HAMVAZÓSZERDA

A hamvazószerda abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon, és nagyböjt első vasárnapján keresztet rajzol a hívek homlokára, annak emlékére, hogy porból vagyunk és porrá leszünk. A hamu egyszerre jelképezi tehát az elmúlást és a megtisztulást.

A vasárnapokat az egyház nem számítja böjti napnak, ezért a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A böjt vallásos gyakorlata a figyelem középpontjába állítja a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

Az egyház hamvazószerdára és nagypéntekre rendel szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. Ezen a két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A nagyböjtnek három fő sajátos gyakorlata van:

1. A böjt. Elsősorban az ételböjt, mert ez a legkeményebben, leginkább, szüntelenül figyelmeztetve felszögez minket Krisztus keresztjére. A böjt kiterjed más külső javakra: a kedvenc ételre, italra, szórakozásra, tréfálkozásra, alvásra, stb... Bár külső tett a böjt, de lényege egy belső valóság: az önakarattól való elfordulás, Istenhez való odafordulás.

2. Az irgalmasság. Ez kettőt jelent: adni - az egyházatyák tanítása szerint a böjt akkor értékes Isten előtt, ha az így megtakarított pénzből (időből, stb.) a nálunk szegényebbeknek segítünk. Az első Péter levél alapján: "a szeretet befödi a bűnök sokaságát". A másik: megbocsátani. Őszinte szívből, semmi viszonzást és hálát nem várva. Ez is bűnbánati cselekmény, mert Krisztus ennek függvényévé tette az ő bocsánatát.

3. Az imádság. A böjt és jócselekedet közvetve vonatkozik Istenre. Az imádságban, elmélkedésben, lelki olvasmányban a lélek közvetlenül Istenhez emelkedik: a teremtményektől a Teremtőhöz, a hasznostól az igazsághoz, az anyagiaktól a szellemiekhez, a hétköznapok túl sok külső eseményétől a belsőhöz fordul, kilép önmagától, hogy megtalálja igazi önmagát. A nagyböjt a több liturgikus ima, közösségi ima, magánima, templomlátogatás, vallási tanulás és olvasás megszentelt időszaka.

Nagyböjt első szakaszának liturgikus tárgya a keresztségi kegyelem, a bűnbánat, vezeklés, a nagyböjti megújulás, a böjtölés áldozata. Az evangéliumban először a böjtölő és megkísértett Krisztust látjuk, majd az üdvösséget és bűnbocsánatot hirdető Messiást, vagy a gyógyító-evangéliumok jelképében a kegyelmi gyógyulást hozó isteni Orvost. A könyörgések a nagyböjti életgyakorlatra kérnek segítséget, s azt liturgikusan felajánlják Istennek.

Az Egyház segít minket a nagyböjt idején. Anyai intelmén, megszentelő liturgiáján és a megszentelt nagyböjti gyakorlatokon kívül az Egyház jámbor szokások és ájtatosságok által is elő akar készíteni minket húsvét befogadására. Ilyen a keresztút, a nagyböjti lelkigyakorlatok, tanítások.

Tanácsok: Minden napnak saját miséje van - egyedi, saját szöveggel -, járjunk többet misére. Vegyünk részt a pénteki keresztutakon. Tervezzük meg nagyböjti étrendünket.

A nagyböjti elmélkedés alapanyaga lehet a nagyheti szertartások szövege, szimbólumai. Ezentúl pedig aki képes, jelentkezzen nagyheti liturgikus/énekes szolgálatra.

Fontos (elsősorban) az állapotbeli kötelességek jó teljesítése. Ezért csak annyi pluszt vállaljunk, amit meg is tudunk tenni, és nem megyünk tönkre abban sem lelkileg, sem fizikailag...

A kiegyensúlyozott katolikus emberben nem válik szét élesen a természetfölötti és természetes élet. Lelki megújulásunkkal jól egybehangzik, s azt támogatja, ha nagyböjtben a számtalan elhanyagolt dolgok rendbehozását is erénygyakorlatként kezeljük: elmulasztott kötelességek, adósságok, halasztott beszélgetések, levelek, tavaszi nagytakarítás stb.

 Éneklő Egyház c. énekeskönyv 

Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az embernek Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét az első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.

Forrás ~ Internet 

 A hamu a homlokomon ma hideg maradványa egy hatalmas,
fényt és meleget, arany ragyogását adó tűznek. Uram, ígérem, hogy láng leszek!
Akik a közelembe jönnek, meleget és bátorítást találnak nálam.
A hamu a homlokomon ma fekete jele a tűzbe vetett gyomoknak,
melyek megakadályozták, hogy kikeljenek a magok.
Uram, ígérem, kiirtom a szavaimban és tetteimben növekedő rosszakarat tüskéit, 

a vetélkedés, és megszólás töviseit!

Amen.