'Ábrahám hitt az Úrnak, ezért igaznak fogadta el őt'
Ter 15,1-6
Ezen események után az Úr látomásban beszédet intézett Ábrámhoz, és azt mondta neki: 'Ne félj, Ábrám, én az oltalmazód vagyok, és igen nagy lesz a jutalmad!' Ábrám ekkor megkérdezte: 'Uram, Isten, mit adhatnál nekem? Gyermektelenül költözöm én el, s házam gondviselőjének fia, a damaszkuszi Eliézer örökli a házamat!' Aztán így folytatta Ábrám: 'Nem adtál nekem gyermeket, és íme, a házamban született rabszolga lesz az örökösöm!' De az Úr azt válaszolta neki: 'Nem az lesz az örökösöd, hanem aki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd!' Majd kivezette a szabadba, és azt mondta neki: 'Nézz fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha tudod! Aztán így folytatta: 'Éppen ilyen lesz az utódod is.' Hitt az Úrnak, s ez igazságul tudatott be neki.
21,1-3
Az Úr azután meglátogatta Sárát, amint megígérte, és teljesítette Sárának, amit mondott. Fogant ugyanis és fiút szült Ábrahámnak vénségében, abban az időben, amelyet Isten előre megmondott neki. Erre Ábrahám elnevezte fiát, akit Sára szült neki, Izsáknak.
Zsid 11,8.11-12.17-19
Mivel hitt, azért engedelmeskedett az, akit Ábrahámnak hívnak, hogy elköltözzék arra a helyre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elköltözött [Ter 12,1.4], bár nem tudta, hová megy. Mivel hitt, azért nyert még a meddő Sára is erőt magzat foganására, még idején túl is, mert hűségesnek hitte azt, aki az ígéretet tette. Ezért származtak egy embertől - és pedig egy ereje vesztettől - olyan sokan, mint az ég csillagai, és mint a megszámlálhatatlan homok, amely a tenger partján van [Ter 22,17]. Mivel hitt, azért áldozta fel Ábrahám Izsákot, amikor próbára tétetett; feláldozta egyszülöttjét [Ter 22,1-2], aki az ígéreteket kapta, mikor azt mondták neki: 'Izsák utódait hívják majd utódaidnak' [Ter 21,12 G]. Hitt ugyanis abban, hogy Istennek van hatalma a halálból is életre kelteni; ezért fiát - előképül - vissza is nyerte.
Ter 15,1-6
Ezen események után az Úr látomásban beszédet intézett Ábrámhoz, és azt mondta neki: 'Ne félj, Ábrám, én az oltalmazód vagyok, és igen nagy lesz a jutalmad!' Ábrám ekkor megkérdezte: 'Uram, Isten, mit adhatnál nekem? Gyermektelenül költözöm én el, s házam gondviselőjének fia, a damaszkuszi Eliézer örökli a házamat!' Aztán így folytatta Ábrám: 'Nem adtál nekem gyermeket, és íme, a házamban született rabszolga lesz az örökösöm!' De az Úr azt válaszolta neki: 'Nem az lesz az örökösöd, hanem aki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd!' Majd kivezette a szabadba, és azt mondta neki: 'Nézz fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha tudod! Aztán így folytatta: 'Éppen ilyen lesz az utódod is.' Hitt az Úrnak, s ez igazságul tudatott be neki.
21,1-3
Az Úr azután meglátogatta Sárát, amint megígérte, és teljesítette Sárának, amit mondott. Fogant ugyanis és fiút szült Ábrahámnak vénségében, abban az időben, amelyet Isten előre megmondott neki. Erre Ábrahám elnevezte fiát, akit Sára szült neki, Izsáknak.
Zsid 11,8.11-12.17-19
Mivel hitt, azért engedelmeskedett az, akit Ábrahámnak hívnak, hogy elköltözzék arra a helyre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elköltözött [Ter 12,1.4], bár nem tudta, hová megy. Mivel hitt, azért nyert még a meddő Sára is erőt magzat foganására, még idején túl is, mert hűségesnek hitte azt, aki az ígéretet tette. Ezért származtak egy embertől - és pedig egy ereje vesztettől - olyan sokan, mint az ég csillagai, és mint a megszámlálhatatlan homok, amely a tenger partján van [Ter 22,17]. Mivel hitt, azért áldozta fel Ábrahám Izsákot, amikor próbára tétetett; feláldozta egyszülöttjét [Ter 22,1-2], aki az ígéreteket kapta, mikor azt mondták neki: 'Izsák utódait hívják majd utódaidnak' [Ter 21,12 G]. Hitt ugyanis abban, hogy Istennek van hatalma a halálból is életre kelteni; ezért fiát - előképül - vissza is nyerte.