NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 30. – Szombat

Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy pogány százados járult eléje, és így szólt: 'Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyen kínlódik.' Jézus így felelt: 'Megyek és meggyógyítom őt.' A százados ezt válaszolta: 'Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: Menj! - elmegy; a másiknak: Jöjj ide! - akkor hozzám jön; és szolgámnak: Tedd ezt! - és megteszi.' Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: 'Bizony, mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában, a választott nép fiait pedig kivetik a külső sötétségre. Ott sírnak majd, és fájdalmukban csikorgatják fogukat.' A századosnak pedig azt mondta Jézus: 'Menj, és legyen úgy, amint hitted.' És meggyógyult a szolga még abban az órában. Ezután Jézus Péter házába ment. Látta, hogy annak anyósa lázas betegen fekszik. Megérintette kezét, mire a láz elhagyta őt. Fel is kelt, és szolgált neki. Amikor beesteledett, sok, ördögtől-megszállott embert vittek Jézushoz. Szavával kiűzte a gonosz lelkeket, és minden beteget meggyógyított, hogy beteljesedjék Izajás próféta jövendölése: 'Gyengeségeinket magára vette, és betegségeinket ő hordozta.' Mt 8,5-17

Elmélkedés

Első olvasásra szokásos csoda-elbeszélésnek tűnik számunkra a mai evangélium. Valaki Jézus segítségét kéri és ő eleget tesz a kérésnek, csodás módon meggyógyítja a beteg szolgát. De ha jobban odafigyelünk a történetre, akkor észrevesszük, hogy nem a beteg szolga áll az elbeszélés középpontjában, hanem a pogány katonatiszt, aki hittel fordul Jézushoz szolgája érdekében. A történet legfontosabb kijelentése az, amikor az Úr megdicséri az ő hitét: 'Bizony, mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben.' Hite mellett a százados tanúságot tesz tapintatosságáról és alázatáról is. Jól tudja, hogy Jézus, zsidó emberként nem léphet be házába, a törvények szerint tisztátalanná válna, ha betérne egy pogány személy házába. Ezért nem is ezt kéri, hanem csak egy gyógyító szót. Hiszi, hogy ennek a kimondott gyógyító szónak távolból is hatása, eredménye lesz. Katonaként jól tudja, hogy a parancsszónak milyen ereje van, beosztottjai engedelmesen teljesítik minden utasítását. Most nem parancsnokként áll Jézus elé, nem követelőzik és nem utasítást ad, hanem alázatosan kéri tőle, hogy szavának erejével segítsen beteg szolgáján. Kérésével beismeri, hogy az ő szavának ugyan nincs gyógyító ereje, de bízik abban, hogy Jézus szavának hatására szolgája meggyógyul.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható és teremtő Istenünk! Te az embert a saját képedre és hasonlatosságodra teremtetted. Szívünkbe adtad a vágyat, hogy téged keressünk és benned találjuk meg boldogságunkat. Fiad, Jézus azt kéri tőlünk, hogy hozzá váljunk hasonlóvá. Segíts minket, hogy arcunkon hordozzuk Jézus arcát! Segíts, hogy egészen odaadjuk, felajánljuk magunkat neked! Adj nekünk bölcsességet, hogy felfogjuk Jézus szavainak értelmét, komolyan vegyük azt és megadjunk neked mindent, ami téged illet! Amen.

Forrás ~ Internet

NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 29. – Péntek, Szent Péter és Szent Pál apostolok

Abban az időben, amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: 'Kinek tartják az emberek az Emberfiát?' Ezt válaszolták: 'Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.' Ő tovább kérdezte őket: 'Hát ti kinek tartotok engem?' Simon Péter válaszolt: 'Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.' Erre Jézus azt mondta neki: 'Boldog vagy, Simon Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.' Mt 16,13-19

Elmélkedés - 'Isten új feladatra hív'

Zöldmezős beruházásnak nevezzük az olyan vállalkozásokat, építkezéseket, amelyek olyan területen történnek, melynek korábban más funkciója volt. Például egy földterületet kivonnak a mezőgazdasági művelés alól, hogy ott ipari létesítményt hozzanak létre vagy lakóházakat építsenek. A zöldmezős beruházásoknál általában nincsenek előzmények és abból adódóan megkötöttségek az adott helyen, tiszta lappal lehet mindent kezdeni. A lényeg, hogy valami egészen új dolog fog megvalósulni. A beruházásoknak van egy másik formája is, amikor már adottak bizonyos létesítmények, amelyeknek új funkciókat szánnak. Ilyenkor a teljes átalakítás jöhet szóba, aminek az lesz az eredménye, hogy rá sem lehet majd ismerni az átalakított területre. A mai napon Szent Péter és Szent Pál apostolokat ünnepeljük, akik egészen különböző előzmények után lettek Krisztus tanítványai, követői. Péter apostol kiválasztása Jézus részéről egy zöldmezős beruházásnak is nevezhető, talán nem sértődik meg emiatt a szent apostol a mennyben. Péter halászember volt, a Galileai-tó mellett, Kafarnaum városában lakott. Testvérével, Andrással együtt naponta hajóba szálltak, hogy halásszanak, ezzel biztosította családja számára a megélhetést. Úgy gondolta, hogy megvan a maga foglalkozása, élete végéig ezt fogja csinálni. Számára az volt a természetes, hogy nap mint nap halászni indul és eladja a piacon a halakat, amit sikerült fognia. Nem valószínű, hogy nagyszabású tervei lettek volna, nem álmodott arról, hogy egyszer nagyobb halászhajói lesznek és sok alkalmazottja. Vallásos zsidó ember volt, aki szombatonként eljárt a zsinagógai istentiszteletre, de vallási ismeretei nem lehettek túlzottan mélyek, nem tartozott az írástudókhoz. Vallási szempontból Jézus egy zöldmezős beruházást hajt végre Péter apostol esetében, amikor meghívja őt követésére, majd pedig később megbízza az emberhalászattal, az igehirdetéssel és a tanúságtétellel. Péter nem tiltakozott, megérezte, hogy Jézus egy rendkívül izgalmas feladatra hívja őt, ezért bármennyire is szerette munkáját, a halászatot, azonnal otthagyott mindent és az Úr tanítványa lett. A mai ünnep másik szentjének, Pál apostolnak az életútja egészen más. Ő fiatalkorában komoly vallási tanításban részesült, rabbiiskolákba járt, írástudó volt, a farizeusok vallási csoportjához tartozott. Felnőtt korában büszkén vallotta, hogy a törvény kiváló ismerője és megtartója. E vallási előzmények miatt az ő esetében inkább teljes átalakításról beszélhetünk, amikor Jézus meghívja őt, mintsem zöldmezős beruházásról. Megtérését a hagyományos egyházi szóhasználattal pálfordulásnak is nevezzük, mivel Jézus egy egészen új irányba állítja az ő életét. Vallásos zsidó emberként meg volt győződve arról, hogy az ember üdvösségét a mózesi törvény biztosítja, pontosabban annak ismerete és megtartása. Arról is meg volt győződve, hogy egyedül a zsidók vallása szolgálja az üdvösséget, ezért érthető azon igyekezete, hogy az új hit követőit üldözni kell. A damaszkuszi úton történt megtérése, Krisztussal való találkozása viszont egészen új irányba fordítja Pált, egy új meggyőződés alakul ki benne, mégpedig az, hogy az üdvösséget nem a mózesi törvény megtartásának köszönhetően nyeri el az ember, hanem a Krisztusban való hit által, az ő kereszthalálának köszönhetően. A két apostol életútja azt mutatja, hogy Isten képes nagy változásokat hozni az ember életébe, az embernek pedig érdemes bátran elindulnia, ha Isten egy új útra hívja, új küldetéssel bízza meg.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A te számodra nincs elveszett ember. Te a kudarcot megélő emberben is meglátod, hogy nagy dolgokra képes a te kegyelmi segítségeddel. Belátjuk, hogy együtt kell működnünk az isteni kegyelemmel, hogy szentté válhassunk és életünket egészen a te szolgálatodba állítsuk. Te mindannyiunkat meghívsz egy nagyszerű feladatra, arra, hogy legyünk a te követőid és tanúid! Adj nekünk apostoli buzgóságot, hogy evangéliumodat bátran hirdessük az embereknek! Amen.

Forrás ~ Internet

 

NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 28. – Csütörtök

Abban az időben Jézus így fejezte be a hegyi beszédet: 'A mennyek országába nem jut be mindenki, aki azt mondja nekem: Uram! Uram! Csak az, aki mennyei Atyám akaratát cselekszi. Azon a napon sokan mondják majd nekem: Uram, Uram! Hát nem a te nevedben prófétáltunk? Nem a te nevedben űztük ki az ördögöket? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát? Én akkor kijelentem majd nekik, hogy nem ismertelek soha benneteket. Távozzatok színem elől, ti, gonosztevők! Mert mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak; az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.' Ezzel Jézus befejezte a hegyi beszédet. A népsokaság elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, nem pedig úgy, mint az ő írástudóik. Mt 7,21-29

Elmélkedés

A mai evangéliumi részlet Jézus kijelentésével kezdődik: 'A mennyek országába nem jut be mindenki, aki azt mondja nekem: Uram! Uram! Csak az, aki mennyei Atyám akaratát cselekszi.' Nem elegendő tehát a szóbeli hitvallás, azaz annak kifejezése, hogy valaki elismeri Jézust élete urának, hanem szükségesek az Isten iránti hitből fakadó cselekedetek. A mennyei Atya akaratát az teszi meg, aki engedelmeskedik Istennek, nem csupán ismeri az ő parancsait, hanem tettekre is váltja azt életében. Az amúgy is egyértelmű mondást Jézus egy példázattal szemlélteti. A háza számára szikla alapot választó ember valóban bölcs, hiszen az általa épített ház kiállja a természeti viharokat. Hozzá hasonlítanak azok, akik megteszik Isten parancsait. Akik viszont, bár jól ismerik Isten törvényeit, mégsem aszerint élnek, ahhoz az emberhez hasonlítanak, aki ingatag talajt választ háza számára, amely az első viharban romhalmazzá válik. Jézus ezzel a hasonlattal zárja le hegyi beszédét, amelyet felszólításként értelmezhetünk. Felszólítás, hogy az emberek valósítsák meg, tegyék meg mindazt, amit Jézus tanított. A beszéd ugyan befejeződik, de a hallgatóság számára most kezdődik annak gyakorlati megvalósítása a vallási életben. Az evangéliumi tanítás megélésével válok Isten gyermekévé.
© Horváth István Sándor

Imádság

Ó Krisztus keresztje, igaz reménységünk! Valahányszor a bűn és az emberi gyöngeség megoszlást okoz, adj erőt nekünk a megbocsátáshoz és a megbékéléshez! Ó Krisztus keresztje, légy támaszunk, amikor azért fáradozunk, hogy helyreállítsuk a teljes közösséget azok között, akik föltekintenek a megfeszített Úrra, mint üdvözítőnkre és Istenünkre! Amen.
Szent II. János Pál pápa

Forrás ~ Internet

NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 27. – Szerda, Szent László király

Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: 'Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?' Jézus így válaszolt: 'Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.' Mt 22,34-40

Elmélkedés

Szent László király mai ünnepén arról olvasunk az evangéliumban, hogy valaki a legfőbb parancsról kérdezi Jézust. A korabeli zsidó vallási csoportok tagjai között szinte mindennapos lehetett a kérdés, amely sok beszélgetést, vitát eredményezett. A vallási csoportok és tanító iskolák sorrendet igyekeztek felállítani a számos törvény között, megpróbálták meghatározni, hogy melyik a fontosabb és melyik a jelentéktelenebb, melyik parancs megtartása élvez előnyt a másikkal szemben, ha egy élethelyzetben többet is lehetne alkalmazni. A Jézushoz forduló törvénytudót sajnos nem a helyes törvényértelmezés szándéka vezette, hanem Máté evangélista megjegyzése szerint 'alattomos' szándék, azaz próbára akarta tenni Jézust. Amikor a mi Urunk válaszában az Isten iránti szeretetet és a felebaráti szeretetet nevezi a legfőbb törvénynek, akkor látszólag semmi újat nem mond, hiszen mindkét parancsot jól ismerte minden vallásos zsidó. Az újdonság abban áll, hogy egymás mellé helyezte ezt a kettőt. Nincs tehát két főparancs, hanem csak egy, mégpedig a szeretet törvénye, amely két irányban nyilvánul meg, Isten felé és az embertárs felé. Az igazi istenszeretet a felebaráti szeretetben ölt testet, a felebaráti szeretet alapja pedig az Isten iránti szeretet.
© Horváth István Sándor

Imádság

Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk. Te türelmesen és alázatosan viseled az emberi élet terheit, miként kereszthalálod és szenvedésed kínjait. Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk hozzád. Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy Te támogatsz. Amen.
Kalkuttai Szent Teréz

Forrás ~ Internet

NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 26. – Kedd

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne vessétek oda a szent dolgokat a kutyáknak, és ne szórjátok gyöngyeiteket a sertések elé, hogy lábukkal el ne tapossák azokat, és megfordulva, szét ne tépjenek titeket is. Mindazt, amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik! Ez ugyanis a Törvény és a próféták tanítása. A szűk kapun menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a romlásba visz, és sokan mennek be rajta. De milyen szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják! Mt 7,6.12-14

Elmélkedés

Evangéliumi aranyszabálynak nevezzük Jézusnak azt a kijelentését, amit a mai napon olvasunk: 'Mindazt, amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik!' Hasonló kijelentéssel találkozunk az ószövetségben is, Tóbiás könyvében: 'Amit te nem szeretsz, azt másnak se tedd!' (Tób 4,15). E negatív megfogalmazáshoz képest Jézus pozitív tartalmú mondása fejlődést jelent, hiszen nem csak egyszerűen távol tart a másnak okozott kártól, hanem a jó megtételére ösztönöz. A mondás hátterében először egy természetes emberi bölcsességet fedezünk fel, hiszen általános tapasztalat szerint jót kapunk viszonzásul attól, akivel jót teszünk, illetve aligha számíthatunk jóra olyanoktól, akiknek kárt okozunk. Jótett helyébe jót várj! - hangzik a magyar közmondás, amely ugyanezt az evangéliumi igazságot fejezi ki. Tovább gondolkodva Jézus kijelentésének értelmén, észrevesszük annak buzdító, felszólító jellegét. Tegyük bátran a jót! Legyünk a jó kezdeményezői! Kötelezzük el magunkat amellett, hogy minden cselekedetünk jószándékból fakad! Itt már nem csupán egy emberi bölcsességről van szó, hanem egy komoly értékrendről, amely előremozdítja mind az egyén lelki fejlődését, mind pedig a közösségek javát. Az Úr azt kéri, hogy lépjünk ki abból a körből, hogy másoktól várunk jót, inkább jótetteinkkel mi tegyük meg az első lépést.
© Horváth István Sándor

Imádság

Atyám, őrizd, óvd a bajtól azokat, akiket különösen szeretek! Úgy vigyázz rájuk, mint az én szívemre, melyben nevüket őrzöm! Tartsd tőlük távol a kísértéseket, és térítsd őket arra az útra, amely a te dicsőségedbe vezet! Ha szívüket a bánat nyomja, tedd őket kitartóvá! Tudjanak bízni, remélni segítő, megszentelő kegyelmedben! Adj nekik nyugodt éjszakát, zavartalan álmot, reggel pedig újra rajtuk pihenjen tetszésed. Élvezzék a föld örömeit, amelyeket a tiszta lelkek számára készítettél, és vezesd őket egyszer országodba, hogy ott egyesülve a szeretetben együtt dicsérhessük szent nevedet mindörökké! Amen.

Forrás ~ Internet
 
NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 25. – Hétfő

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ítélkeztek, olyannal fognak fölöttetek is ítélkezni, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is. Miért látod meg embertársad szemében a szálkát, a magadéban meg nem veszed észre a gerendát? Vagy hogyan mondhatod embertársadnak: 'Hadd vegyem ki szemedből a szálkát!', holott a te szemedben gerenda van? Képmutató! Vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát, és csak azután láss hozzá, hogy kivedd embertársad szeméből a szálkát! Mt 7,1-5

Elmélkedés

'Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!' - olvassuk Jézus tanácsát a mai evangéliumban. Nem egyszerű véleményalkotásról van itt szó, amely a mindennapi életben előfordul, hanem a másik ember, illetve az ő magatartásának a megítéléséről. Az Úr szándékát könnyen megértjük, ha arra gondolunk, hogy ítéleteink sokszor elhamarkodottak és igazságtalanok. A másik személy vagy a körülmények elégtelen ismerete miatt gyorsan mondunk negatív véleményt valakiről. Mások hibáit előszeretettel felnagyítjuk, ami nyilvánvalóan igazságtalan ítélethez vezet. Ezt szemlélteti a gerendáról és szálkáról mondott hasonlat. A magunk hibáit, bűneit inkább kicsinyítjük, jelentéktelennek tüntetjük fel, miközben mások hibáival kevésbé vagyunk elnézőek, könnyen esünk túlzásba. Minden véleményalkotás előtt érdemes fontolóra vennünk a következőket: Valóban ismerjük a másik személyt? Valóban helyesen ismerjük az ő indítékait? Valóban képesek vagyunk igazságos ítéletet hozni? Valóban jogunk van mások cselekedetének minősítéséhez? Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! A mondás második része azt jelenti, hogy azért kerüljük az ítéletalkotást másokról, nehogy magunkra vonjuk Isten ítéletét. Isten ítélete viszont mindig igazságos. Ő ugyanis jól ismer minket, ismeri cselekedeteinket, de még szívünk szándékait is.
© Horváth István Sándor

Imádság

Jézus Krisztus! Hiszem, hogy te vagy az Isten Fia. Hozzád megyek, aki a kereszten életedet áldoztad minden emberért. Feltekintek szenvedő arcodra és a te áldozatodhoz szeretném kapcsolni életáldozatomat, hogy megértsem az istenfiúság titkát, és élő hittel tudjam megvallani, hogy te vagy az Isten Fia. Tégy engem tanúságtevővé, hogy hirdessem a világban: te vagy az Isten Fia, te vagy a Megváltó, egyedül benned van üdvösségünk! Amen.

Forrás ~ Internet

NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 24. – Vasárnap, Keresztelő Szent János születése

Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: 'Nem, János legyen a neve.' Azok megjegyezték: 'Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!' Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: 'János a neve.' Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: 'Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.' A gyermek pedig növekedett, lélekben erősödött és mindaddig a pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett. Lk 1,57-66. 80

Elmélkedés - 'Krisztusra mutató élet'

A híres német festő, Matthias Grünewald fő alkotása az isenheimi szárnyasoltár, amelynek főképe a keresztre feszítést ábrázolja. A bal oldalon a fájdalmas Szűzanya János apostollal és a földre boruló Mária Magdolnával, a jobb oldalon pedig Keresztelő Szent János. A keresztelő jelenléte természetesen csak jelképes, hiszen a valóságban ekkor már nem élt. Az alak jellegzetessége, hogy hatalmas mutatóujjával a kereszten függő Jézusra mutat, akiről megkeresztelkedésekor kijelentette: 'Íme az Isten Báránya.' Keresztelő János felett a következő felirat áll latinul: 'Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem.' A szentek ünnepét vagy emléknapját mindig a haláluk napján szoktuk tartani, mert ez az ő mennyei születésük napja. A liturgikus év folyamán Keresztelő Szent Jánosnak nem csak a halálára, vértanúságára emlékezünk (augusztus 19.), hanem a földi születésének a napját is megtartjuk, ezt ünnepeljük a mai napon. Az isenheimi oltár Keresztelő Jánosának példáját azért említettem a bevezetőben, mert neki az egész élete Krisztusra mutatott és nem csupán az egyik ujja. A János személyéhez kapcsolódó két ünnep már önmagában is mutatja, hogy az üdvtörténet jelentős alakjáról van szó, akiről maga Jézus is kijelentette: 'asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál' (Mt 11,11). A mai ünnep evangéliumában János születéséről és az akkori különleges eseményekről olvashatunk. A történet előzménye, hogy amikor Zakariás szolgálatot teljesített a jeruzsálemi templomban és megjelent neki az Úr angyala azzal a hírrel, hogy gyermeke fog születni, akkor ő nem hitte el ezt az isteni üzenetet, és mintegy büntetésül megnémult. Zakariás kételkedése emberi oldalról részben érthető, hiszen feleségével, Erzsébettel együtt mindketten idősek voltak és nem számíthattak arra, hogy ebben az életkorban gyermekük szülessen. Abból a szempontból viszont nem magyarázható, nem érthető hitetlenkedése, hogy Isten szavai akkor is valóra válnak, ha azok lehetetlennek tűnnek az ember számára. Az angyal által közvetített üzenet azonban beteljesedett, Zakariás pedig néma maradt a beteljesedés napjáig, gyermeke születéséig. Érthető, hogy némasága majd pedig annak megszűnése csodálkozást ébresztett a rokonokban és ismerősökben, akik mindebben isteni jelet láttak. Az is érthető számunkra, hogy e különleges körülmények miatt sokan azt gondolták, hogy a megszületett gyermek is különleges lesz, bizonyára Isten valamilyen fontos küldetést szánt neki. Születésének elbeszélése után az evangélisták hallgatnak Keresztelő Jánosról. Kissé általánosító az a kifejezés, hogy János 'növekedett, lélekben erősödött és a pusztában élt', de mégis fontos információt hordoz. János nem csupán testileg növekedett az évek előrehaladtával, hanem lelkileg is erősödött, felkészült arra a küldetésre, amit Isten szán neki. A puszta kiváló hely volt ehhez, ahol magányban élt, de Istenre figyelve. János személye akkor tűnik fel újra az evangéliumokban, amikor Jézus megkezdi nyilvános működését. Ezt készíti elő János, hirdetve a bűnbánatot és felszólítva a népet a megtérésre. Amikor pedig Jézus jön hozzá a Jordán folyóhoz, hogy megkeresztelkedjék, akkor János tanúságot tesz róla, hogy ő a Messiás, akinek jövetelét évszázadok óta várták, s akinek jövetelét hirdette. Keresztelő János személye és élete serkentsen minket arra, hogy egész életünkkel Krisztusra mutassunk, róla tegyünk tanúságot a világban!
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A te eljöveteleddel az isteni irgalmasság áradt ki az emberiség felé. A veled való találkozásunk feltétele az, hogy szakítsunk bűneinkkel. Bűnbánatunkkal azt fejezzük ki, hogy életünkben nincs helye a kísértéseknek és a bűnnek, hanem szeretnénk visszakerülni az isteni kegyelem állapotába. Adj szívembe irántad való szeretetből fakadó bűnbánatot, hogy képes legyek a lelki megújulásra és örömöd befogadására! Teljesedjen be az én életemben is a mennyei Atya akarata! Amen.

Forrás ~ Internet
 
NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 23. – Szombat

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: 'Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a mammonnak is. Ezért azt mondom nektek: ne aggódjatok az életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több az élet az ételnél, és a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem is aratnak, és magtárakba sem gyűjtenek, hanem a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet azoknál? Ti aggodalmaskodók, melyiktek tudja életét egyetlen lépésnyivel is megtoldani? És a ruházat miatt miért aggodalmaskodtok? Figyeljétek a mezők liliomait, hogyan nőnek, pedig nem fáradoznak és nem is szőnek. Mondom nektek: Salamon még dicsősége teljében sem öltözött úgy, mint egy ezek közül! Ha a mezei virágot, amely ma virul és holnap a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor titeket nem sokkal inkább, kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok hát, hogy Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mibe öltözzünk?! Ezeket a pogányok keresik. Mert a ti mennyei Atyátok jól tudja, hogy minderre szükségetek van. Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, és ezeket mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok hát a holnap miatt! A holnap majd gondoskodik magáról! Elég a mának a maga baja.' Mt 6,24-34

Elmélkedés

A földi gazdagság, a földi vagyon könnyen bűvkörébe vonja az embert, felébreszti szívében a birtoklási vágyat és a telhetetlenséget, amelynek velejárója, hogy az ember szíve eltávolodik Istentől. A Jézus által említett 'mammon' a pénzt, a vagyont, a gazdagságot jelenti, amely könnyen rabul ejti az embert. A vagyon bálvány lehet, amelyet sokan Isten elé helyeznek. A krisztusi tanítvány tehát választás előtt áll. Vagy a földi kincsek gyűjtésére adja életét vagy Istennek. Középút nincs, legfeljebb azoknak volna, akiknek két szíve van, de mindannyian egy szívvel születünk. Jézus egyértelműen fogalmaz: 'Senki sem szolgálhat két úrnak. Nem szolgálhattok az Istennek is, a mammonnak is.' Ezt követően Jézus az isteni gondviselésről tanít, amely logikus folytatása a korábban mondottaknak. Ha valaki nem a vagyonban, nem a földi kincsek által nyújtott biztonságban bízik, akkor miben? Az Úr válasza egyszerű: Isten megad számára minden szükségeset. Nem érdemes aggódnunk amiatt, hogy miként jutunk a megélhetéshez szükséges javakhoz, mert Isten gondoskodni fog rólunk. Az isteni gondviselésbe vetett bizalom azonban nem jelenthet tétlenséget az ember részéről, azaz nem arra hív minket, hogy ne dolgozzunk, hanem arra, hogy ne nyugtalankodjunk a jövő miatt.
© Horváth István Sándor

Imádság

Szent tested, Úr Jézus Krisztus Istenem, segítsen engem az örök életre, s drága véred bűneim bocsánatára! Legyen ez az Eucharisztia örömömre, egészségemre és vigadozásomra, félelmetes második eljöveteledkor pedig méltass általa, hogy bár bűnös vagyok, dicsőséged jobbján állhassak szeplőtelen Anyád és összes szentjeid imádsága által! Amen,
Alexandriai Szent Cirill

Forrás ~ Internet

NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 22. – Péntek

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: 'Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, a tolvajok meg kiássák és ellopják. Gyűjtsetek inkább kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda meg nem emészti, sem a tolvajok ki nem ássák és el nem lopják. Mert ahol a kincsed van, ott van a szíved is. A test világossága a szem. Ha szemed ép, egész tested világosságban lesz. De ha szemed elhomályosodik, egész tested elsötétedik. Ha tehát a világosság benned sötétség, maga a sötétség mekkora?' Mt 6,19-23

Elmélkedés

Az evilági kincsek mulandóságára hívja fel a figyelmet Jézus hasonlata. Arról beszél, hogy a moly és a rozsda megemészti, értéktelenné teszi az ember által gyűjtött kincseket. A régebbi időkben egy-egy drága ruha is szinte kincsnek számított, de a moly könnyen tönkretette. A rozsda pedig tönkreteszi a pénzt. Emellett úgy is elvesztheti valaki a vagyonát, ha ellopják tőle a tolvajok. A bibliai időben az emberek kincseiket a földbe, sok esetben a lakóház alá ásták, mert ez számított biztos helynek. De ha rossz szándékúak tudomást szereztek róla, akkor kiásták és ellopták. Az Úr szavai szerint az igazi kincs nem veszíti el értékét, azaz romolhatatlan, mások által nem tehető tönkre vagy nem lopható el. Egész életünket, gondolkodásunkat és természetesen a cselekedeteinket is meghatározza, hogy mit tartunk értéknek. Ha fontosnak tartom és értéknek tekintem Isten szolgálatát, akkor szívvel-lélekkel keresztény emberként élek, azaz ott van a szívem, ahol a kincsem. A mennyei kincsek gyűjtése a jócselekedetekkel egyrészt a jövő felé, az üdvösség elnyerésére irányul, másrészt hatása van a hívő ember életére a jelenben, mert lelki békével és nyugalommal tölti el. Isten el nem múló, örök javakat ad jutalmul mindazoknak, akik osztatlan szívvel és teljes odaadással érte élnek.
© Horváth István Sándor

Imádság

Jóságos Atyánk, váljék erősebbé a szeretet irántad és a felebarát iránt: Krisztus tanítványai támogassák az igazságosságot és a békét. A szegényeknek hirdettessék az evangélium, s az Anyaszentegyház mutassa meg különleges szeretetét a kicsinyek és kitaszítottak iránt. Dicsérünk téged, Atyánk, mindörökké! Amen.
Szent II. János Pál pápa

Forrás ~ Internet

NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 21. – Csütörtök

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: 'Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy ellenetek vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.' Mt 6,7-15

Elmélkedés

Az adakozás és böjt után a vallási élet harmadik fontos elemével, az imádkozással kapcsolatban olvashatjuk Jézus tanítását a mai evangéliumban. Az előzményben említést tett a most is képmutatóknak nevezett írástudók és farizeusok szokásáról, miszerint a zsinagógákban, utcákon vagy más nyilvános helyeken imádkoznak. E szokásban azonban nem kell feltétlenül a feltűnési vágyat keresnünk. A vallásos zsidó ember a kötelező napi imádságait állva végezte, mégpedig a meghatározott időben. Ha éppen úton volt, bárhol is érte ez az idő, ő megállt és elmondta az imát. Így természetesen előfordulhatott, hogy imádságát nyilvános helyen, mások szeme láttára végezte. E szokás helyett Jézus azt javasolja, hogy az ő tanítványai inkább visszavonultan imádkozzanak. Ezt követően tanítja meg övéinek a Miatyánk kezdetű imát. A korabeli rabbiknak volt egy-egy saját imája, amelyet megtanítottak tanítványaiknak. Jézus is ezt a szokást követi. A pogányok bőbeszédű imájával szemben egy viszonylag rövid imát tanít, amely összefoglalja az ember leglényegesebb kéréseit, amellyel Istenhez fordulunk. Az Isten felé fordulás alapja az, hogy Isten úgy tekint ránk, mint gyermekeire, tehát mi szólítsuk őt bátran Atyánknak. Ha istengyermeki bizalommal fordulunk hozzá, akkor számíthatunk segítségére.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, Fiad, Jézus országod örömhírét hirdette, gyógyulást hozott a betegeknek, szabadulást mindazoknak, akiket fogva tart a bűn, a gyöngeség, világosságot hozott azoknak, akik elvakultan, önmagukba zárkózva élnek. Add, hogy életünket őhozzá tudjuk alakítani, aki a törvényt nem megszűntetni jött. Add, hogy életünkön változtatni tudjunk. Add, hogy ne öntelten éljünk, hanem figyeljünk mindig őrá, aki botránykő azoknak, akik nem fogadják el, de akik befogadják, azoknak a számára az élet teljessége. Amen.

Forrás ~ Internet

NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 20. – Szerda

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: 'Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony, mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is. Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni! Bizony, mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked. Amikor böjtöltök, ne legyetek komorak, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony, mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor tehát böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.' Mt 6,1-6.16-18

Elmélkedés

A hegyi beszéd folytatásában Jézus megvilágítja tanítványai számára, hogy vallási cselekedeteik hogyan múlhatják felül a farizeusi vallásosságot. Három jámborsági gyakorlatot említ, az alamizsnát, az imádságot és a böjtöt. Az imádság helyes formájáról holnap, a másik kettőről a mai evangéliumban olvasunk. Jézus felhívása így hangzik: 'Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek!' Máté evangéliumában most fordul elő először a 'képmutatók' kifejezés, amelyet az írástudókra és a farizeusokra ért. Sem a Szentírásban, sem más korabeli írásban nem találunk arra vonatkozó adatot, hogy a jótékonyságot gyakorló személyek kürtöltettek volna az adományok szétosztásakor. A kijelentés értelme az, hogy az adakozó személy ne hívja fel magára a figyelmet, ne keltsen feltűnést. Adományát semmiképpen se azért adja, hogy így vívja ki az emberek megbecsülését, tiszteletét. Az igazi erény, az önzetlen adakozás sosem keresi a feltűnést és nem az elismerés reményében történik. Aki jótetteiért bármiféle dicséretet vár az emberektől, az már megkapta a maga jutalmát, tehát Istentől nem számíthat semmilyen jutalmazásra. Aki viszont önzetlenül, nagylelkűen, titokban segít másokon, azt Isten fogja majd megjutalmazni. Isten ugyanis jól ismeri szívünk szándékait és eszerint ítéli meg cselekedeteinket.
© Horváth István Sándor

Imádság

Igazán szomorú dolog, hogy olyan nagyra vagyunk egyes dolgokkal, amiket, Uram, teérted teszünk. Holott jobb volna oda sem figyelni rájuk, ha mégoly nagy számmal volnának is! Boldogok azok, akik nagy tetteket vihetnek végbe a Te dicsőségedre! Ó, Uram! Tégy engem képessé valami jóra, ha már annyira szeretsz! Amen.
Avilai Szent Teréz

Forrás ~ Internet

NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 19. – Kedd

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: 'Hallottátok, hogy ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!' Mt 5,43-48

Elmélkedés

A régi és az új törvény szembeállítása során Jézus utolsóként az ellenségszeretetet említi. Először most is a régi szabályt ismerteti: 'Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet!' A kijelentés első része megtalálható a mózesi könyvekben (vö. Lev 19,18), a második részt azonban hiába is keresnénk az ószövetségi iratokban. A Szentírásban sehol nem találunk olyan parancsot, miszerint az ellenséget gyűlölni kell. Jézus tehát itt nem egy írott törvényt vagy szabályt idéz, hanem a korabeli felfogásról beszél, miszerint ha embertársainkat szeretnünk kell, akkor ellenségeinket, ellenfeleinket gyűlölhetjük. Itt is láthatjuk tehát, amit már korábban is megjegyeztünk, hogy Jézus nem magát a mózesi törvényt utasítja el, hanem annak helytelen magyarázatát és a helytelen értelmezésből fakadó elképzeléseket. Ezt követően fogalmazza meg az ő törvényét: 'Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket.' Szeretetünkből nem zárhatjuk ki még ellenségeinket sem, azaz azokat, akik rosszat tesznek nekünk, miként Isten is megmutatja jóságát minden ember felé. Az ellenségszeretet parancsa valóban újdonságot jelent a régi törvényhez képest, de az is újnak számít, hogy a szeretet gyakorlásában és a megbocsátásban az embernek magát Istent kell utánoznia. Az Úr ezt mondja: 'Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!' Valójában az ember soha nem lehet olyan tökéletes és szent, mint Isten, de erre kell törekednie.
© Horváth István Sándor

Imádság

Örökkévaló Isten! Szomjazom tanításodat, kutatom az igazságot, keresem az örök élet igéit. Hiszem, hogy a Szentíráson keresztül te szólsz hozzám, te vezetsz engem az üdvösség felé. Adj nekem türelmet, kitartást, figyelmességet, tanulékony lelket és alázatot! Add, hogy készséges legyek mindannak megvalósítására, amit üzenetedből megértek. Kinyilatkoztatott szavad és a megtestesült Ige, Jézus Krisztus legyen számomra a mindennapi lelki táplálék és a hit szerinti élet forrása! Amen.

Forrás ~ Internet
 
NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 18. – Hétfő

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: 'Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle.' Mt 5,38-42

Elmélkedés

A törvénymagyarázatok sorában az ötödik téma a bosszúval kapcsolatos. A régi törvény így hangzott: 'Szemet szemért, fogat fogért.' Ez a megfogalmazás illetve felfogás a mi számunkra bizony furcsának hat és kegyetlenül hangzik, de a maga korában valójában fékezte, korlátozta a bosszút, azaz nem engedte, hogy valaki nagyobb sérelmet okozzon a másiknak, mint amit tőle korábban elszenvedett. A törvény célja az volt, hogy senki ne szolgáltasson magának igazságot önkényes módon. Jézus azonban egészen más lelkületet kíván tanítványaitól. Új parancsának bemutatására képeket használ. Ezt mondja: 'Ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is.' Minden erőszakos fellépés újabb erőszakot vált ki, és várhatóan csak fokozódik annak mértéke. Ezt a folyamatot csak úgy lehet megállítani, ha valaki lemond a bosszúról, azaz megbocsát annak, akitől elszenvedett valamilyen sérelmet vagy aki kárt okozott neki. A keresztény lelkület lényege tehát a megbocsátás, a szeretet, a nagylelkűség. Bíznunk kell abban, hogy a szeretet erejével képesek vagyunk megakadályozni a gonoszság további terjedését. Bíznunk kell abban, hogy a megbocsátás elgondolkoztatja a rossz szándékúakat és elindítja őket a javulás útján!
© Horváth István Sándor

Imádság

Mennyei Atyám! Adj nekem önfeláldozó, szelíd szívet, mint a te egyszülött Fiadnak. Jézus, köszönöm, hogy előttem jártál az úton, és megmutattad, hogyan lehet Istennek tetsző, tiszta, szent életet élni. Szentlélek, jöjj, és taníts meg Isten dicsőségére, az ő akaratát megcselekedve, mindenkor hitben és alázatban élni. Köszönöm, Uram, irgalmadat, jóságodat. Segíts, hogy a te lelkületeddel szolgálhassak másoknak! Amen.

Forrás ~ Internet

NAPI EVANGÉLIUM

2018. június 17. – Évközi 11. vasárnap

Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: 'Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.' Majd folytatta: 'Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.' Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik. Mk 4,26-34

Elmélkedés - 'Titokzatos növekedés'

Van valami titokzatos és megmagyarázhatatlan abban, hogy a földbe vetett magok kikelnek, fejlődnek és termést hoznak. A növénytermesztéssel foglalkozó szakemberek fel tudják sorolni azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák a magok kikelését és azokat is, amelyek serkentik azt. De ha odaállnánk egy szakemberhez azzal, hogy Jézus beszédét idézve kijelentjük, hogy 'a föld magától hoz termést, először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban', akkor valószínűleg mosolyogna a kijelentésen, hiszen emberi munka, odafigyelés és szakértelem nélkül volna ugyan termés, de az aligha volna bőséges. Jézus sem az emberi munka szükségessége ellen beszél, hanem arra akarja felhívni a figyelmet, hogy minden fejlődésben van valami titokzatos, ami megmagyarázhatatlan az ember számára. Lehet, hogy a hozzáértő ember sokat tud tenni azért, hogy valóban bőséges legyen a termés, de ne feledkezzünk el arról, hogy magát a folyamatot, a búzaszemből a csíra kialakulását, majd a növény fejlődését és a termés érlelését nem az ember találta ki, nem beszélve arról, hogy a fejlődés folyamata során sok olyan hatás éri a növényt, amelyeket az ember képtelen szabályozni, gondoljunk csak például a napsütésre. Jézus két példabeszédet mond az Isten országáról a mai evangéliumban. Az első példázat tanulsága az, hogy nekünk, keresztény embereknek kell Isten országának magvait elvetnünk a világban. A növekedés azonban Istentől függ. Isten országának terjedése nem az emberi tevékenységnek és főként nem az erőlködésnek a függvénye, de ez nem jelenti azt, hogy nincs semmi tennivalónk. A második példázat, a mustármagról szóló hasonlat pedig azt mutatja be, hogy a kezdetben kicsiny mag, milyen nagyra képes nőni. Jézus nem mezőgazdasági tanácsokat osztogat, hanem ezzel a két példával Isten országát és annak növekedését szemlélteti. Mit tanulhatunk ezekből a példázatokból? Amikor a magot földbe vető ember elvégezte a maga munkáját, akkor eljön számára a bizakodás időszaka. Elvégezte a munkáját, megtette, ami az ő feladata, de most várakoznia kell, mostantól nem az ő kezében van az irányítás. Bízik a természetben, várja a kedvező időjárást, de mindennek hátterében ott van az Isten, valójában tőle várja, hogy kedvező idő segítse a magok kikelését és növekedését, és természeti csapás ne tegye eredménytelenné fáradozását. A magot vető ember elfogadja, hogy a természetnek megvan a maga rendje, a magok kikelése nem fog másnapra megtörténni és a termés beéréséig is hosszú idő telik el, minden abban az időben fog történni, ahogyan azt Isten meghatározta, belekódolta a magokba. Isten országával kapcsolatban is ez a helyzet. Ha elvégeztük küldetésünket, azaz elvetettük a világban Isten jóhírének magvait, akkor ettől kezdve nem rajtunk múlik, hogy mikor fognak ezek a magok kikelni az emberi szívekben. Bízzuk ezt a folyamatot Istenre! A két példázatot Márk evangélista annak rövid magyarázatával zárja, hogy Jézus miért példabeszédek formájában közölte tanítását. A magyarázat szerint az egyszerű emberek így tudták könnyen megérteni mondanivalóját. Az egykori hallgatósághoz hasonlóan nekünk is arra kell törekednünk, hogy minél jobban megértsük Isten országának titkait és minél jobban megvalósuljon életünkben az ő szándéka.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Segíts észrevennem kegyelmi segítségedet és az általa végbemenő lelki növekedést! Segíts, hogy magamat jó talajnak készítsem elő tanításod befogadására és adj erőt követnem útmutatásaidat, amelyek a mennyei Atya felé vezetnek! Hiszem, hogy segítségeddel képes vagyok a lelki megújulásra. Segíts felismernem életem végső célját és legyen erőm Istenre bízni életem! Ha hűséggel teljesítem kötelességeim, nincs okom félni, mert kegyelmed eredményt hoz, gyümölcsöt fakaszt életemben. Légy velem és kísérjen áldásod, hogy az evangélium igazságának megvalósítása által növekedjék bennem az Isten országa! Amen.

Forrás ~ Internet