A KARMELHEGYI SZŰZANYA SKAPULÁRÉJA

A keresztes hadjáratok idején, amikor a szentföldet visszahódították a kereszténység számára, a Kármel hegyén ott, ahol Illés próféta élt hajdan tanítványaival, szerzetesi közösség alakult. Életcélul tűzték ki, hogy a Szűzanyát különleges szeretettel tisztelik engesztelésül azokért, akik szerte a világon ezt nem teszik. Templomot építettek a Szűzanya tiszteletére, ahol naponta hétszer összejöttek, hogy napi munkájukat és a nap különböző óráit a Szűzanyának szenteljék imával és énekkel, földi életüket fölajánlva neki. Nagyon szigorú vezeklő élettel, böjtöléssel engeszteltek a bűnösökért. Amikor később a muzulmánok elözönlötték és meghódították a szentföldet, az addigra már nagyon sok tagot számláló szerzetesi közösség menekülni kényszerült.

A keresztény Európában alapítottak új kolostorokat, megtartva az eredeti eszmét. Szigorú életmódjuk azonban sokak nemtetszését váltotta ki. Még a pápánál is hamis vádakkal illették őket a fejedelmek. III. Honorius pápát arra késztették, hogy oszlassa fel a rendet . Ebben a nehéz órában a rend generálisa könnyek között és szigorú vezekléssel Úrnőjéhez fordult, hogy vegye személyes oltalmába rendjüket, és hogy ennek igazolásául a szentatya részére egy kézzelfogható jelt is adjon.

A Szűzanya meg is jelent III. Honorius pápának és fölkérte, hogy az ő oltalma alatt álló rendet védje meg. Ugyanaznap, 1251. júl. 16-án megjelent a vezeklő Stock Simon rendi generálisnak is a Szűzanya négy angyal kíséretében és átadta neki a rend skapuláját, mondván: 'Aki ezzel a ruhával fölöltözve hal meg, nem fogja elszenvedni a pokol tüzét. Íme, az üdvösségnek egy jele, veszélyekben oltalom, békéteknek és örök szövetségemnek záloga.' Ennek a ruhának híre gyorsan elterjedt és nemsokára mint a jó halál zálogának jelét hordták azok is, akik azelőtt ellenezték. Pápák, kardinálisok, királyok, püspökök, papok és keresztények milliói öltötték magukra már.  Az alapítók szándéka szerint a skapulárét viselőnek két feladata van: 1. a másokért való engesztelés, imádság, lemondás, vezeklés, lelkének megmentése érdekében. 2. teljes ráhagyatkozás a Szűzanya vezetésére.

A skapuláré fölvétele többnapos előkészület és önvizsgálat után ajánlatos, a mindennapi zajtól való visszahúzás, illő böjt és ima után. A felvétel napja pedig folyjon egybe a Szűzanya szeplőtelen Szívének fölajánlásával. XII. Pius pápa szavai szerint a skapuláré a Mária szeplőtelen Szívéhez való önfelajánlás komolyságnak nyilvános jele. Mindkettő – tehát a skapuláré és az önfelajánlás - megfelel annak, amit a Szűzanya a világ megmentéséért Fatimában kíván tőlünk. A skapuláré 700. évi jubileumára kiadott írásában elsőnek sorolja fel XII. Pius pápa a skapulárét azok között az ájtatosságok között, amelyek által a szellemünk a természetfölötti tanítással gazdagodik, lelkünket pedig az erények gyakorlására fölbátorítja.

A 'szombati privilégium' 1322. márc. 3-án, tehát 71 évvel Stock szent Simonnak való megjelenése után, XXII. János pápa 'Sabbatina' nevezetű bullájában megerősíti azt, amit a Szűzanya Szent Simonnak megígért: 'aki a skapulárét egész életében magán hordja, az életformájának megfelelő szemérmességet megtartja, naponta végzi a zsolozsma imaóráit, ha életformája erre kötelezi mint szerzetest, vagy papot, illetve a feladott imát elmondja naponta, hetente egyszer böjti-, vezeklési napot tart a Szűzanya tiszteletére engesztelésképpen, azt ő személyesen fogja kiváltani a halála utáni szombaton a tisztítótűzből'. Az egyház azóta sem szólt e 'privilégium' ellen, sőt X. Szent Pius pápa felújította ennek elfogadását, amikor 1910. december 16-i dekrétumában kiemeli, hogy mindenki, aki az előzetesen fölvett szövetskapuláré helyett skapuláré érmet visel, minden búcsúban és kegyelemben részesül, beleértve a szombati privilégiumot is.

A világban élők természetesen nem kötelezhetők heti háromszoros szigorú böjtre, ezért a Szentatya a skapulárét föladó papot fölhatalmazta, hogy helyette egy, az életformához szabott napi ájtatossági gyakorlatot rójon a felvevőre. Ez történhet általában az érem megcsókolásával és a Hiszekegy elmondásával is. Marad azonban, hogy a szerdát, pénteket és szombatot a lehetőségek szerint tartsa meg, mint engesztelő napot.

Ez a kis darab megáldott szövet vagy érc emlékeztesse a viselőjét a vállalt kötelezettségre. A Szűzanya ígéretei nem annyira az anyaghoz, az érchez kötődnek, mint inkább ennek megáldott voltához és a mindennapi emlékezéshez, amivel naponta megújítjuk gyermeki szeretetünket a Szűzanya iránt. Tehát a megáldott anyag - szentelmény - és a hozzáfűzött ima képes arra, hogy a megígért kegyelmeket közvetítsék. Ezek viszik a viselőt egy bensőséges, gyermeki, szent és mindenben bízó és kitartó közelségbe a Szűzanyához. Ezeket 'ölti magára' aki skapuláréba öltözik. Ezt a 'ruhát' , a Szűzanyának ajándékozott gyermeki lelkületet kell ápolnia és óvnia egy életen át. Akkor megvalósul az, amit Mária gyermekeire mondani szoktak: Mária gyermeke sohase vész el!

Forrás ~ Internet


 SKAPULÁRÉ IMA

 Máriához, drága Szűzanyánkhoz, tisztelettel járulunk.
Őt dícsérje hangos énekével. bizodalmas szózatunk.
Skapuláré szende Királynéja, kármeliták kegyes pártfogója,
Jóra térő bánatos kebellel, lábaidhoz borulunk.

Máriában kelt fel a világnak tiszta fényű csillaga.
Benne támadt lelki üdvösségünk, leggyönyörűbb hajnala,
Üdvözölt légy Kármel Ékessége, szétsugárzó kegyelmed edénye, 
Telt edény és benne sebeinknek gyógyerejű balzsama.

Máriánál, égi pártfogónknál, van segítség, oltalom.
Mint  a  harmat, száll szívéből  ránk is, csendesítő bizalom.
Hét örömmel áldva Istenünktől, szent öröm közt vált meg életétől 
Elvitetvén mennynek  országába, örök élte vigalom.

Máriának vállruhája rajtunk, gyermekének ismeri.
Ki beírva egylete sorába, e közös jelt viseli.
Ékesítve szent ruházatával, mint erős szent védő pajzsával, 
Lelkünket  a szörnyű kárhozatnak lángja már nem égeti.

Máriáért lelki fegyverekkel, szent örömmel harcolunk.
Mert hazánknak ő dicső Vezére, ő Királyné asszonyunk.
Bölcs vezére minden harcainknak, kísértések hogyha megrohannak 
Szűzanyánk végy karjaidba minket, amidőn majd meghalunk. Amen.

Forrás ~ Internet