KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONY
A
Szentírás Kármel szépségét dicséri, ahol Illés próféta megvédte
Izraelnek az élő Istenbe vetett hitét (1Kir 18, 20-46). Itt, annál a
forrásnál, amely nevét Illés prófétától kapta, a XII. századtól kezdve
néhány remete közös lakóhelyez készített magának és az Istenszülő
tiszteletére kápolnát épített a tengerre nyíló völgyben a hegy lábánál. A
keresztes vitézek közül is néhányan itt maradtak, hogy életük hátralevő
részét magányban Istennek szenteljék. Albert jeruzsálemi pátriárka
idejében közösséget alakítottak és szabály jóváhagyását kérték. A
szabály 'Mária testvéreinek a rendje' címén említi ezt a közösséget.
Közbenjárót és pártfogót Szűz Mária személyében választottak. Ezt a
jóságos anyát és példaképet a szemlélődő életben jártassak először csak
maguk követték, de később az Istennek való közösség gazdagságában
másokat is részesítettek. Az ünnepélyes megemlékezést eleinte csak
Kármel-hegyén tartották meg, de a XIV. században lassanként az egész
rendre kiterjesztették, hogy így is kifejezésre juttassák a testvérek
háláját az Istenanya iránt azért a megszámlálhatatlan jótéteményért,
melyben a kármeliták családját részesítette. A XIII. század második
felétől a skapuláré - Mária ruhája - a rend kitüntető jele, Mária
különleges pártfogását jelenti mindenkinek, aki hűségesen hordja.
Főünnepét a Kármelben július 16-án ünnepeljük.
Forrás ~ Internet