BETLEHEMI BESZÉLGETÉS
Így beszélgetett a betlehemi
Gyermekkel Hieronymus egyházatya
(élt 340-420)
Kis Jézusom, gyenge tested hidegtől remeg.
Így szerzed meg drága áron üdvösségemet,
Jászlad előtt térdelek és szavam esdve kérd:
Mit adhatna hálás szívem szeretetedért?
Semmit! Csak az angyalokkal énekeld nekem:
Istennek a magasságban dicsőség legyen!
Magam érted még mélyebben megalázom én
Gecsemáné kertjében s a Golgota hegyén.
Mégis, mégis drága Gyermek, hadd adjam Neked
Hadd teszem kis jászlad elé minden kincsemet!
Nekem adod? Hiszen ég-föld, s ami kincse van,
mind az enyém: fénylő ezüst, csillogó arany!
Mire való volna nekem, kincsed, aranyod!
Add oda a szegényeknek és nekem adod!
Kész örömmel teljesítem szent kérésedet.
Mégis, mégis, mit adhatnék egyedül Neked?
Mondd meg, drága égi Gyermek! Súgd meg szelíden!
Meghasad a fájdalomtól másként a szívem.
Hát megmondom bűneidet nekem adhatod!
A rossz lelkiismeret, a kárhozatot!
De mit akarsz te ezekkel, kisded Jézusom?
Add nekem! Én mind magamra veszem vállalom!
És cserébe tiszta szívet adok teneked;
Tiszta szívet, békességet, örök életet!
Kis Jézusom, szememben most hálakönny ragyog.
Nem kérsz tőlem, semmi szépet, nemeset, nagyot,
csak a rosszat! Fogadd hát el bűnös szívemet!
És cserébe add a tisztát, add a tiedet!
Még az örök életre is elég lesz nekem!
Ott is téged dicsér érte hálaénekem!
Fordította Túrmezei Erzsébet
