Isten neve ki nem mondható, nem megfogalmazható.
Az
ellentétek világában használt nyelvvel, fogalmakkal az ellentéteken túli,
egységes megnyilvánulatlan megközelíthető,
de teljes egészében nem fogalmazható
meg:
nem készíthető róla leírás, "szobor, sem semmiféle képmás".
Mert
amint megnevezzük, felcímkézzük, úgy a korlátlant bekorlátozzuk,
s azt
gondoljuk róla, hogy "tudjuk" mi az, és mi nem az..
miközben ezzel a
"tudással" valójában eltávolodunk a megismerésétől.
Nem tudható
fogalmakkal, de közvetlenül megtapasztalható egyfajta belső tudomásként,
lélekként, szellemként.
Így "Isten nevét hiába ne vedd..!".
