát! De tudd meg, hogy mindezekért Isten törvény elé idéz! Űzd el a búbánatot szívedből és tartsd távol a bajt testedtől, hisz az ifjúkor és az élvezet is csak hiúság! Gondolj Teremtődre ifjúságod napjain, mielőtt elkövetkeznek a nyomorúságos napok, s eljönnek az esztendők, amelyekről azt mondod: 'Ezek nincsenek kedvem szerint!' Mielőtt elsötétül a nap, a világosság, a hold és a csillagok, amikor a felhők eső után újra megjönnek; amikor a háznak őrei reszketnek, s az erőteljes férfiak meginognak; az őrlő leányzók, ha kevesen vannak, felhagynak dolgukkal, s az ablakon leskelődők homályba borulnak; amikor bezárulnak az utcára nyíló ajtók, s a malom zaja elcsendesül; amikor madárfüttyre felkelnek, s az énekes leányzók mindannyian elhalkulnak; amikor a magas helyektől is félnek s az úton ijedeznek; amikor virágzik a mandulafa, mikor a sáska nehezen vánszorog, és a fűszer mit sem ér, mert az ember elmegy örök hajlékába, és siratók járnak körül az utcán; amíg el nem szakad az ezüstfonál, és el nem reped az aranyedény, amíg össze nem zúzódik a korsó a forrásnál, és el nem törik a kerék a kútnál: visszatér a por a földbe, ahonnan vétetett, s az éltető lehelet visszatér Istenhez, aki adta. Csupa hiúság! - mondja a Prédikátor - minden csak hiúság!' Préd 11,9 - 12,8

 EVANGÉLIUM

Ekkor mindnyájan elcsodálkoztak Isten nagyságán. Mivel mindannyian csodálkoztak azon, amit tett, ő így szólt tanítványaihoz: 'Jegyezzétek meg jól ezeket a szavakat, mert az Emberfiát az emberek kezébe adják.' Ők azonban nem értették ezt a beszédet. El volt rejtve előlük, hogy fel ne fogják, de nem merték őt kérdezni e beszéd felől. Lk 9,43b-45



 KEMPIS TAMÁS SZERETETHIMNUSZA

Kempis Tamás Szeretethimnusza ~ Az Istenszeretet csodálatos hatása

Nagy dolog a szeretet, minden jónál nagyobb, 
egymaga könnyűvé tesz minden terhet,
 méltósággal visel minden méltatlanságot.

Mert a terhet nem érzi tehernek, 
minden keserűt édessé, jóízűvé tesz.

Jézus nagylelkű szeretete nagy vállalkozások véghezvitelére sarkall, 
arra biztat, hogy mindig tökéletesebbre vágyakozzunk.

A szeretet fölfelé igyekszik, 
nem akar semmi alantasba bonyolódni.

A szeretet szabad akar lenni,
 el akar szakadni minden világias vonzalomtól,
 hogy belső látását semmi se homályosítsa, 
hogy valami evilági érdek be ne hálózza, baj le ne sújtsa.

Semmi sem édesebb a szeretetnél, semmi sem erősebb, 
semmi sem magasabb, tágasabb, semmi sem kedvesebb, 
tökéletesebb és jobb az égen és a földön.

Mert a szeretet Istentől született, 
és csak Istenben nyughatik meg túl minden teremtményen.

Aki szeret, röpül, fut, örvend, szabad és semmi sem ejti rabul.

Mindent odaad, hogy mindent megnyerjen, 
és mindene megvan mindenben, 
 mert mindenek fölött az egy legfölségesebben talál megnyugvást, 
akiből minden jó ered és kiárad.

Nem az ajándékot nézi, hanem minden jón túl ahhoz fordul, 
aki ajándékokkal halmozza el.

A szeretet gyakran nem ismer mértéket, 
hanem mértéktelenül tékozolja önmagát.

A szeretet nem érez terhet, nem veszi számba a munkát,
 többre igyekszik, mint amire az ereje futja, lehetetlent nem ismer, 
mert azt hiszi, mindenre képes, és minden szabad neki.

Mindenre jó tehát, és sokat véghez visz, valóra vált, 
ott is, ahol kidőlne s elterülne az, akiben szeretet nem volna.

A szeretet virraszt és ébren alszik, ha elfáradt, sem hagyja el magát, 
 szorongattatván meg nem szorul, ha ijesztik, meg nem rémül,
 hanem akár az eleven láng és a lobogó fáklya, fölcsap, 
és bátran keresztül hatol mindenen.

Aki szeret, az tudja, mit kiált ez a szó.

Mert nagy kiáltás Isten fülében a lélek buzgó szeretete, mely így szól:
 'Én Istenem, én szerelmem, te egészen az enyém vagy, én meg egészen a tiéd vagyok.'

Tégy tágasabbá engem a szeretetben, hogy szívem megkóstolja, 
mily gyönyörűséges szeretni, s szeretetben olvadozni s úszni.

Tartson fogságában a szeretet, ha a nagy fölgerjedésben,
 ámulatban magam fölé emelkedem.

Hadd énekeljem a szeretet énekét, kövesselek téged,
 kedvesemet a magasságba, lankadjon el a te dicséretedben
 az én szeretettől ujjongó lelkem.

Szeresselek téged, jobban, mint önmagamat, magamat is csak érted, 
s benned mindazokat, akik igazán szeretnek téged,
 ahogy kívánja a szeretetnek belőled kiragyogó törvénye.

A szeretet gyors, őszinte, figyelmes, víg és kedves, erős, türelmes, 
hűséges, okos, kitartó, bátor, sosem keresi önmagát.

Mert amint valaki önmagát keresi, a szeretetből kihullik.

Körültekintő a szeretet, alázatos és törvénytudó, nem puha, 
nem könnyelmű, nem hiábavalóságokra törekvő, józan, 
tiszta, állhatatos, nyugodt és minden érzékre vigyázó.

A szeretet kész a meghajlásra, engedelmes az elöljáróknak,
 magát hitványnak és semmitérőnek hiszi, 
Istenhez fordul nagy figyelemmel, hálával,
 mindig benne bízik és remél, még akkor is, 
amikor élményszerűen nem ragadja meg Isten közelségét, 
hiszen fájdalom nélkül nincs élő szeretet.

Aki nem kész arra, hogy mindent elviseljen, és azt tegye, 
amit kedvese akar, nem méltó arra, hogy szerelmesnek nevezzék.

Az igaz szerelmesnek kedveséért minden
 kemény és keserves megpróbáltatást örömest kell vállalnia, 
és semmi ellene ható erő miatt sem szabad eltántorodnia tőle.

Fordította: Jelenits István

Kempis Tamás: Krisztus követése

Forrás ~ Internet


NAGY DOLOG A SZERETET

Nagy dolog a szeretet. 
Valóban nagy jó, mely egyedül könnyít minden terhet, 
és egyaránt elvisel minden egyenetlent.
 A szeretet futván fut, örül, szalad és fel nem tartóztatható.
 Mindent elhagy, hogy mindent elnyerjen. 
A szeretet nem ismer határt, hanem minden módfelett buzgón lángol.
 A szeretet terhet nem érez, fáradságot nem szenved, 
többre vállalkozik, mintsem elbírná.

A szeretet lehetetlenséget nem ismer, 
mert azt állítja, hogy mindenhez van ereje.

A szeretet vigyáz.
 Szunnyadván nem alszik, elfáradván meg nem bágyad, 
 szorongattatván meg nem szorul, félvén nem retteg, 
hanem mint a sebes láng és égő fáklya felverődik
 és bátran átmegy mindenen

Kempis Tamás
 
Szent Kozma és Damján vértanúk ~ szeptember 26.

SZENT DAMJÁN arab orvos volt a hagyomány szerint. Diokletiánusz alatt Kozma nevű társával, ikertestvérével együtt szenvedett vértanúságot. Liziás prefektus elsőnek az 'apostol ingyen-orvosokat' vetette kínvallatásra, ám eredménytelenül. Állhatatosságuk miatt megkötözve a tengerbe vettette őket, azonban a köteleik feloldódtak, és sértetlenül jöttek ki a partra. Ezután máglyára állíttatta őket, azonban a lángnyelvek kikerülték a két vértanút. Oszlophoz kötözték ezután a két embert de a nyílzápor sem tett kárt bennük. Megpróbáltatásaiknak a lefejezésük vetett véget 303-ban.
A hagyomány szerint a szíriai Cirruszban (Kürhosz) volt a sírjuk, tiszteletükre itt bazilikát is emeltek. Konstantinápolyban is épült templomuk, ugyanis I. Jusztinián császár a testvérpár közbenjárására halálos betegségéből kigyógyult. Tiszteletük a 6. században eljutott Rómába. Ekkor IV. Félix pápa (más forrás szerint Szimmachusz pápa) a Fórumon templomot építtetett nekik szentelve. Ezekután az egész Egyházban elterjedt tiszteletük. Nevük bekerült a szentmise kánonjába is. Az orvosok, patikusok és orvosegyetemek védőszentjei.

Példája: Isten előtt mindenki egyforma, csak a szent élet tesz kiemelkedővé!

 SZENT KOZMA arab orvos volt a hagyomány szerint. Diokletiánusz alatt Damján nevű társával, ikertestvérével együtt szenvedett vértanúságot. A prefektus elsőnek az 'apostol ingyen-orvosokat' vetette kínvallatásra, ám eredménytelenül. Állhatatosságuk miatt megkötözve a tengerbe vettette őket, azonban a köteleik feloldódtak, és sértetlenül jöttek ki a partra. Ezután máglyára állíttatta őket, azonban a lángnyelvek kikerülték a két vértanút. Oszlophoz kötözték ezután a két embert de a nyilzápor sem tett kárt bennük. Megpróbáltatásaiknak a lefejezésük vetett véget.
A hagyomány szerint a szíriai Cirruszban (Kürhosz) volt a sírjuk, tiszteletükre itt bazilikát is emeltek. Konstantinápolyban is épült templomuk, ugyanis I. Jusztinián császár a testvérpár közbenjárására halálos betegségéből kigyógyult.Tiszteletüka 6. században eljutott Rómába. Ekkor IV. Félix pápa (más forrás szerint Szimmachusz pápa) a Fórumon templomot építtetett nekik szentelve. Ezekután az egész Egyházban elterjedt tiszteletük. Nevük bekerült a szentmise kánonjába is. Az orvosok, patikusok és orvosegyetemek védőszentjei.

Példája: Ha életedet szentül éled mindvégig, Istentől gazdag jutalmat kapsz!
 
Forrás ~ Internet

143. ZSOLTÁR

Dávidtól. Áldott az Úr, az én segítségem, aki kezemet harcra tanítja, ujjaimat viadalra. Ő az én irgalmam és erősségem, oltalmam és szabadítóm; pajzsom, akiben remélek, védelmezőm és reménységem, ő veti alám népemet. Uram, mi az ember, hogy figyelembe veszed, s az emberfia, hogy tekintettel vagy rá? Olyan az ember, mint a lehelet, napjai elenyésznek mint az árnyék. Uram, hajlítsd le egeidet és szállj le, érintsd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek! Ragyogtass villámokat és szórd szerteszét, küldd el nyilaidat és zavard össze őket. Nyújtsd le a magasból kezed, ragadj ki, ments ki a nagy vizekből, az idegenek kezéből, akiknek szája hiúságot beszél, jobbjuk pedig a hazugság jobbja! Isten, új éneket énekelek neked, tízhúrú hárfán zsoltárt zengek neked. Aki győzelmet adsz a királyoknak, és megmented szolgádat, Dávidot a gonosz kardjától. Ragadj ki és ments ki az idegenek kezéből, akiknek hiúságot beszél szája, jobbjuk pedig a hazugság jobbja. Fiaink olyanok ifjúságukban, mint a növekvő hajtás, ifjúságtól duzzadók; Leányaink mint a templom sarokkövei, díszesek, mint a műves oszlopok. Raktáraink tele vannak, bővelkednek minden jóban; Juhaink termékenyek, megszámlálhatatlanok mezőinken, Marháink kövérek. Kőfalainkon nincs rés, sem átjárás, utcáikon jajgatás nem hangzik. Boldog az a nép, amelynek így megy dolga, boldog az a nép, amelynek az Úr az Istene!

'Az ember nem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig'


Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje a halálnak, ideje az ültetésnek és ideje a kiszakításnak. Ideje van az ölésnek és ideje a gyógyításnak, ideje a lebontásnak, és ideje az építésnek. Ideje van a sírásnak, és ideje a nevetésnek, ideje a gyásznak, és ideje a táncnak. Ideje van a kő szétdobálásának, és ideje a kő összeszedésének, ideje az ölelkezésnek, és ideje az ölelkezéstől való tartózkodásnak. Ideje van a keresésnek, és ideje az elveszítésnek, ideje a megőrzésnek, és ideje az eldobásnak. Ideje van az eltépésnek, és ideje a összevarrásnak, ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak. Ideje van a szeretetnek, és ideje a gyűlölködésnek, ideje a háborúnak, és ideje a békének. Mi haszna van az embernek a fáradságából? Néztem azt a vesződséget, amelyet Isten az emberek fiainak adott, hogy azzal bajlódjanak. Mindent úgy alkotott, hogy helyes legyen a maga idejében. A jövőt is beléjük helyezte. Csakhogy az ember nem tudja kifürkészni Isten művét, amelyet létrehoz kezdettől fogva mindvégig. Préd 3,1-11


EVANGÉLIUM

'Történt egyszer, hogy amikor egyedül imádkozott, és a tanítványok is vele voltak, megkérdezte őket: 'Kinek tart engem a sokaság?' Ők ezt felelték: 'Keresztelő Jánosnak, mások pedig Illésnek, mások pedig azt, hogy a korábbi próféták közül támadt fel valaki.' Azután megkérdezte tőlük: 'Hát ti kinek tartotok engem?'  Simon Péter válaszolt: 'Az Isten Krisztusának.' Ő pedig rájuk parancsolt és meghagyta, hogy ezt senkinek se mondják el: 'Az Emberfiának sokat kell szenvednie, el kell, hogy vessék a vének, a papi fejedelmek és az írástudók, meg kell, hogy öljék, és harmadnapra föl kell támadnia.' Lk 9,18-22


Hiszek ~ Sík Sándor

Hallják meg hívők és hitetlenek
Élet-halálra szóló eskümet!
A szív bősége zúg fel ajkamon,
Az kényszerít a Krisztus vallanom.
Hallják meg rokkant, vén aposztaták
S a vétekben vajúdó új-világ,
A forradalom, a vak Leviáthán,
És hallja meg a settenkedő Sátán:
Isten nevében vallomást teszek:
Hiszek.

Hiszek, és hitem súlyos és kemény.
Nem tünde tan, nem pille vélemény.
Nincs benne így-úgy, bárcsak és talán:
Igen és nem, kereken, magyarán.
Semmi csűrés és semmi csavarás,
Ínyeskedés és köntörfalazás:
Hiszem és vallom, szeretem és élem,
Amit az Egyház hinni ád elébem.
Ebben a hitben élek és halok:
Katolikus vagyok.

Hiszek egy Istent, ki három személy,
Az élő Istent, aki bennem él,
S akiben élek, mozgok és vagyok,
Kinek tenyerén megsimulhatok.
Akinek rám is éber gondja van,
És cselekszik bennem és általam.
Aki mozdítja minden mozdulásom,
S én jóban-rosszban boldogan imádom
Intéző édes mély akaratát.
Hiszek Istenben, hiszem az Atyát.
Égnek és földnek testté vált frigyét:
Hiszem a Krisztust, hiszem az Igét.

Akit az Atya örök óta szül,
És akiben szépséggé lesz a zűr.
Kinek emberré tetszett válnia,
Hogy Isten legyen az ember fia.
Ki hogy minden nap eljöhessen hozzánk,
Ízlelnünk adta a rejtelmes Ostyát.
Benne az élet és benne az út.
Hiszek Istenben, hiszem a Fiút.

Hiszem a Krisztus gyújtotta tüzet:
A Szellemet, aki a Szeretet.
Aki Szent Péter ajakán rivall,
Hegyeket bont, szíveket áthidal,
És hét csatornán csorgatja beléd
Az élesztő kegyelem kútfejét.
Ki tüzet gyújt az embergondolatnak,
Kiből fölébe nőhetsz tenmagadnak
És mosolyoghatsz, alkothatsz, ölelhetsz.
Hiszek Istenben, hiszem a Szentlelket.

Hiszek, és tudom, honnan a hitem.
Házamat én kőszirtre építem.
Négy élőlény az erős alapok:
ember, oroszlán, sas, tulok.
Hallottam a piacon szólni Pált,
Hallottam Ágostont és Ottokárt,
Látom a szirten Péter kulcsait,
S bennem a mélyben, hallom döbbenettel:
Kimondhatatlan gerjedezésekkel
A Szentlélek sóhajtozik.
Ó tudom kinek, ó tudom kinek:
Én az eleven Istennek hiszek.

Élő hitemmel vagyok én szabad.
Mankó helyett kötöttem szárnyakat.
Ami akad a földön emberi,
Gazdag szívem testvérnek ismeri.
És ami túl az emberkörökön,
A végtelenség: ígért örököm.
És mikor üt a boldogságos óra,
Hogy befogadjon koporsóm gubója:
Hitem gyertyája utolsót remeg,
És Istennek ajánlom lelkemet.

 89. ZSOLTÁR

Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te lettél a mi menedékünk nemzedékről nemzedékre. Mielőtt hegyek lettek, a föld és a világ születtek, te öröktől fogva és mindörökké vagy, Isten! Te visszatéríted az embert a porba, azt mondod: 'Térjetek oda vissza, emberek fiai.' Hiszen szemed előtt ezer esztendő olyan, mint az eltűnt tegnapi nap, vagy mint egy őrváltásnyi idő éjszaka. Elragadod őket, olyanok mint az álom, mint a reggel kiviruló fű: reggel kihajt és virágzik, estére lehull és elszárad. Elenyészünk ugyanis neheztelésed miatt, rettegjük haragod. Magad elé állítod gonoszságainkat, titkainkat arcod világossága elé. Napjaink mind elmúlnak haragodban, éveinket, mint egy sóhajtást, bevégezzük. Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri, vagy az erőseké a nyolcvanat, és azok nagyrésze is munka és fájdalom, gyorsan elmúlnak és mi elmegyünk. Ki ismeri haragod erejét és félelmetes felindulásodat? Taníts meg számba venni napjainkat úgy, hogy bölcsességgel telítsük szívünket. Fordulj meg, Uram, végre valahára, légy irgalmas szolgáidhoz. Tölts el minket kora reggel irgalmaddal, hogy ujjongjunk és vigadjunk egész életünkben. Örvendeztess minket annyi napig, mint amennyin megaláztál minket, s annyi évig, mint amennyin nyomorúságot láttunk. Nyilvánuljon meg műved szolgáidon és dicsőséged az ő fiaikon. Derüljön ránk a mi Urunk, Istenünk fényessége, kezünk munkáját erősítsd meg, és áldd meg kezünk munkáját!





'Ami volt, ugyanaz lesz majd, mert nincs semmi új a nap alatt'

'Minden hiúság, mondja a Prédikátor, csupa hiúság, minden csak hiúság! Mi haszna az embernek minden vesződségéből, amellyel bajlódik a nap alatt?' Nemzedék elmúlik és nemzedék érkezik, a föld pedig mindig megmarad. A nap felkel és lenyugszik, majd visszasiet helyére, s ott újra felkel, dél felé kerül, majd északra fordul. Mindent bejárva körben kering a szél, és visszatér körforgásában. A folyók mind a tengerbe ömlenek, s a tenger mégsem árad meg, a helyre, ahonnan a folyók elindulnak, visszatérnek, hogy újra folyjanak. A dolgok megannyian fárasztanak, úgyhogy az ember szóval ki sem tudja mondani. A szem nem tud jóllakni látással, s a fül nem tud betelni hallással. Mi az, ami volt? Ugyanaz, mint ami lesz. Mi az, ami történt? Ugyanaz, mint ami ezután is történik, és semmi sem új a nap alatt. Senki sem mondhatja: 'Íme, ez új!' Mert megvolt az már azokban az időkben, amelyek előttünk elmúltak. Nem gondolnak az emberek az elmúltakra, s a jövendőre sem gondolnak majd, akik még később lesznek. Préd 1,2-11




EVANGÉLIUM
 
Heródes negyedes fejedelem hallott mindenről, ami történt, és zavarban volt, mivel egyesek azt mondták: 'János támadt fel halottaiból', némelyek pedig, hogy 'Illés jelent meg', mások meg: 'a régi próféták közül támadt fel valamelyik' . Ekkor Heródes azt mondta: 'Jánost lefejeztettem; kicsoda tehát ez, akiről ilyeneket hallok?' És látni akarta őt. Lk 9,7-9