KERESZTÚT ~ XVI. BENEDEK PÁPA ELMÉLKEDÉSÉVEL ÉS IMÁIVAL
Hatodik állomás ~ Veronika kendőt nyújt Jézusnak
'Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot.'
'Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot.'
Elmélkedés
„Uram, a te arcodat akarom keresni. Ne rejtsd el előlem arcodat” (Zsolt 27,8-9). Veronika – vagy ahogy a görög hagyomány nevezi: Bereniké – az ószövetségi igazak vágyakozását testesíti meg, amely arra irányul, hogy Isten arcát láthassák. Jézus keresztútján természetesen ő csak az asszonyi jóság szolgálatát teszi: Jézusnak nyújtja kendőjét. Õt nem fertőzi meg a katonák brutalitása, sem a tanítványok félelme nem bénítja meg. Õ a jóságos asszony képe, aki a szívek megzavarodottsága és sötétségbe burkolózása közepette megőrzi a jóság bátorságát, nem engedi, hogy szívére leszálljon a sötétség. „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják Istent”, mondta az Úr a hegyi beszédben (Mt 5,8). Veronika először csak egy megkínzott, a szenvedés jelét viselő emberi arcot lát. Azonban a szeretet cselekedete belevési szívébe Jézus valódi képét: A vérrel és sebekkel teli főben meglátja Isten és az Õ jóságának arcát, amely jóság még a legmélyebb szenvedésben is utánunk jön.Csak szívünkkel láthatjuk Jézust. Csak a szeretet az, ami látóvá és tisztává tesz bennünket. Csak a szeretet által ismerhetjük meg Istent, aki maga a Szeretet.
Imádság
Urunk, add meg nekünk a szív nyugalmát, amely a te arcodat keresi. Óvj meg minket a szív vakságától, amely csak a dolgok felszínét látja. Add meg nekünk azt a világosságot és tisztaságot, amely képessé tesz bennünket arra, hogy meglássuk jelenlétedet a világban. Add meg nekünk a bátorságot az alázatos szeretethez ott, ahol nagy dolgokra nem vagyunk képesek. Vésd bele szíveinkbe arcodat, hogy találkozhassunk veled, és megmutathassuk a világnak képedet.
„Uram, a te arcodat akarom keresni. Ne rejtsd el előlem arcodat” (Zsolt 27,8-9). Veronika – vagy ahogy a görög hagyomány nevezi: Bereniké – az ószövetségi igazak vágyakozását testesíti meg, amely arra irányul, hogy Isten arcát láthassák. Jézus keresztútján természetesen ő csak az asszonyi jóság szolgálatát teszi: Jézusnak nyújtja kendőjét. Õt nem fertőzi meg a katonák brutalitása, sem a tanítványok félelme nem bénítja meg. Õ a jóságos asszony képe, aki a szívek megzavarodottsága és sötétségbe burkolózása közepette megőrzi a jóság bátorságát, nem engedi, hogy szívére leszálljon a sötétség. „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják Istent”, mondta az Úr a hegyi beszédben (Mt 5,8). Veronika először csak egy megkínzott, a szenvedés jelét viselő emberi arcot lát. Azonban a szeretet cselekedete belevési szívébe Jézus valódi képét: A vérrel és sebekkel teli főben meglátja Isten és az Õ jóságának arcát, amely jóság még a legmélyebb szenvedésben is utánunk jön.Csak szívünkkel láthatjuk Jézust. Csak a szeretet az, ami látóvá és tisztává tesz bennünket. Csak a szeretet által ismerhetjük meg Istent, aki maga a Szeretet.
Imádság
Urunk, add meg nekünk a szív nyugalmát, amely a te arcodat keresi. Óvj meg minket a szív vakságától, amely csak a dolgok felszínét látja. Add meg nekünk azt a világosságot és tisztaságot, amely képessé tesz bennünket arra, hogy meglássuk jelenlétedet a világban. Add meg nekünk a bátorságot az alázatos szeretethez ott, ahol nagy dolgokra nem vagyunk képesek. Vésd bele szíveinkbe arcodat, hogy találkozhassunk veled, és megmutathassuk a világnak képedet.
