SZENTSÉGIMÁDÁS A BETEGEKÉRT

      Köszöntünk Téged Jézus Krisztus! Imádni, dicsőíteni és hálát adni akarunk, és alázattal kérünk hallgasd meg kéréseinket a mai napon is. Drága Jézus, Te aki feláldoztad magadat értünk kereszthalálod által, és itt maradtál velünk az Oltáriszentségben, elődbe térdelünk akik itt vagyunk, és kérjük a magunk és testvéreink számára a testi-lelki gyógyulást. Jézusom te azt mondtad: Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terheket hordoztok, és én felüdítelek titeket. Te vagy Uram, aki felüdítesz, gyógyítasz és élő vizet adsz számunkra. Amen.

      A Szent Máté evangéliumban ez áll: 'a templomban vakok és sánták jöttek hozzá, s ő meggyógyította őket.'

  
   Édes Jézus, elődbe hozzuk családtagjainkat, akik betegek, gyógyulást kérünk számukra, 

úgy, mint a százados a szolgájának kérte: 'Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul a Te szolgád.'

Köszönjük Urunk, hogy a mi hitünk által gyógyítod betegeinket. 

Áldva és imádva légy! Amen.

Sokan vannak, akik barátaink és hozzánk tartoznak, 

nagy szükségük van testi-lelki gyógyulásra, de most nem lehetnek itt velünk. 

Drága Jézus, kérünk áld meg őket és küld el Szentlelkedet, hogy gyógyulást nyerjenek általa. Amen.

      A beteg híveket hozzuk most elődbe Urunk Jézus Krisztus, látogasd meg őket és adj nekik testi-lelki szabadulást, hogy meggyógyulva hálát adjanak templomodban, Szent Fölséged előtt. Amen.

      Jézusom, te mindenkit meggyógyítottál, akit elődbe vittek, mi is elődbe hozzuk a kórházban és az idősek otthonában levő betegeket, légy irgalmas beteg testvéreinkhez, áraszd ki rájuk végtelen szereteted, és kérünk gyógyítsad őket. Amen.

      Most az orvosokért, az egészségügyben dolgozókért és a gyógyító szolgálatban gyógyítókért kérünk téged Jézus, adj megértő, irgalmas, szerető szívet és gyógyító kezeket nekik, és add Uram, 

hogy minden betegben téged ismerjenek fel. Amen.

      Könyörögjünk Urunk Jézus Krisztushoz, a Jó Pásztorhoz és az örök Orvoshoz:
      Hogy gyógyulásunkat mindig tőled kérjük és várjuk - Áldj meg minket Urunk.
      Hogy betegeinket és a bajba jutottakat magukra ne hagyjuk,
 hanem hűséges szeretettel kitartsunk mellettük - Áldj meg minket Urunk.
    Hogy elfogadjuk életünkben a Te akaratod - Áldj meg minket Urunk.
      Hogy felismerjük irgalmadat, amellyel hazavársz,
 és reméljük Benned az örök életet - Áldj meg minket Urunk.

  

    Jézus mondja:

      Én jelen vagyok, amikor egyedül vagy.

      Én jelen vagyok, amikor elveszettnek érzed magad.

      Én jelen vagyok, amikor elhagynak téged.

      Én jelen vagyok, amikor úgy gondolod, valami nem megy tovább.

      Én jelen vagyok, amikor kétségbeesett és szomorú vagy.

      Én jelen vagyok, amikor félelem és szorongás tör rád.

      Én jelen vagyok, amikor senki sem akar téged.

      Én jelen vagyok, amikor falak választják el tőled barátaid.

      Én jelen vagyok, amikor gondjaid miatt már aludni sem tudsz.

      Én jelen vagyok, amikor valaki szenvedést okoz neked.

      Én jelen vagyok, amikor nagy veszélyben forogsz.

      Én jelen vagyok, amikor beteg vagy és segítségre szorulsz.

      Én jelen vagyok, amikor képtelen vagy egyedül megoldani problémáid.

      Én jelen vagyok, amikor a világodat darabokra törik.

      Én jelen vagyok, amikor egy kicsit több szeretetre van szükséged.

      Én jelen vagyok, amikor nagy fájdalmakat érzel.

      Én jelen vagyok, amikor senki sem tartozik hozzád.

      Én jelen vagyok, amikor rossz a lelkiismereted.

      Én jelen vagyok, amikor hozzám kiáltasz.

      Én jelen vagyok, amikor megtérsz hozzám.

      Jelen vagyok Én, mint a Nap, amely meleget és vidámságot ad neked.

      Jelen vagyok Én, mint szívedet megörvendeztető virág.

      Jelen vagyok Én, mint szeretettel beburkoló felhő.

      Jelen vagyok Én, mint utadat megvilágító fény.

      Jelen vagyok Én, mint egy olyan szem, amely szeretettel néz rád.

      Jelen vagyok Én, mint olyan kéz, amely gondoskodva fogja kezed.

      Jelen vagyok Én, mint olyan szív, amely mindig érted dobog.

      Én úgy vagyok jelen, mint barátod, aki soha nem hagy cserben.

      Én úgy vagyok jelen, mint nővéred, aki gondoskodásával körülvesz.

      Én úgy vagyok jelen, mint bátyád, aki örömödben és bánatodban melléd áll.

      Én úgy vagyok jelen, mint édesanyád, aki együtt érez veled és egészen megért.

      Én úgy vagyok jelen, mint édesapád, aki örök életet ad neked.

      Én mindig érted vagyok jelen, végtelenül szerető Istened. Amen.

Forrás ~ Internet

 AGNUS DEI

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: irgalmazz nekünk.

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: irgalmazz nekünk.

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: adj nekünk békét.

Agnus Dei, qui tollis peccáta mundi, miserére nobis.

Agnus Dei, qui tollis peccáta mundi, miserére nobis.

Agnus Dei, qui tollis peccáta mundi, dona nobis pacem.

 

JÉZUS SZENT SZÍVÉNEK LITÁNIÁJA

Uram, irgalmazz!
Krisztus, kegyelmezz!
Uram, irgalmazz!
Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!

A következő mondatokra a válasz:

  Irgalmazz nekünk!

Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk!

 Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk!  

Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk!  

Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk!

 
Jézus Szíve, az örök Atya fiának Szíve,
 Irgalmazz nekünk! 

Jézus Szíve, a Szűzanya méhében a Szentlélektől alkotott Szív,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, az Isten igéjével lényegileg egyesített Szív,

Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, végtelen fölségű szív,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, Isten szent temploma, Irgalmazz nekünk! 

Jézus Szíve, a Magasságbelinek szent szekrénye,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, Isten háza és a mennyország kapuja,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, a szeretet lángoló tűzhelye 

 Irgalmazz nekünk!

Jézus Szíve, sz igazságosság és szeretet tárháza,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, jósággal és szeretettel teljes Szív,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, minden erény mélysége,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, minden dicséretre legméltóbb Szív,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, minden erény mélysége,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, minden dicséretre legméltóbb Szív,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, minden szív királya és középpontja,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, amelyben a bölcsesség és tudomány összes kincsei megvannak,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, amelyben az Istenség egész teljessége lakozik,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, amelyben a mennyei Atyának kedve telt,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, amelynek teljességéből mindannyian merítettünk,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, az örök halmok kívánsága,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, béketűrő és nagy irgalmasságú Szív
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, dúsgazdag mindazok iránt, akik hozzád folyamodnak,
 Irgalmazz nekünk! 

Jézus Szíve, az élet és szentség forrása, 

 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, vétkeinkért engesztelő áldozat,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, gyalázatokkal tetézett Szív,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, gonoszságainkért megtört Szív,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, mindhalálig engedelmes Szív,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, lándzsával átdöfött Szív,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, minden vigasztalás kútfeje,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, életünk és feltámadásunk,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, békességünk és engesztelésünk,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, bűnösök áldozatja,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, benned reménylők üdvössége,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, benned kimúlók reménysége,
 Irgalmazz nekünk!

 Jézus Szíve, minden szentek gyönyörűsége,
 Irgalmazz nekünk!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit; Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit; Hallgass meg minket!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit; Irgalmazz nekünk!
Szelíd és alázatos szívű Jézus,
Alakítsd szívünket a te Szíved szerint.

Könyörögjünk: Mindenható örök Isten! tekints szeretett Fiad szívére és mindama dicséretere és elégtételre, amelyet a bűnösök nevében irántad lerótt, és adj megengesztelődve bocsánatot azoknak, akik irgalmasságodért esdekelnek, ugyanazon szent Fiad, Jézus Krisztus nevében, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. 

Ámen.

BŰNBÁNATI ZSOLTÁROK

'septem psalmi poenitentiales' ~  bocsánatért könyörögés

6. zsoltár

Uram, ne felindulásodban feddj meg,
és haragodban se büntess meg engem!
Irgalmazz, Uram, mert erőtlen vagyok,
gyógyíts meg, Uram, mert zaklatottak csontjaim,
és lelkem is háborog nagyon.
És te, Uram, meddig késlekedsz?
Fordulj felém, Uram, szabadítsd ki lelkemet,
ments meg engem a te irgalmadért!
Mert nincs, aki a halálban megemlékezzék rólad,
az alvilágban pedig ki fog magasztalni téged?
Belefáradtam a sóhajtozásba,
megáztatom minden éjjel ágyamat,
fekvőhelyemet könnyeimmel öntözöm.
Tekintetem haragtól homályos,
megőszültem összes ellenségem körében.
Távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők,
mert meghallgatta az Úr hangos sírásomat!
Meghallgatta az Úr könyörgésemet,
az Úr elfogadta imádságomat.
Érje nagy szégyen és megrázkódtatás minden ellenségem,
hátráljanak és szégyenüljenek meg mihamarabb!

31. zsoltár

Boldogok, akiknek vétkei bocsánatot nyertek,
és akiknek bűneit eltakarta Isten.
Boldog a férfi, akinek az Úr nem számítja be a bűnt,
és akinek ajkán nincs álnokság.
Amíg hallgattam, csontjaim megöregedtek
állandó jajgatásomban.
Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed,
nyomorúságra jutottam, midőn tövis is fúródott belém.
Bűnömet elismertem,
és nem titkoltam el vétkemet.
Így szóltam: „Megvallom magam ellen hamisságomat az Úrnak,
és megbocsátottad szívem istentelenségét.”
Ezért minden szent imádkozzék hozzád alkalmas időben,
akkor még a nagy vizek áradása sem fog hozzá közeledni.
Te vagy menedékem a szorongatástól, mely körülvett engem,
te, én örömöm, ments meg a körben rám leselkedőktől!
„Értelmet adok neked és oktatlak az útra, melyen járj,
és rajtad lesz a szemem.”
Ne legyetek értelmetlenek, mint a ló és az öszvér!
Fékkel és zabolával szoríthatod meg azok állát,
nem közelednek hozzád!
Sok csapás sújtja a bűnöst,
az Úrban bízót pedig irgalom veszi körül.
Vigadjatok az Úrban és örvendjetek, igazak,
és büszkélkedjetek mindnyájan, egyenes szívűek!

37. zsoltár

Uram, ne feddj meg engem felindulásodban,
és haragodban ne dorgálj meg engem,
mert nyilaid belém hatoltak,
és rám nehezült kezed!
Nincs épség testemben haragodtól,
nincs békesség csontjaimban bűneim miatt.
Mert gonoszságaim elborították fejemet,
és súlyos teherként nehezedtek rám.
Bűzlöttek és megüszkösödtek sebhelyeim
oktalanságom miatt.
Nyomorulttá lettem, és végképp meggörnyedtem,
napestig szomorkodva jártam.
Mert vesém megtelt ócsárlással,
és nincs épség testemben.
Tönkrementem és igen megaláztattam,
szívem keserűsége miatt jajgatok.
Uram, előtted van minden kívánságom,
és fohászkodásom nincs elrejtve tőled.
Szívem megháborodott, erőm elhagyott,
és már szemem világa sincs velem.
Barátaim és társaim, akik felém jöttek, elfordultak,
és rokonaim megvetéssel mind eltávolodtak;
és erőszakoskodtak, kik lelkemre törtek,
és kik romlásomra törekedtek, hiúságokat szóltak,
és naphosszat csak cselt szőttek.
Én pedig, mint a süket, nem hallottam,
és mint a néma, ki nem nyitja föl száját.
Olyan lettem, mint a nem halló ember,
és kinek szájában nincs ellenkezés.
Mert, Uram, tebenned bíztam,
te meghallgatsz engem, Uram, Istenem!
Mert ezt mondtam:
Felettem sohase örvendezzenek az én ellenségeim,
bár amikor meginogtak lábaim, gőgösen szólhattak rólam!
Mert én az ostorozásra is kész vagyok,
és fájdalmam előttem van mindenkor.
Mert én gonoszságomat megvallom,
és bűnömről gondolkodom.
Ellenségeim pedig élnek, és erőt vettek rajtam,
és megsokasodtak, kik igaztalanul gyűlölnek engem.
Kik jóért rosszal fizetnek, rágalmaztak engem,
mivel a jóra törekedtem.
Ne hagyj el engem, Uram,
Istenem, ne távozz el tőlem!
Figyelj megsegítésemre, üdvösségem Ura!

50. zsoltár

Könyörülj rajtam, Isten,
a te nagy irgalmasságod szerint,
és könyörületed sokasága szerint
töröld el gonoszságomat!
Moss meg engem mindinkább gonoszságomból,
és bűnömtől tisztíts meg engem!
Mert elismerem gonoszságomat,
és bűnöm előttem van mindenkor.
Egyedül ellened vétettem,
és gonoszt előtted cselekedtem,
hogy igaznak bizonyulj igéidben,
és győztesnek ítéletedben.
Mert íme, vétekben fogantattam,
és bűnökben fogant engem anyám.
Mert íme, az igazságot szereted,
a te bölcsességed titkos és elrejtett dolgait
kinyilatkoztattad nekem.
Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok,
moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Add, hogy örömöt és vigasságot halljak,
és örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimről,
és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten,
és az igaz lelket újítsd meg benső részeimben!
Ne vess el engem színed elől,
és Szent Lelkedet ne vedd el tőlem!
Add vissza nekem üdvözítésed örömét,
és uralkodó lélekkel erősíts meg engem!
Megtanítom útjaidra a gonoszokat,
és az istentelenek hozzád térnek.
Szabadíts meg engem a vérbűntől, Isten, üdvösségem Istene,
és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat!
Uram, nyisd meg ajkaimat,
és szám a te dicséretedet fogja hirdetni!
Mert ha kedvelnéd, áldozatot adtam volna,
de az égőáldozatokban nem telik kedved.
Áldozat Istennek a töredelmes lélek,
a töredelmes és alázatos szívet, ó Isten, nem veted meg.
Tégy jót, Uram, jóakaratodból Sionnal,
hogy épüljenek Jeruzsálem kőfalai!
Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát,
az ajándékot és égőáldozatokat,
akkor tesznek oltárodra borjakat.

101. zsoltár

Uram, hallgasd meg imádságomat,
kiáltásom jusson eléd!
Ne fordítsd el orcádat tőlem,
szorongatásom napján fordítsd felém füledet,
bármely napon segítségül hívlak, hamar hallgass meg!
Mert elenyésznek napjaim, mint a füst,
és csontjaim izzanak, akár a parázs.
Lekaszáltak, mint a levágott szénát, kiszáradt a szívem,
mert elfeledtem megenni kenyerem.
Hangos sóhajtozásomtól húsom a csontomra sorvadt.
Hasonló lettem a pusztai pelikánhoz,
olyan vagyok, mint éji bagoly a romokon.
Virrasztottam, és olyan lettem,
mint magányos madár a háztetőn.
Naphosszat gyaláztak ellenségeim,
akik valaha dicsértek, esküdöztek ellenem.
Hamut ettem kenyér gyanánt,
és könnyekkel vegyítettem italom
a te haragod és felindultságod miatt:
mert miután fölemeltél,
a földre sújtottál.
Napjaim mint az árnyék, lehanyatlottak,
én pedig mint a széna elszáradtam.
Ám te, Uram, mindörökre megmaradsz,
és emléked nemzedékről nemzedékre tart.
Föltámadván megkönyörülsz Sionon:
ideje, hogy könyörülj rajta, hiszen eljött az ideje,
mert kövei igen kedvesek szolgáidnak,
akik még a romjain is szánakoznak.
Akkor majd, Uram, a nemzetek félik nevedet
és a föld minden királya dicsőségedet.
Mert fölépíti majd Siont az Úr,
és megjelenik dicsőségesen.
Figyelembe vette a megalázottak imádságát,
és nem vetette meg azok könyörgését.
Írják le ezt a jövő nemzedéknek,
és a létrejövő nép dicsérje az Urat!
Mert lehajolt szent magasságából,
az Úr a mennyből a földre tekintett,
hogy meghallja a foglyok sóhajtását,
és megváltsa a megöltek fiait;
hogy hirdessék az Úr nevét Sionon,
és dicséretét Jeruzsálemben,
ha majd ott népek és királyok gyűlnek egybe,
hogy az Úrnak szolgáljanak!
Visszaszólt ő neki életereje útjáról:
„Nyilatkoztasd ki nekem,
mennyire megfogyatkoztak napjaim!
Ne ragadj el engem életem delén,
te, akinek évei nemzedékről nemzedékre tartanak!”
Kezdetben, Uram, te vetettél alapot a földnek,
és a te kezed művei az egek.
Ezek majd elmúlnak, de te megmaradsz:
ezek mind elavulnak, mint a ruha,
és te összegöngyölíted őket, mint egy palástot, és meg is változnak.
Te pedig ugyanaz maradsz, és esztendeid soha el nem fogynak.
Szolgáid fiai ott fognak lakni,
és ivadékuk megmarad mindörökre.

129. zsoltár

A mélységekből kiáltok, Uram, hozzád,
Uram, hallgasd meg hangomat!
Füled legyen figyelmes
az én könyörgésem hangjára!
Ha a vétkeket figyelembe veszed, Uram,
Uram, ki állhat meg előtted?
Bizony, nálad van a kiengesztelődés.
És a te nevedért vártam reád, Uram,
várt az én lelkem a te igédre.
Az én lelkem az Úrban bízik.
A hajnali őrállástól éjjelig,
a reggeli őrállástól bízzék Izrael az Úrban!
Mert az Úrnál az irgalmasság, és nála bőséges a megváltás,
és ő váltja meg Izraelt minden gonoszságából.

142. zsoltár

Uram, hallgasd meg imádságomat,
vedd füleidbe esedezésemet igazságod szerint,
hallgass meg engem igazvoltod szerint,
és ne szállj ítéletre szolgáddal,
mert a te színed előtt egy élő sem igazul meg!
Mert az ellenség üldözte lelkemet,
földig alázta életemet,
homályba taszított, mint a rég megholtakat.
Csüggedés tölti el lelkemet,
szívem megrendült odabenn.
Régmúlt napokra emlékeztem vissza:
végiggondoltam minden tettedet,
kezed műveiről elmélkedtem.
Kitártam feléd karjaimat,
lelkem eped utánad, mint a vízre szomjazó föld.
Hamar hallgass meg engem, Uram,
lelkem kimerült.
Ne fordítsd el tőlem orcádat,
nehogy a sírgödörbe kerülőkhöz legyek hasonló!
Add, hogy korán halljam irgalmasságodat,
mert tebenned bízom!
Add tudtomra, Uram, hogy melyik úton járjak,
mert hozzád emeltem lelkemet!
Ments meg engem ellenségeimtől, Uram,
hozzád menekültem.
Taníts meg engem, hogy akaratodat cselekedjem,
mert te vagy az én Istenem,
a te jó Lelked elvezet engem az egyenes útra!
A te nevedért tarts életben, Uram,
igazvoltod szerint vezesd ki lelkemet a szorongatásból!
Irgalmad folytán elpusztítod ellenségeimet,
és elveszejted mind, akik szorongatják lelkemet,
mert én a te szolgád vagyok.

 

 BŰNBÁNATI IMA  ~ John Henry Newman

Uram, eléggé megismertem már,
milyen borzasztó a bűn rabszolgasága.
Ha távol vagy, bárhogy is igyekszem,
nem tudok helytállani, akaratosságom,
gőgöm, érzékenységem és önzésem uralkodnak felettem.

Napról-napra növekednek bennem
és végül ellenállhatatlanok lesznek.
A régi Ádám mind erősebb lesz bennem
és végül rabságba ejt.

Sok rossz dolgot ismerek, mégis megteszem,
 végül még én panaszkodom keservesen,
hogy rabjuk lettem és nem tudok velük szakítani.
Micsoda zsarnokság a bűn!

Súlyos teher, megbénít és lenyom, és mi lesz a vége?
Drága érdemeidért, mindenhatóságod erejével erre kérlek,
Uram, adj életet, szentséget és erőt.

Szentséges Isten, engedd, hogy erős legyek!
Halhatatlan Isten, tégy kitartóvá!
 Szent, erős, halhatatlan Isten, könyörülj rajtam!

Amen.

 NAGYBÖJTI BŰNBÁNATI IMA

Drága Jézusom, testem lelkem Királya!
Sajnálom és bánom, hogy bűneim által 

én is 'feszítsd meget' kiáltottam a tömegben...

Sajnálom és bánom, hogy én is gúnyoltalak...
Sajnálom és bánom, hogy én is arcul csaptalak...
Sajnálom és bánom, hogy tövis voltam a koronádon...
Sajnálom és bánom, hogy én is fogtam a kalapácsot...
Sajnálom és bánom, hogy bűneimmel hozzájárultam megfeszítésedhez...

Köszönöm, hogy vétkeimet Magadra vetted.
Köszönöm, hogy azokat a keresztre vitted.
Köszönöm, hogy értem meghaltál.
Köszönöm, hogy kiengesztelted Mennyei Atyámat.

Dicsőítelek a feltámadásodért!
Dicsőítelek, mert engem is feltámasztasz!
Dicsőítelek, mert meghívtál az örök életre!
Köszönöm és elfogadom a megváltást.
Köszönöm és elfogadom az új szövetséget.

Ámen.

 AZ ÜDVÖSSÉG IMÁJA

Drága Mennyei Atyám!
Elfogadom a Te egyszülött Fiadat, az Úr Jézus Krisztust.
Hiszem a szívemben, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia,
meghalt az én bűneimért, feltámadt a halálból az én megigazulásomért.

Kérlek, Jézus, legyél az én Uram, Megváltóm és Gyógyítóm!
Én hiszem a szívemben, és most a számmal vallást teszek
a hitemről:
Jézus az én Uram, Megváltóm és Gyógyítóm!
Meg vagyok váltva. Köszönöm, Úr Jézus, az örök életemet!

Amen. 

 

A BŰNBÁNAT ÚTJA

A tudatosan elkövetett bűneink lehúznak, a rossz döntéseink, át nem gondolt cselekedeteink, szabadságunkat, emberi méltóságunkat nem csak beszennyezik, de össze is törhetik. Az orvosok egybehangzó véleménye, hogy a gondolatban, cselekedetben, mulasztásokkal elkövetett bűneink mindenféle testi, szellemi betegségnek a forrásai lehetnek. Anyánk az Egyház, ilyenkor tavasszal, a húsvéti szent időben az embereket ösztönzi az elcsendesedésre, a szellemi, lelki tisztulásra, a bűnbánat tartására.

 Az ember testi, lelki valóság, nekünk nem választanunk kell a test és a lélek között, hanem az embert a maga egységében kell elfogadjuk, értékeljük és ápoljuk. Nem szabad se a testi, se a lelki dimenzióját az életnek elhanyagolni, megvetni, másodrendűnek bélyegezni

 Ősidőktől a lelki tisztulás útjára lépő ember Isten törvényeire figyel, azok fényében újítja meg életét. Az erkölcsi életünket szabályozó parancsok világosak, egyértelműek, és hosszú évezredek tapasztalata alapján váltak az emberiség közkincsévé, ezért merem én is a bűnbánat útján, mint jelzőoszlopokat magunk elé állítani.

Isten a történelem során háromszor adott parancsokat az emberiségnek.

I. A Szentírás szerint, még a bűnbeesés előtt, Teremtőnk két dolgot kért tőlünk: 'Szaporodjatok és sokasodjatok és hajtsátok uralmatok alá a földet'. Igazából e pár szóban Isten az önfenntartás, fajfenntartás parancsát adta nekünk. ezt a törvényt Isten írásba is adta a Teremtés könyvének az elején. Uralnunk kell gondolatainkat, vágyainkat, szavainkat, pont úgy, ahogyan a mi Urunk Jézus Krisztustól láttuk.

II. Sajnos nem volt elég e két rövid, világos parancs, ezért Isten a bűnbe esett emberiségnek részletes eligazítást adott a tízparancsolatban. A tízből a három első parancsolat Teremtőnk felé irányítja figyelmünket, a következő hét szüleinkkel és embertársainkkal való viszonyunkat határozza meg.

 1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

2. Isten nevét hiába ne vedd!

3. Az Úr napját szenteld meg!

4. Atyádat és anyádat tiszteld!

5. Ne ölj!

6. Ne paráználkodj!

7. Ne lopj!

8. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!

9. Felebarátod házastársát ne kívánd!

10. Mások tulajdonát ne kívánd!

III. És végül megváltónk, Jézus Krisztus hihetetlen tömörséggel összefoglalta Isten akaratát a Főparancsban, az Isten, az embertárs és az önmagunk szeretetének a parancsolatában.

'Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legfőbb: az első parancs. A második hasonló ehhez: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. E két parancson függ az egész törvény és a próféták.' (Mt 22,37-40)

 Több ezer év és összesen tizenöt rövid, tömör parancs, melyeket ha betartanánk, a mi életünk is, de az emberiség élete is gyökeresen megváltozna. Nem az a cél, hogy mi egymás életét vizsgálgassuk, ítélkezve egymás hibáit, bűneit kiteregessük, mert az acsarkodás csak rosszabbá tesz bennünket.

Az vinne előbbre, ha mindenki a maga életében teremtene rendet, és ez lehetséges is, mivel a magunk élete felett mi magunk döntünk. Vegyük alázatosan hosszan Isten parancsait, kéréseit, és a boldogságra vezető út jelzőkövei mentén induljunk el. Lépjünk rá a bűnbánat, a tisztulás útjára és minden egyes törvénynél megállva gondolkozzunk el, hogy életünk mennyire van összhangban az Isten adta normákkal. Tudnunk kell, hogy a bűnbánat útjára lépő ember az elcsendesedés, az elmélkedés fényében nemcsak a múltját faggatja, hibáit ismeri fel, hanem kemény döntéseket is hoz, pályáját bölcsen módosítja, saját lépteit, – a múltját megbánva – a szeretet útjára igazítja.

Böjte Csaba

 Gyümölcsoltó Boldogasszony ~ Urunk születésének hírüladása  ~ Március 25.

'Eredetileg a keleti Egyház ünnepe. A római Egyház a VII. századtól ünnepli annak emlékét, hogy Isten elküldte Gábriel arkangyalt azért, hogy hírül vigye Szűz Máriának az Istenanyaság nagy titkát: a Megváltó születését. A mai napon tehát az Anyaszentegyház megemlékezik arról, hogy Isten ígérete beteljesedett; valóra vált a prófétai szó: a Szentlélek teremtő erejével belenyúlt a történelembe; a Boldogságos Szűz Istenanyává lett; a második isteni Személy megtestesült.
A Szent Szűz 'igen' szavára elindult az istengyermeki élet.'

'Urunk, Jézus Krisztus! Te a mai napon emberi testet öltöttél. Kérünk, add, hogy megtestesülésed szent titka által eljussunk Hozzád, a mi Istenünkhöz; Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.' 

Amen.

Lukács evangélium 1,26–36:

'A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: 'Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.' E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: 'Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” Mária megkérdezte az angyalt: 'Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?' Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: 'A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, mert Istennél semmi sem lehetetlen.' Mária így válaszolt: 'Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.' Erre az angyal eltávozott.'

Forrás ~ Internet

GÁBRIEL ARKANGYAL ~ ISTEN EREJE

Neve a 'Gibor' szóból ered, amelynek jelentése: 'Isten ereje'. Megbízatására a következő ószövetségi mondat utal: 'Általad jő el a Szentlélek'. Teljhatalma van az Édenkert, a kígyók és a kerubok fölött.

Gabriel arkangyal a remény angyala, aki mindig reményt ad az embereknek.

Gábriel az Ószövetségben és az Újszövetségben is szerepel. Lukács Evangéliuma Gábrielt úgy említi, mint Isten hírvivőjét, küldöttjét. Előbb Zakariás papnak adja hírül Keresztelő Szent János születését, aki nagy tetteket fog végrehajtani (Lk. 1,5-20), majd Názáretben Máriánál is megjelenik, hogy közölje vele a szeplőtlen fogantatást, Jézus születését és jövendő, messiási hivatását. (Lk. 1,26-38). Ennek állít emléket az Üdvözlégy ima.

'Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, 

áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.'

  Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, 

imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. 

Ámen.

 A Boldogságos Szüzet legméltóbban a Szent Lukács evangéliumából vett szavakkal köszönthetjük. Az első mondat az angyaltól tanult üdvözlés, a második Erzsébeté (Lk 1, 28. 42). Az imádság második fele az Egyház által hozzáfűzött esedezés.

Szent Gábriel arkangyal! 

Szüntelenül köszöntsd szeretetre méltó Királynőnk
 háromszor szent és kegyelemmel teljes 

Szeplőtelen Szívét a mennyei üdvözlettel 
összes angyalaiddal és őrangyalainkkal együtt.

Ámen.

SZENT GÁBRIEL arkangyal, a megtestesülés titkát hordozó szent angyal, Isten hűséges követe! Nyisd fel fülünket Urunk irgalmas Szívének halk figyelmeztetésére és hívására! 

Esedezve kérünk, maradj mindig közelünkben, hogy helyesen értelmezzük, 

kövessük és engedelmesen fogadjuk Isten szavát!

 Segíts megtennünk mindazt, amit Isten tőlünk kíván! 

Segíts éber készenlétre, hogy ébren találjon az Úr, ha eljön! 

 Amen.

 

"A nagyböjt Krisztus felé fordítja tekintetünket,

 aki feláldozta magát értünk a Golgotán. 

Ez az idő egyedülálló módon érteti meg velünk, 

hogy az élet Őbenne nyerte el a megváltást, a Szentlélek által. 

A Szentlélek megújítja életünket, részesít az isteni életben, 

bensőségesen egyesít minket Istennel és megtapasztalhatóvá teszi számunkra az Ő szeretetét.

 Ez olyan magasztos ajándék, amelynek örömteli hirdetését nem mulaszthatja el a keresztény ember."

Boldog II. János Pál pápa

IMA SZOLGÁLAT ELŐTT

Urunk Jézus,
Isten csendjéből felhangzó Örök Ige!
Minden tettedben és szavadban
az Atya hangja zengett föl
ebben a világban.
A legnagyobb üzenetet
a kereszten mondtad el,
a véreddel írtad le.
Segíts minket,
hogy ennek az Isten csendjéből felhangzó Igének
hiteles, tiszta megszólaltatói lehessünk.
 

Segíts, hogy átragyoghasson rajtunk
a Te szelíd fényességed.
Áldd meg mindazokat,
akikhez ma eljut a szavunk!
Találjon bennük nyitott szívekre
a Te üzeneted!
 

Áldd meg különösen a szenvedőket,
a magányosokat, a Téged keresőket!
Mária, az Örök Ige Édesanyja!
Segíts, hogy befogadhassuk Fiadat
az életünkbe, a szívünkbe és mindennapjainkba!
 

Segíts, hogy hordozhassuk
ahhoz hasonló végtelen szeretettel,
ahogyan te hordoztad Őt.
Segíts, hogy másoknak ajándékozhassuk Őt.
 

Áldd meg a Mária Rádió egész családját,
hogy úgy adhassuk Jézust a testvéreinknek,
ahogyan Te tetted.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, most és mindörökké, Amen.

 

 Barsi Balázs atya szavai Szent József ünnepére

Életünk nagy, kitüntetett pillanatai, amikor elfog bennünket a nagylelkűség az Úr iránt, és építeni akarunk neki: templomot, közösséget, családot... Olyan szép ez a terv, hogy a mellettünk élő prófétákat is magunkkal ragadjuk, mint Dávid Nátánt. Éjszaka azonban, amikor az ember kötelékei kissé eloldódnak saját terveitől, elképzeléseitől, az Úr közli a prófétával, hogy igazából nem Dávid épít neki, hanem ő épít Dávidnak örök hajlékot.

József is szép és szent dologra készült: Máriának akart otthont teremteni, Máriának, aki kegyelemmel teljes, aki egészen az Istené. Egy szép kis názáreti otthonról álmodott, amelyben ő úgy lesz férj, ahogy ősei, a szent pátriárkák, Mária meg úgy lesz feleség, mint a szent ősanyák, és úgy lesz gyermekük, mint Ábrahámnak és Sárának. Isten azonban éjszaka szólt Józsefhez, és arra bátorította, hogy saját álma helyett az ő isteni terveit fogadja el, mert sajátos módon akarja neki adni Máriát és Mária fiát, Jézust. József házasságra készült és szüzesség lett az útja? Mélyebb valóságról van szó: minden Istenbe merült férfi és nő házasságának legmélyén a szüzesség örökkévalósága rejtőzik. Ez a szerzetesek számára is lecke, és azoknak is, akik a világban élnek Istennek szentelt életet. „Eredetileg” ugyanis, emberi gondolataik és terveik szerint ők is házasságra készültek, hiszen ez van belekódolva testükbe és pszichéjükbe. Isten azonban úgy lépett be az életükbe, hogy egy másik szerelemnek és házasságnak lesznek szűzi tanúi és résztvevői: annak az örök szerelemnek, mellyel Krisztus szereti Egyházát.

Urunk, készítsd fel szívünket, hogy amikor felajánljuk Neked a legnagyobbat, amit csak adhatunk: egész életünket, Te még nagyobb ajándékot adsz nekünk: saját magadat. Segíts, hogy át tudjuk értékelni a magunk kis terveit, legyen bátorságunk átadni magunkat a Te titkos terveidnek, s fenntartások nélkül kövessük a Te szent akaratodat, akárcsak Szent József, akire nem kisebbet, mint Jézust és az ő szent Anyját bíztad.

Dr. Barsi Balázs OFM gondolatai

 

Forrás ~ Internet

SZENT BENEDEK IMÁI

Szent Benedek mindennapi imája

Adj nekem, jóságos Jézusom,
Téged megértő értelmet,
Téged átélő érzelmet,
Hozzád siető lelket,
Irántad buzgó bensőséget,
Rád bukkanó bölcsességet,
Téged felismerő világosságot,
Érted égő szeretetet,
Benned élő szívet,
Téged dicsérő tetteket,
A Te szavaidra hallgató fület,
A Te szépségedet szemlélő szemet,
A Te fölségedet magasztaló nyelvet,
Neked kedves életmódot,
A Tőled küldött bajokat elviselő békességet,
Hozzád vágyó hű kitartást,
És adj, Jézusom, boldog halált!
Jutalmazz jelenléteddel,
Fényes feltámadással,
És az örökké boldog életben add jutalmul magadat.

Amen.

Szent Benedek 'kereszt'  imája

Szentkereszt legyen fényem,
ne az ördög a vezérem!
Gonosz lélek hordd el magad,
ne tukmáld rám hívságodat!
Ne tedd elém étkedet,
magad edd meg mérgedet!

SZENT BENEDEK REGULÁJA

'Az igazi nyugati szerzetesség Szent Benedekkel indult útjára. Őt tiszteljük a nyugati szerzetesség atyjaként, aki a Bencés szerzetesek számára mind a mai napig élő Regulát (szabályzatot) is írt.'

Prológus

Hallgasd meg, ó fiam, a mester parancsait, és hajlítsd hozzá szíved figyelmesen, fogadd a jóságos atya intéseit készségesen és tettekkel teljesítsd, hogy visszatérj az engedelmesség fáradságos munkájával ahhoz, akitől elszakadtál az engedetlenség tunyasága által. Hozzád intézem most tehát szavaimat, aki lemondasz saját akaratodról, és az engedelmességnek hatalmas és hírneves fegyverzetét veszed magadra, hogy Krisztus Urunknak, az igaz Királynak harcosa légy.

Először is: bármi jóba kezdesz, igen állhatatos imádsággal kérjed, hogy ő vigye azt végbe, hogy ő, aki bennünket már fiai sorába méltóztatott számítani, ne legyen kénytelen valaha is szomorkodni rossz tetteink miatt. Úgy kell őt a bennünk levő adományaival mindenkor szolgálnunk, hogy mint haragvó atya örökségéből ki ne tagadjon minket, fiait, de úgy se mint félelmetes úr, bűneinktől felingerelve, gonosz szolgák gyanánt át ne adja az örök büntetésre azokat, akik nem akarták őt követni a dicsőségbe.

Keljünk föl tehát végre valahára a Szentírás serkentő szavára: "Itt az óra, hogy felébredjünk az álomból", (Róm 13,11.) Nyissuk meg szemünket a megistenítő fénynek, és megdöbbent füllel halljuk, mire int bennünket a minden nap felénk kiáltó isteni szózat: "Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket!" (Zsolt 9,8) És ismét: "Akinek füle van a hallásra, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak!" (Jel 2,7) És mit mond? "Jöjjetek fiaim, hallgassatok rám! Az Úr félelmére tanítalak titeket." (Zsolt 33,12). "Siessetek, míg tiétek az élet világossága, hogy a halál sötétsége meg ne lepjen benneteket!" (Jn 12,35).

Ezeket kiáltja oda az Úr a népsokaságnak, amikor keresi munkását, majd így folytatja: "Ki az az ember, aki életet óhajt és jó napokat kívánlátni?" Ha ennek hallatára azt feleled: "Én", akkor Isten ezt mondja neked: Ha igazi és örök életet akarsz, "tiltsd el a nyelvedet a gonosztól, és ajkad ne szóljon csalárdságot, fordulj el a gonosztól és tedd a jót! Keresd a békét és járj utána!" (Zsolt 33,14-15). Ha ezt megteszitek, szemem rajtatok lesz, és fülem meghallja könyörgéseteket. És még mielőtt segítségül hívnátok, azt mondom nektek: "Íme, itt vagyok" (Zsolt 33, 16). Mi lehetne édesebb számunkra, szeretett testvéreim, az Úrnak e minket hívó szavánál? Íme, így mutatja meg jóságosan az Úr az élet útját.

Övezzük fel tehát derekunkat hittel és a jó cselekedetek gyakorlásával, és az evangélium vezetésével járjuk az ő útjait, hogy méltók legyünk meglátni azt, aki országába hívott minket. Ám ha országának sátrában akarunk lakni, hacsak jó cselekedetekkel nem igyekszünk, soha oda el nem jutunk. De kérdezzük meg az Urat a próféta szavaival: "Uram, ki lakhat a te sátorodban, vagy ki pihenhet meg szent hegyeden?" (Zsolt 14,1). Erre a kérdésre, testvéreim, halljuk az Úr feleletét, amint megmutatja nekünk a sátorába vezető utat, mondván: "Aki szennyfolt nélkül jár és az igazságot cselekszi; aki igazat szól szívében, aki nem követ el álnokságot nyelvével; aki embertársának nem tesz rosszat, és ellene gyalázkodó beszédet nem tűr" (Zsolt 14,2-3); aki a gonosz ördögöt, ha az valamire rá akarja venni, tanácsával együtt a szívéből száműzi, semmibe veszi, sátáni gondolatait még keletkezésükben megragadja és Krisztushoz csapja; akik félik az Urat, és ezért erényes életük miatt fel nem fuvalkodnak, hanem tudva, hogy a bennük levő jó tulajdonságok nem tőlük, hanem az Úrtól erednek, a bennük működő Urat magasztalják a próféta szavával: "Ne nekünk, ne Uram, ne nekünk, hanem nevednek adj dicsőséget" (Zsolt 113,9), amint Pál apostol a maga igehirdetéséből semmit sem tulajdonított önmagának, hanem így szólt: "Isten kegyelméből vagyok az, ami vagyok" (1 Kor 15,10). És azt is mondja: "Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék" (2 Kor 10,7).

Ezért mondja az Úr az Evangéliumban: "Aki hallja szavaimat és megteszi azokat, a bölcs emberhez hasonlítom, ki házát kősziklára építette. Jöttek az áradások, a szelek fújtak, és nekirontottak annak a háznak, de az nem dőlt össze, hiszen kőszikla volt az alapja" (Mt 7,33-34).

Így fejezi be az Úr, és várja is, hogy ezekre a szent intelmeire naponként tetteinkkel feleljünk. Azért, hogy bűneinket megjavíthassuk, meghosszabbítja életünk napjait, hiszen az Apostol is azt mondja: "Nem tudod-e, hogy az Isten türelme töredelemre vezet téged?" (Róm 2,4). Azt mondja ugyanis a jóságos Úr: "Nem akarom a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen!" (Ez 33,11).

Miután tehát megkérdeztük az Urat, testvéreim, sátorának lakója felől, hallottuk, mit kíván attól, aki ott akar lakni. De bárcsak teljesíthetnénk az ott lakó kötelességeit! Elő kell tehát készítenünk testünket és lelkünket a parancsok iránti szent engedelmességben a harcra. És mivel ezt természetünk magában nem tudja megtenni, kérjük az Urat, hogy adja meg nekünk kegyelmének segítségét.

Ha a pokol büntetése elől menekülve el akarunk jutni az örök életre, akkor most, míg van időnk, míg e testben élünk, és mindezeket még ebben a földi életben teljesíthetjük, siessünk és csak azt tegyük, ami örökre a javunkra válik.

Fel kell tehát állítanunk az Úr szolgálatának iskoláját. Reméljük, hogy ebben az intézményben semmi kemény vagy nehéz dolgot nem rendelünk el. Ha mégis a méltányosság úgy kívánná, hogy valamit kissé szigorúbban rendeljünk el a hibák kiirtására és a szeretet megőrzésére, azért ne riadj vissza, ne fuss el mindjárt az üdvösség útjáról, melynek kezdete szűk és szoros. De ha a szerzeteséletben és a hitben előrehaladunk, akkor majd szárnyaló szívvel és a szeretet elmondhatatlan édességével sietünk előre az Isten parancsainak útján. Így az ő vezetése alól magunkat soha ki nem vonva, mindhalálig állhatatosan megmaradunk tanítása mellett a monostorban, és béketűrésünkkel részt veszünk Krisztus szenvedéseiben, hogy aztán országának is méltó részesei lehessünk. Amen.

 Forrás ~ Internet

SZENT BENEDEK ÜNNEPE ~ MÁRCIUS 21.

Péld 2, 1-9
Megnyitva füled a bölcsességnek, kitárva szíved az okosságnak

Mt 19, 27-29
Az örök élet lesz az öröksége

ORA ET LABORA' ~ Imádkozzál és dolgozzál'. Szent Benedek jelmondata ma is aktuális. A munka és az imádság összefügg, és egymást erősíti. Istentől kapjuk az erőt, hogy megtaláljuk és elvégezzük azt a munkát, amelyet az Ő akaratából kapunk. És minden munkavégzés, alkotás hálára indít Isten felé.

A bencés rend Európa kultúrájának mozgatója volt évszázadokon keresztül. Benedek hatása máig ható. Éppen ezért bízzuk pártfogására a mai Európát is, ahol megkérdőjeleződtek az évezredes értékek, de látjuk, hogy ma is csak ezek alapján az értékek alapján lehet igazán emberi életet élni.

'Az igazi nyugati szerzetesség Szent Benedekkel indult útjára. Őt tiszteljük a nyugati szerzetesség atyjaként, aki a Bencés szerzetesek számára mind a mai napig élő Regulát (szabályzatot) is írt.'

NURSIAI SZENT BENEDEK 480 táján született a középitáliai, umbriai Nursziában (ma Norcia). Előkelő származású, Rómában elsőrendű nevelésben részesült. A gót megszállás alatt nyögő Rómában tanult, keresztény lelke nem tudott megbékélni a világ kisértéseivel. Már 14 évesen elhatározta, hogy elhagyja a világot, ezt azonban csak dajkájával közölte.

Előbb egy falusi plébánián Enfidében (ma Affile) élt, de innen is tovább menekült a világ elől. A szabin hegyek közt, Subiaco vidékén, az Anio folyó völgyében vette fel a remeteöltönyt, itt telepedett meg egy barlangban. Három évi magány után pásztorok találtak rá, és vitték hírét az emberek közé. Ezután már sokan zarándokoltak hozzá. Ez a hírnév a világ kisértését is jelentette számára. A vicovarói szerzetesek elöljárójukká választották, de nem akarták őszintén megkomolyítani életüket, sőt még a megmérgezésére is kísérletet tettek, emiatt visszatért barlangjába, Subiacoba.

Egyre több remete vette körül, ezeknek egymásután épített kolostort. Ezekben igazi szerzetes családi élet folyt, ő legszívesebben a kezdők nevelésével foglalkozott. 35 éves remeteségét egy féltékeny pap áskálódása miatt szakította meg, elvándorolt délre, és a Monte Cassino hegyen 529-ben megalapította a bencés rend anyaházát. Templomot és kolostort épített, sok szegényt támogatott, sokakat megtérített, megírta Reguláját, mely ma is a nyugati szerzetesség alapszabálya. Emiatt a nyugati szerzetesség atyjának is szokták nevezni.

Meghalt  547. március 21-én(, más forrás szerint 543-ban). Azóta követői, a bencések Európát megtérítették, műveltségre tanították, ma is a társadalom legkiválóbb tagjait nevelik. A 8. századtól július 11-én emlékeznek meg róla. VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fővédőszentjévé nyilvánította.

Példája ~  Imádkozzál és dolgozzál!

Forrás ~ Internet

 

Az angyali üdvözlet ~ Üdvözlégy Mária

Üdvözlégy Mária,
kegyelemmel teljes, az Úr van teveled,
áldott vagy te az asszonyok között,
és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja,
imádkozzál érettünk, bűnösökért,
most és halálunk óráján.

Ámen

Ave Maria, gratia plena,
Dominus tecum, benedicta tu in mulieribus,
et benedictus fructus ventris tui, Iesus.
Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis,
peccatoribus, nunc, et in hora mortis nostrae.

Amen.

Üdvözlégy Mária,
malaszttal teljes, az Úr van teveled,
áldott vagy te az asszonyok között,
és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja,
imádkozzál érettünk, bűnösökért,
most és halálunk óráján.

Ámen

SZENT ÁGOSTON IMÁI

Szent Ágoston ~ Uram, én nem vagyok világosság...

Uram, én nem vagyok világosság saját magam számára.

Szem lehetek, de világosság nem.

Mit ér azonban a nyitott és egészséges szem,

ha hiányzik a világosság?

Hozzád kiáltok tehát:

adj, Uram, lámpámnak világosságot!

A te fényeddel, Uram,

eloszlatod sötétségemet.

Magamtól csak sötétségem van,

te viszont világosság és fény vagy,

aki szétszórod sötétségemet és megvilágítasz.

Nem tőlem jön a világosság,

s csak akkor van bennem a fény,

ha te megadod.

Szent Ágoston ~ Uram, te nagy...

Uram, te nagy és minden dicséretre igen méltó vagy;

erős hatalmadnak,bölcs mivoltodnak sem vége, se határa.

S íme, teremtett világod aprósága:az ember akar dicsérni téged.

Nyakán a halál igája, lelkében bűne tüskéje,

s az a bizonyosság, hogy a kevélyeknek ellenállsz,

s mégis, ez a porszem kezed alkotása között:

az ember dicsérni akar téged.

A te indításod bennünk, hogy gyönyörűség dicsérnünk téged,

mert magadnak teremtettél minket,

s nyughatatlan a mi szívünk, míg csak el nem pihen benned.

Szent Ágoston ~ Koldusként jövök hozzád

Koldusként jövök hozzád, mert te hívsz,

aki gazdag létedre értem szegény lettél,

hogy szegénységeddel gazdaggá tedd koldus voltomat.

Gyengélkedőként jövök hozzád,

mert nem az egészségeseknek,

hanem a betegeknek van szükségük orvosra.

Bicegve jövök hozzád és ezt mondom:

Irányítsd lépteimet a te ösvényeiden!

Mint vak tapogatózom hozzád és ezt mondom:

Világosítsd meg szememet, hogy soha ne aludjam a halál álmát!

A szeretetben való hit szeretetet ébreszt 

 

-  XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenete

„Megismertük és hittünk a szeretetben,
 amellyel Isten van irántunk” (1Jn 4,16)

Kedves Testvéreim!

A nagyböjti időszak a Hit évében értékes alkalmat kínál nekünk, hogy a hit és szeretet kapcsolatáról elmélkedjünk: arról, hogy milyen kapcsolat van az Istenben, Jézus Krisztus Istenében való hit és a szeretet között, amely a Szentlélek működésének gyümölcse és amely vezet minket az Istennek és másoknak való odaadás útján.

1. A hit mint válasz Isten szeretetére

Már az első enciklikámban megfogalmaztam néhány gondolatot, hogy felismerjük, milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz e két teológiai erény, a hit és a szeretet. János apostol alapvető megállapításából kiindulva: „Megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel Isten van irántunk” (1Jn 4,16), emlékeztettem arra, hogy „a keresztény lét kezdetén nem egy etikai döntés vagy egy eszme áll, hanem a találkozás egy eseménnyel, egy személlyel, aki életünknek új horizontot s ezáltal meghatározott irányt ad. … Ezek után a szeretet azáltal, hogy Isten előbb szeretett minket (vö. 1Jn 4,10), többé már nemcsak egy ’parancsolat’, hanem válasz a szeretetnek arra az ajándékára, amellyel Isten közeledik felénk.” (Deus caritas est, 1.) A hit azt jelenti, hogy minden képességünkkel személyesen ragaszkodunk az ingyenes és „szenvedélyes” szeretet kinyilatkoztatásához, amellyel Isten szeret bennünket, és amely Jézus Krisztusban mutatkozik meg teljesen. A Szeretetistennel való találkozás nemcsak a szívünket, hanem az elménket is bevonja ebbe a válaszadásba: „Az élő Isten megismerése út a szeretet felé, s amikor a mi akaratunk igent mond az Ő akaratára, ez az igen egyesíti az értelmet, az akaratot és az érzelmet a szeretet mindent átfogó aktusában. Természetesen ez egy folyamat, állandó úton-lét: a szeretet soha nincs ’készen’, nincs befejezve” (uo. 17.). Ebből ered, hogy minden kereszténynek és legfőképpen a karitatív tevékenységgel foglalkozóknak szüksége van a hitre, az Istennel való találkozásra Krisztusban, „mely fölébreszti bennük a szeretetet, és megnyitja szívüket a felebarát számára úgy, hogy számukra a felebaráti szeretet már nem egy kívülről rájuk erőltetett parancs, hanem a hitük következménye, mely a szeretetben tevékeny” (uo. 31, a). A keresztény olyan ember, akit meghódított Krisztus szeretete, és ettől a szeretettől ösztönözve – „Krisztus szeretete sürget minket” (2Kor 5,14) – mélyen és konkrétan nyitott a felebaráti szeretetre (vö. uo. 33.). Ez a magatartás mindenekelőtt annak tudatából születik meg, hogy az Úr szeret minket, megbocsájt nekünk, sőt még szolgál is bennünket. Lehajol, hogy megmossa az apostolok lábát, és feláldozza magát a kereszten, hogy Isten szeretetébe vonzza az emberiséget.

„A hit bemutatja nekünk Istent, aki a Fiát adta értünk, és csalhatatlan bizonyosságot ad arról, hogy igaz: Isten szeretet! … A hit Isten szeretetének befogadása, mely szeretet Jézus kereszten átszúrt szívében nyilvánult meg, és szeretetet hoz létre. Ez az a fény – végső soron az egyetlen –, mely ezt a sötét világot újra meg újra megvilágosítja, és erőt ad nekünk az élethez és a tevékenységhez.” (uo. 39.) Mindebből megértjük, hogy a keresztényekre jellemző sajátos magatartás valóban a „a hitben megalapozott és hittel megformált szeretet” (vö. uo. 7.).


2. A szeretet mint a hitben való élet

Az egész keresztény élet nem más, mint válaszadás Isten szeretetére. Az első válasz éppen a hit: ahogyan teljes rácsodálkozással és hálával befogadunk egy rendkívüli, isteni kezdeményezést, mely megelőz és buzdít minket. A hit „igenlő” válasza az Úrral való barátság csodálatos történetének kezdetét jelenti, amely megtölti létünket és teljes értelmet ad neki. Isten azonban nem elégszik meg azzal, hogy befogadjuk ingyenes szeretetét. Ő nemcsak szeret minket, hanem magához is akar vonzani és olyan mélyen átformálni, hogy Szent Pállal együtt azt mondhassuk: már nem én élek, hanem Krisztus él bennem (vö. Gal 2,20).

Amikor teret engedünk Isten szeretetének, hasonlóvá válunk hozzá, részesei leszünk magának a szeretetének. A szeretetére való megnyílás azt jelenti, hogy hagyjuk, hogy Ő éljen bennünk és vezessen minket, hogy Vele és Benne szeressünk, és úgy szeressünk, mint Ő. Hitünk csak így válik valóban tevékennyé a szeretetben (vö. Gal 5,6), és Ő így fog bennünk maradni (vö. 1Jn 4,12).

A hit azt jelenti, hogy megismerjük az igazságot és ragaszkodunk hozzá (vö. 1Tim 2,4); a szeretet pedig azt, hogy az igazságban „járunk” (vö. Ef 4,15). A hit által belépünk az Úrral való barátságba; a szeretet révén pedig éljük és tápláljuk ezt a barátságot (vö. Jn 15,14 köv.). A hit által tudjuk befogadni az Úr és Mester parancsolatát; a szeretet pedig megadja a boldogságot, ha gyakorlatra váltjuk (vö. Jn 13,13-17). A hitben Isten gyermekeiként születtünk (vö. Jn 1,12 köv.); a Szentlélek gyümölcseként pedig a szeretet segít, hogy konkrétan kitartóak maradjunk az istengyermekségben (vö. Gal 5,22). A hit által fel tudjuk ismerni azokat az ajándékokat, amelyeket a jó és nagylelkű Isten ránk bíz; a szeretet pedig gyümölcsözteti ezeket (vö. Mt 25,14–30).


3. A hit és a szeretet közötti felbonthatatlan összefonódás

Az eddig mondottak fényében világos, hogy sosem választhatjuk el egymástól hitet és a szeretetet, és sosem állíthatjuk őket szembe egymással. Ez a két teológiai erény erősen összetartozik, és tévedés lenne közöttük ellentétet vagy egyfajta „dialektikát” látni. Egyrészről ugyanis nagyon korlátozó az a magatartás, amely annyira határozottan a hit prioritására és döntő erejűségére helyezi a hangsúlyt, hogy alábecsüli, és szinte leértékeli a konkrét, karitatív tetteket, és pusztán általános humanitárius tevékenységnek tekinti azokat. Másrészről viszont az a nézet is korlátozó, amely a szeretet és tevékeny szeretet túlzott felsőbbségét vallja, azt gondolva, hogy a tettek helyettesítik a hitet. Az egészséges lelki élethez szükséges, hogy egyaránt óvakodjunk a fideizmustól és az erkölcsi aktivizmustól is.

A keresztény létünk abban áll, hogy folyamatosan felmegyünk az Istennel való találkozás hegyére, majd onnan leereszkedünk, és magunkkal hozzuk az onnan fakadó szeretetet és erőt, hogy magának Istennek a szeretetével szolgáljuk testvéreinket. A Szentírásban látjuk, hogy az apostolok buzgósága az evangélium hirdetése iránt, amely hitet fakaszt, milyen szorosan kötődik a karitatív gondoskodáshoz, a szegények szolgálatához (vö. ApCsel 6,1–4). A szemlélődésnek és a tevékenységnek – amit valamiképpen Mária és Márta alakja szimbolizál az evangéliumban – az Egyházban egymás mellett kell léteznie és egymást kiegészítenie (vö. Lk 10,38–42). Az elsőbbség mindig az Istennel való kapcsolaté, az igazi evangéliumi megosztásnak pedig a hitben kell gyökereznie (vö. Katekézis és általános kihallgatás 2012. ápr. 25.) Előfordul, hogy a „szeretet” (karitász) kifejezést úgy próbáljuk körülírni, hogy az szolidaritást vagy egyszerű humanitárius segítséget jelent. Fontos azonban emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő. Ahogy Isten szolgája VI. Pál pápa írja a Populorum Progressio kezdetű enciklikában: Krisztus hírüladása az emberi fejlődés első és legfőbb tényezője (vö. 16.). Isten irántunk való szeretetének az eredendő, megélt és hirdetett igazsága az, hogy megnyitja létünket ennek a szeretetnek a befogadására és lehetővé teszi az emberiség és minden ember teljes fejlődését (vö. Caritas is veritate enciklika, 8.).

Lényegében minden a Szeretetből indul ki, és minden a Szeretet felé törekszik. Isten ingyenes szeretetét az evangélium hirdetésén keresztül ismertük meg. Ha hittel fogadjuk be, megkapjuk azt az első és elengedhetetlen kapcsolatot az istenivel, amely által „bele tudunk szeretni a Szeretetbe”, hogy aztán Benne maradjunk és örömmel tovább adjuk másoknak is.

Szent Pál efezusiakhoz írt levelének egyik kifejezése az, amely talán a legjobban kifejezi a hit és a karitatív tevékenységek kölcsönös viszonyát: „Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék. Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk” (2,8–10). Ebből megértjük, hogy az egész megváltó kezdeményezés Istentől jön, az Ő kegyelméből, a megbocsájtásából, melyet befogadunk a hitben. Ez a kezdeményezés távol áll attól, hogy korlátozza szabadságunkat és felelősségünket, inkább hitelessé teszi ezeket és a karitatív tettek felé irányítja. Ezek nem elsősorban emberi erőfeszítések gyümölcsei, amiből érdem származna, hanem a hitből születnek, a kegyelemből fakadnak, melyet Isten bőségesen felkínál. A hit tettek nélkül olyan, mint egy fa gyümölcsök nélkül: ez a két erény kölcsönösen egymást feltételezi. A keresztény életre vonatkozó hagyományos útmutatásokkal a nagyböjt éppen arra hív minket, hogy tápláljuk hitünket Isten igéjének figyelmesebb és kitartóbb hallgatásával, a szentségekhez járulással, ugyanakkor arra is hív, hogy a böjt, a bűnbánat és az alamizsna konkrét gyakorlásával is növekedjünk a szeretetben Isten és a felebarát iránt.


4. A hit elsőbbsége, a szeretet elsősége

Mint Istennek minden ajándéka, így a hit és a szeretet is ugyanannak az egyetlen Szentléleknek a működéséhez vezetnek vissza (vö. 1Kor 13), ahhoz a Lélekhez, mely bennünk azt kiáltja „Abba! Atya! (Gal 4,6), és aki azt mondatja velünk: „Jézus az Úr!” (1Kor 12,3) és „Marana tha!”, „Jöjj el, Uram” (1Kor 16,22; Jel 22,20).

A hit, amely ajándék és válasz, úgy ismerteti meg velünk Krisztus igazságát, mint a megtestesült és megfeszített Szeretetet, mint teljes és tökéletesen ragaszkodást az Atya akaratához és mint a felebarát iránti végtelen isteni irgalmat; a hit belevési szívünkbe és elménkbe azt a szilárd meggyőződést, hogy ez a Szeretet az egyetlen valóság, amely győz a rossz és a halál felett. A hit arra hív minket, hogy a remény erényével tekintsünk a jövőre, és bizalommal várjuk, hogy Krisztus szeretetének győzelme eljusson a beteljesedésére. A szeretet (karitász) maga léptet be minket Isten szeretetébe, amely Krisztusban mutatkozott meg; e szeretet által tudunk személyesen és egész létünkkel csatlakozni ahhoz az önajándékozáshoz, ahogyan Jézus teljesen és fenntartások nélkül az Atyának és embertársainak adta önmagát. Kiárasztva bennünk a szeretetet, a Szentlélek részesít bennünket Jézus sajátos odaadottságában: az Atya iránti fiúi és minden ember iránti testvéri odaadásában.

E két erény között fennálló kapcsolat hasonlít az Egyház két alapvető szentsége közötti kapcsolatra: a keresztség és az eucharisztia kapcsolatára. A keresztség (sacramentum fidei) megelőzi az eucharisztiát (sacramentum caritatis), azonban arra irányul, amely a keresztény út teljességét jelenti. Ehhez hasonlóan a hit megelőzi a szeretetet, de csak akkor bizonyul igazinak, ha a szeretet koronázza meg. Minden a hit alázatos befogadásából  indul ki („tudjuk, hogy Isten szeret bennünket”), de mindennek a szeretet igazságára kell eljutnia („tudni szeretni Istent és a felebarátot”), amely örökké megmarad mint valamennyi erény beteljesedése (vö. 1Kor 13,13).

Kedves testvérek! Ebben a nagyböjti időszakban, amikor a kereszt és a feltámadás eseményének ünnepére készülünk, amelyben Isten szeretete megváltotta a világot és bevilágította a történelmet, azt kívánom mindnyájatoknak, hogy éljétek át ezt az értékes időszakot, élesszétek fel hiteteket Jézus Krisztusban, hogy belépjetek szeretetáramába, amellyel szereti az Atyát és minden testvérét, akikkel találkozunk életünk során. Ezért imádkozom Istenhez, és kérem mindnyájatokra külön-külön és minden közösségre az Úr áldását.

Vatikán, 2012. október 15.

Forrás ~ Internet