EVANGÉLIUM
Azon a napon Jézus kiment a házból és leült a tenger mellett. Nagy tömeg
gyűlt össze körülötte. Beszállt egy bárkába, leült, az egész tömeg
pedig a parton állt. Sok mindent elmondott nekik példabeszédekben:
,,Íme, kiment a magvető vetni. Amint vetette a magot, némelyik mag az
útfélre esett. Jöttek a madarak és fölszedegették. Más magok köves
helyre estek, ahol nem volt sok földjük. Hamar kikeltek, mert nem voltak
mélyen a földben. De amikor a nap felkelt, megperzselődtek, s mivel nem
volt gyökerük, elszáradtak. Néhány másik a tövisek közé esett. A
tövisek felnőttek és elfojtották őket. Végül más magok a jó földbe
hullottak. Ezek termést hoztak, az egyik százszorosat, a másik
hatvanszorosat, ismét másik harmincszorosat. Akinek van füle, hallja
meg!' Odamentek hozzá a tanítványok és megkérdezték tőle: 'Miért
példabeszédekben szólsz hozzájuk?' Ő ezt válaszolta nekik: 'Mert
nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait,
nekik viszont nem adatik meg. Akinek ugyanis van, annak még adnak és
bővelkedni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.
Azért szólok hozzájuk példabeszédekben, mert néznek, de nem látnak, s
hallgatnak, de nem hallanak és nem értenek. Beteljesedik rajtuk Izajás
jövendölése, aki azt mondta: 'Hallván hallotok majd, de nem értetek,
és nézvén néztek, de nem láttok. Mert elhízott a szíve e népnek, a
fülükkel nehezen hallanak, a szemüket pedig behunyták, nehogy lássanak a
szemükkel, halljanak a fülükkel, értsenek a szívükkel; nehogy
megtérjenek, s meggyógyítsam őket' [Iz 6,9-10]. A ti szemetek azonban
boldog, mert lát, és a fületek, mert hall. Bizony, mondom nektek: Sok
próféta és igaz vágyott látni, amiket ti láttok, és nem látta, hallani,
amiket ti hallotok, de nem hallotta. Halljátok hát, hogy mit jelent a
magvető példabeszéde: Amikor valaki hallja az ország igéjét, s nem érti
meg, akkor eljön a gonosz és elragadja, amit a szívébe vetettek: ez az,
ami az útfélre esett. A köves helyre hullott mag pedig az, aki hallja az
igét, s mindjárt be is fogadja örömmel, de nincs gyökere, és csak
ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás és üldözés támad,
hamar megbotránkozik. A tövisek közé hullott pedig az, aki hallja az
igét, de a világ gondjai és a csalóka gazdagság elfojtja azt, és az
gyümölcsöt nem hoz. A jó földbe vetett mag pedig az, aki hallja az igét
és meg is érti azt. Aztán gyümölcsöt hoz: az egyik százszorosat, a másik
hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.'Mt 13,1-23
