SZŰZ MÁRIA MENYEGZŐJÉNEK ÜNNEPE ~ Január 23.
Mária menyasszonyságának ünnepe - mintegy az asszonyi sors megdicsőülése.
Január 23-án Jézus anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának és nevelőatyjának, Szent Józsefnek az eljegyzését ünnepeljük.
A Szentírás szerint az angyali üdvözlet időpontjában Mária már jegyese volt Józsefnek (vö. Mt. 1,18; Lk.1,27 ).
'Szűz': a szó hétköznapi jelentésében mindössze egy kedves, tiszta, fiatal leány; vőlegényre váró, tapasztalatlan, ártatlan teremtés.
'Jegyes': a fiatalság jelképe; a remény, a szeretet, a tiszta vágyak eszményképe. Jézus mondta egyszer, hogy a mennyországban már nem házasodnak az emberek. Nem mennek férjhez, sem nem nősülnek többé az üdvözültek. Ám a szeretet nem hogy nem vész el, hanem akkor fognak majd igazán szeretni tudni, azzal a szeretettel, amellyel Isten szereti teremtményeit, főleg minket, gyermekeit.
Nem véletlen, hogy a Szentírás gyakran a vőlegény és a menyasszony tiszta kapcsolatával ábrázolja, érzékelteti Isten és a teremtménye szeretetét. Nem annyira a férj és feleség testi-lelki szeretete, mint inkább a mindent fölülmúló, mindent átkaroló jegyesi szeretet az örök életben is működő, élő szeretet jelképe.
S éppen ez az erős, ártatlan, tiszta, mély szeretet az, amely manapság leginkább hiányzik a fiatalokban manapság.
Január 23-án Jézus anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának és nevelőatyjának, Szent Józsefnek az eljegyzését ünnepeljük.
A Szentírás szerint az angyali üdvözlet időpontjában Mária már jegyese volt Józsefnek (vö. Mt. 1,18; Lk.1,27 ).
'Szűz': a szó hétköznapi jelentésében mindössze egy kedves, tiszta, fiatal leány; vőlegényre váró, tapasztalatlan, ártatlan teremtés.
'Jegyes': a fiatalság jelképe; a remény, a szeretet, a tiszta vágyak eszményképe. Jézus mondta egyszer, hogy a mennyországban már nem házasodnak az emberek. Nem mennek férjhez, sem nem nősülnek többé az üdvözültek. Ám a szeretet nem hogy nem vész el, hanem akkor fognak majd igazán szeretni tudni, azzal a szeretettel, amellyel Isten szereti teremtményeit, főleg minket, gyermekeit.
Nem véletlen, hogy a Szentírás gyakran a vőlegény és a menyasszony tiszta kapcsolatával ábrázolja, érzékelteti Isten és a teremtménye szeretetét. Nem annyira a férj és feleség testi-lelki szeretete, mint inkább a mindent fölülmúló, mindent átkaroló jegyesi szeretet az örök életben is működő, élő szeretet jelképe.
S éppen ez az erős, ártatlan, tiszta, mély szeretet az, amely manapság leginkább hiányzik a fiatalokban manapság.
Himnusz-szerű ima
Isten udvarának, szent városának
Üdvözlégy új csillaga.
Te vagy ékessége, s fénylő dicsősége
Mennyországnak, Mária!
Az édes Jézusnak, angyalok Urának
Helyeztettél jobbjára.
Hogy lennél kincsének s minden kegyelmének
Osztogató sáfára.
Üdvözlégy új csillaga.
Te vagy ékessége, s fénylő dicsősége
Mennyországnak, Mária!
Az édes Jézusnak, angyalok Urának
Helyeztettél jobbjára.
Hogy lennél kincsének s minden kegyelmének
Osztogató sáfára.
Ezért magasztallak, ezerszer áldalak
Királynéja egeknek.
Fordítsd rám szemedet, s mutasd kegyelmedet
Adj örömet lelkemnek.
Fénylő palotába, csillagos udvarba
Siess, mennynek szépsége.
Tisztaság házába, szüzesség ékével,
Menj be, Isten jegyese.
Mikor elmélkedem, s nevedet említem,
Isten anyja, Mária,
Akkor újul szívem, s kéri minden ízem:
Áldassál, ó, Mária!
Királynéja egeknek.
Fordítsd rám szemedet, s mutasd kegyelmedet
Adj örömet lelkemnek.
Fénylő palotába, csillagos udvarba
Siess, mennynek szépsége.
Tisztaság házába, szüzesség ékével,
Menj be, Isten jegyese.
Mikor elmélkedem, s nevedet említem,
Isten anyja, Mária,
Akkor újul szívem, s kéri minden ízem:
Áldassál, ó, Mária!
Amen.
(officium Rakoczianum, Kassa, 1791)
(officium Rakoczianum, Kassa, 1791)
Forrás ~ Internet
