John Henry Newman ~ 'Látom Máriát'

  Látom Máriát egyedül lakásában, mialatt Fia és Ura Júdeában vándorol, anélkül, hogy helye lenne, hol fejét lehajthatja. Látom kétszeres szenvedését, mert maga oly elhagyatott és Fia oly sok ellenségtôl van körülvéve. Vajon milyen szomorúan telhettek napjai? Néha híre érkezett, hogy Jézus veszélyben van, vagy szükséget szenved. Talán hallotta, hogy Fia a pusztába ment, hogy megkísértessék. Legszívesebben megosztotta volna fájdalmait, de nem szabad. Hozzá is eljutott a szörnyű hír, hogy fia megzavarodott. Rokonai és barátai felkerekedtek, hogy megfogják. Mária is odament, hogy lássa fiát és beszéljen vele, de a nagy tolongásban lehetetlen volt és fia most sem igyekezett Máriát fogadni, vagy szeretô szóval illetni. Szomorúan tért vissza újra otthonába, fiától semmi életjel, egyedül él tovább azok között, akik talán nem is hisznek ôbenne.

  Látom Máriát újra a mennybemenetel után. Ez is újra az elválás ideje, de ez már tele van vigasszal. A virradat ideje és nem a bánaté. Az Úr távol volt, de már nem a földön és nem szenvedett többet; a halálnak nem volt többé rajta uralma. Naponta felkereste anyját a megszentelt áldozatban. Látom a szent Szüzet a szentmisénél és Jánost az oltárnál. Elmerülve várja a percet, midôn Fia megjelenik. A szent cselekvés alatt beszélget Vele; magához veszi azt, akinek életet adott egykor.

  Ó, szent Anya, légy velem a szentmisén, midôn Fiad hozzám jön! Mikor gyermek volt, Ôt szolgáltad, midôn felnôtt, ajkán csüngtél és keresztfája alatt álltál! Maradj velem, szentséges Anya, hadd kapjak én is valamit tisztaságodból, ártatlanságodból, erôs hitedbôl. Ô legyen szeretetem és imádatom egyedüli tárgya, mint ahogyan nálad volt.

 J.H. Newman ~ részlet az Elmélkedésekből

Forrás ~ Internet