NAPI EVANGÉLIUM

2018. szeptember 28. – Péntek

Amikor egyszer Jézus egyedül imádkozott, és csak tanítványai voltak vele, megkérdezte tőlük: 'Kinek tartanak engem az emberek?' Ők így válaszoltak: 'Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások szerint viszont a régi próféták közül támadt fel valaki.' Ő tovább kérdezte: 'Hát ti kinek tartotok engem?' Péter válaszolt: 'Az Isten Fölkentjének.' Jézus rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el senkinek. Majd hozzáfűzte: 'Az Emberfiának sokat kell szenvednie. A vének, főpapok és írástudók elvetik őt, megölik, de harmadnapra feltámad.' Lk 9,18-22

Elmélkedés

Az evangéliumokban megfigyelhetjük, hogy egy-egy lényeges cselekedete előtt Jézus imádkozik, imádságban ismeri meg a mennyei Atya akaratát. A mai részlet az Úr elmélyült imájával kezdődik, ami azt jelzi, hogy valami lényeges fog következni. Elérkezettnek látja az időt, hogy megkérdezze tanítványait: 'Kinek tartanak engem az emberek?', majd pedig az ő véleményükre is kíváncsi: 'Hát ti kinek tartotok engem?' Nyilvános működése kezdete óta mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy ki Jézus? A kérdés helyes megválaszolása feleletet ad arra is, hogy honnan származik újszerű tanítása és honnan van hatalma a rendkívüli cselekedetekre és csodákra. A kérdések hátterében nem az húzódik meg, hogy éppen nem találnak jobb beszédtémát és unalmukban megvitatják a nép vélekedését Jézus személyével kapcsolatban, hanem valóban lényeges kérdések ezek. Az Úr azt akarja tudni, mennyire ismerte fel a nép, illetve a hozzá közelebb álló tanítványok, hogy ő a mennyei Atya küldötte, az Isten Fia. A nép körében sok a találgatás, de az apostolok nevében nyilatkozó Péter már komoly hitvallást tesz, amikor kijelenti Jézusról, hogy ő az Isten Fölkentje. Az a tény, hogy erre a döntő kérdésre Péter válaszol a többiek nevében is, kiemeli az ő elsődleges szerepét a tizenkettő testületében. Mivel a hitvallás igaz, az apostoloknak egyenlőre hallgatniuk kell Krisztus titkáról, erről csak a feltámadás után beszélhetnek.

© Horváth István Sándor

Imádság

Add nekem, Uram, kegyelmedet, hogy mindig velem legyen, velem dolgozzék, s kitartson velem mindvégig! Add, hogy mindig azt kívánjam és akarjam, ami neked leginkább helyesnek és kedvesnek tetszik! A te akaratod az enyém legyen, az én akaratom mindig kövesse a tiédet, s a lehető legjobban értsen vele egyet. Amen.

Canisius Szent Péter

Forrás ~ Internet