Szent Pál szeretethimnusza

Testvéreim! Törekedjetek értékesebb adományokra! 

Ezért mindennél magasztosabb utat mutatok nektek.

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, 

csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom.

 Lehet prófétálótehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat; hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. 

Szétoszthatom bár mindenemet a nélkülözők között, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, 

ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély.

 Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. 

Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. 

Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

A szeretet nem szűnik meg soha. 

A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. 

Megismerésünk most még töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. 

Ha azonban elérkezik a tökéletes, véget ér az, ami töredékes. 

Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, 

mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek. 

De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyermek szokásait.

 Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. 

Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek meg mindent, 

ahogy most engem ismernek.

Most még megmarad a hit, a remény és a szeretet, 

ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet. 

(1Kor 12,30–13,13)

Néhány gondolat a szeretet himnuszról

A szeretet himnusza Pál apostol korinthusiakhoz írott első levelében található, a 13. fejezetben. Mint ilyen, a Biblia része, s ezért a Biblia önvallomása alapján a valódi szerző nem Pál apostol, hanem maga Isten. A Szentírás önmagára nézve ezt állítja: "A teljes Írás Istentől ihletett". (2Tim 3,16) és még ezt is: A Bibliában "egyetlen szó sem támadt saját magyarázatból, hanem Isten Lelke által ihletve szóltak Isten emberei" (2Pét 1,20-21.) Ennek alapján átláthatjuk, hogy a Biblia állítása szerint a Szeretet Himnuszát Isten "írta" az embereknek, Ő volt az, aki ezt a páratlan szépségű tömör gondolatsort Pál apostol által a világnak adta.

A Szeretet Himnusza három részre bontható.
Az első részben arról van szó, hogy szeretet nélkül az ember semmi. Más szóval a szeretet a valami, a szeretet a minden, s enélkül minden más csak semmi. Ha az ember szépen tud beszélni, nagy hite van, sőt minden vagyonát a szegényekkel 'éteti fel', vagyis eledelre, ruhákra (stb.) költi, egyszóval ha minden vagyonát a szegényeknek és a rászorulóknak adja, de szeretet nincs benne, az ember semmi. Nyilvánvaló, ha ez a nagy dolog is (hogy valaki mindenét másnak adja) is semmi (ha nem szeretetből teszi), akkor az ennél kisebb dolgok pláne értéktelenek, ha szeretet nélkül teszi az ember.

A második szakaszban arról van szó, hogy milyen az igazi szeretet. Ennek felsorolásából látjuk, hogy a szeretet mindig igazságos, és a másik emberért cselekvő, tevékeny szeretet. Enélkül nem beszélhetünk szeretetről, a szeretet ugyanis nem érzelem, hanem életforma.

Végül a gondolatsor azzal zárul, hogy a szeretetnek nincs felső határa: soha el nem fogy.
A valódi szeretet nem is fogyhat el, hiszen nem függ semmitől, csakis saját magától. Ez mindennek alapja.

Forrás ~ Internet

Szent Pál apostol megtérése ünnepe ~ január 25.

Saul a damaszkuszi úton a feltámadott, élő Krisztussal találkozott, és ez új irányt adott életének. Addig is az Isten akaratát kereste, de tévúton, az erőszak és gyűlölet útján. Megtérése abban állt, hogy belátta, az Istenhez vezető út Jézus Krisztus. Benne rátalált élete hivatására: 'Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek!' Így lett a keresztények üldözőjéből a nemzetek apostola, Saulból pedig Szent Pál. Nemcsak példájával tanított, hanem kifejezett igehirdetésével is, így mindnyájunknak példát ad a folytonos megtérésre, a szeretetből táplálkozó példamutató életvezetésre és a bátor, nyílt igehirdetésre. Szent Pállal együtt bátran hirdetjük: 'A szeretet nem szűnik meg sohasem!' (Adoremusz 2006)

Szent Pál, az üldözőből Krisztus tanújává válik, és egész életét a megismert örömhír hirdetésének szenteli. Kitartásával és lelkesedésével akarok én is hirdetője lenni Jézus örömhírének.

A mai napon Krisztus Urunk végtelen irgalmát ünnepli az Anyaszentegyház. Szent Pál, ifjúkori nevén Saul, a farizeusok Írás-ismeretével és elvakult dühével ki akarta irtani a zsenge Egyházat. De úgy tetszett Annak, Aki anyja méhétől kiválasztotta, hogy amikor legnagyobb lánggal lobogott lelkében a gyűlölet, akkor hívja meg apostolának. Amikor Saul a damaszkuszi úton találkozott Jézussal, többé nem hallgatott testre és vérre, hanem hittel követte Krisztust.

A meggyőződés erejével hirdette:

Tudom, kinek hittem, és biztosra veszem:

elég hatalmas ahhoz, hogy igazságos Bíróként

megőrizze a rábízott kincsemet az utolsó napig.

FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRA

Testvéreim! Krisztus maga hív általunk. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy a lélek ártatlanságával állhassunk Urunk, Istenünk elé.

KYRIE-LITÁNIA

Jézus Krisztus, Aki megjelentél a damaszkuszi úton:

Uram, irgalmazz!

Jézus Krisztus, Aki eleve arra rendeltél minket, hogy Isten gyermekei legyünk:

Krisztus, kegyelmezz!

Jézus Krisztus, Aki mindenkit elvezetsz az üdvösségre:

Uram, irgalmazz!

DICSŐSÉG

A SZENTLECKÉHEZ (ApCsel 22, 3-16; vagy 9, 1-22)

Jézus isteni szeretetével megjelent Saulnak a damaszkuszi úton, hogy az üldözőt követésére hívja. Úgy tetszett neki, hogy rábízza az igehirdetést a pogányok között. Pál pedig - engedelmeskedve a hívó szózatnak - megtért, megkeresztelkedett, Krisztus követője lett.

AZ EVANGÉLIUMHOZ (Mk 16, 15-18)

Jézus búcsúzásakor mintegy végrendeletként hagyta meg: Menjetek az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot. A missziós küldetés nem csak az apostoloknak szól, hanem minden megkeresztelt ember hivatása.

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK

Kérjük, Testvéreim, Urunkat, Jézus Krisztust, Aki minden embernek Üdvözítője akart lenni, hogy nyissa meg értelmünket a hit titkainak befogadására, és töltsön el bennünket Szent Pál apostol buzgóságával.

Add, Urunk, hogy halogatás nélkül kövessük jóra ösztönző indításaidat.

Add, hogy szakítva a bűnnel, többé már ne vétkezzünk.

Add, hogy megtérésünk cselekedeteinket teljesen akaratod szerint formálja át.

Add, hogy soha gyűlöletet ne hordozzunk szívünkben.

Add, Urunk, hogy a ránk bízott kincs az utolsó napon kamatot hozzon az örök életre.

'Urunk, Jézus Krisztus! Te a gyűlölködő Sault meghívtad és átformáltad apostoloddá és szentté. Kérünk, Szent Pál megtérése ösztönözzön bennünket, hogy mi is állhatatosan munkáljuk üdvösségünk művét, és apostoli lelkülettel vezessük el a ránk bízottakat Hozzád. Aki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké.' Amen.

 

 Forrás ~ Internet

Január 25. - Szent Pál apostol megtérése

Szent Pál apostol megtérése ugyanabban az évben történt, amikor Krisztus kínhalált szenvedett és Szent Istvánt megkövezték. Nem egy naptári évben, hanem egy év leforgása alatt: Krisztus március 25-én szenvedett kínhalált, Szent Istvánt ugyanazon év augusztus 3-án kövezték meg, Pál pedig január 25-én tért meg.

Három okát adhatjuk annak, hogy Pál megtérését miért ünnepeljük meg más szenteknél inkább.

Először a példa miatt, hogy bármily nagy bűnös legyen is valaki, ne veszítse el reményét a megbocsátásra, látva, hogy amilyen nagy bűnös volt Pál, oly nagy kegyelmet kapott.

Másodszor az öröm miatt, mert amekkora gyásza volt az Egyháznak az üldözésben, oly nagy lett öröme Pál megtérésében.

Harmadszor a csoda miatt, amit az Úr cselekedett ővele,

midőn legvadabb üldözőjéből leghűségesebb hirdetőjévé tette.

Szent Pál, az üldözőből Krisztus tanújává válik, és egész életét a megismert örömhír hirdetésének szenteli. Kitartásával és lelkesedésével akarok én is hirdetője lenni Jézus örömhírének.

Azután ezt mondta nekik: 'Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik. Azokat, akik hisznek, ezek a jelek fogják kísérni: a nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek fel, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik; a betegekre teszik kezüket, és azok meggyógyulnak.' Mk 16,15-18

 

Forrás ~ Internet

 

 

Szent Pál apostol megtérése ~ január 25.

Könyörtelen keresztényüldözőből lett Krisztus követője a damaszkuszi úton. 'Pál fordulására' már a VII. században külön ünneppel emlékeztek meg Galliában. Ez az egyik legjelentősebb megtérés az egyház kétezer éves történetében.

Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás az Apostolok cselekedetei és a nevéhez kötődő tizennégy levél az Újszövetségben. 64-ben halt mártírhalált. Mivel római polgár volt, esetében nem alkalmazhatták a keresztényekkel szemben megszokott kegyetlen kivégzési módszereket, ezért lefejezték. Megtérésének ünnepe arra tanít bennünket, hogy sohase ítélkezzünk azok felett, akikről azt tartjuk, 'rossz úton' járnak. Minden embernek megadatik a lehetőség, hogy a 'damaszkuszi útra' kanyarodjék. És nekünk, gyakorló keresztényeknek sem árt, ha időnként arra vesszük az irányt. Pál tiszteletére számos templom, bazilika épült világszerte. Festők gyakori témája lett 'fordulása'.

A nemzetek apostolának alakja számos könyvben és filmben is megjelenik.

Forrás ~ Internet

 Szent Pál tanúsága az Oltáriszentség mellett

Hogy az őskeresztények már az apostolok korában hittek az Oltáriszentségben és a valóságos jelenlétben, kitetszik az újszövetség időbelileg valószínűleg egyik legrégibb iratából, Szent Pál korintusiakhoz írt első leveléből. (Ld. 1Kor 11,23-32)

    Pál ezen a helyen szemére veti a korinthusiaknak, hogy elfelejtették az ő tanítását az Úr vacsorájának megtartásáról, mert egyházi összejöveteleiken már nem magát az Úr vacsoráját tekintik legfontosabbnak, hanem egyszerűen a közös étkezést. Még hozzá a gazdagok azon vetélkednek, hogy ők jobb és több enni-innivalót hoznak magukkal erre a szeretetlakomára. „Mikor azonban egybegyűltök, az már nem az Úr vacsorájának elköltése, mert étkezés közben mindenki a saját vacsoráját veszi elő, és az egyik éhezik, a másik pedig dőzsöl.” (20-21) Szent Pál megrója őket: „Vajon nincsen házatok az evésre és ivásra? Vagy megvetitek Isten egyházát és megszégyenítitek azokat, akiknek semmijük nincsen? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek titeket? Ebben nem dicsérlek.” (22)

    Ezt követően Szent Pál rámutat arra, hogyan is kell az Úr vacsoráját Jézus parancsa szerint felfogni és megülni −, mely bizony egészen más, mint a pusztán az Úr emlékére elköltött vacsorázgatás!

„...Mert az Úrtól kaptam, amit átadtam nektek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárulták, fogta a kenyeret, hálát adott megtörte és így szólt: ’Ez az én testem, mely értetek adatik. Ezt tegyétek az én emlékezetmre!’ A vacsora után ugyanígy fogta kelyhet is és így szólt: „Ez a kehely az újszövetség az én véremben; ezt cselekedjétek, tegyétek ezt, ahányszor csak isszátok, az én emlékezetemre. Mert valahányszor ezt a kenyeret eszitek és ezt a kelyhet isszátok, az Úr halálát hirdetitek, míg el nem jön. Aki tehát méltatlanul esz a kenyeret, vagy issza az Úr kelyhét, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg tehát az ember önmagát, és úgy egyék a kenyérből és igyék a kehelyből; mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem különbözteti meg a testet, saját ítéletét eszi és issza.” (23-29)

    Figyeljük meg, hogy nem az úr emléke ellen, nem egy szent szimbolum ellen vétkezünk a méltatlan közeledéssel, hanem: az úr teste és vére ellen! Mégcsak nem is azt mondja Pál, hogy aki méltatlanul eszi ezt a kenyeret, vétkezik az Úr ellen, hanem kifejezetten: az Úr teste ellen! Ennek viszont semmi értelme nem lenne, ha nincs ott Jézus valóságos teste, vagyis, ha a kenyér csak jelenti Jézus testét.

    Kinek jutna eszébe például, ha valaki meggyaláz egy szent jelvényt, mondjuk a király képét, vagy a haza zászlaját, akkor azt mondaná; hogy az íllető vétkezett a király teste és a haza teste ellen? Vagy aki megbecsteleníti a keresztvizet, az vétkezett a Szentlélek teste ellen? Szent Pál szerint tehát a konszekrált kenyér nem csupán jelképe az úrnak, hanem a Teste, és az átváltoztatott bor nem csupán jelképe az Úrnak, hanem a valóságos Vére! Ezért figyelmeztet az Apostol: „mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem különbözteti meg a testet, saját ítéletét eszi és issza.” (29) Ez bizony megint nagyon erős tanúságtétel amellett, hogy az őskeresztények hittek Jézus valóságos jelenlétében az átváltoztatott kenyér és bor színe alatt. Ítéletet, kárhozatot eszik tehát az, aki méltatlanul és bűnös állapotban eszi ezt a Kenyeret.

Ez is igen sokatmondó kijelentés! Merő jelképeket ugyanis, ha mégoly szent és nemes is és ha még annyira Krisztusra emlékeztet is − éppenséggel −, méltatlan ember is használhat, pláne ha jó szándékkal teszi. Emiatt még nem kellene okvetlenül kárhozatba jutnia. A zsidókról sem mondja sehol a Szentírás, hogy azzal külön vétkeztek, vagy a kárhozatra lettek volna érdemesek, ha esetleg bűnös állapotban ették a húsvéti bárányt vagy a mannát; holott, a húsvéti bárány és a manna is szent jelkép volt, mégpedig az Üdvözítő előképe, a jövendő Megváltó szimbóluma! Azt azonban már az Apostol, ítéletre, kárhozatra méltó cselekedetnek tartja, ha valaki meg nem különbözteti az Úr testét, a közönséges eledeltől. Az átváltoztatott kenyér és bor tehát nem igazi kenyér és bor többé, és megkülönböztetendő a kenyértől s bortól!

    Megerősíti mindezt Szent Pál, e korinthusi levél előző fejezetében is, igyekezve az új keresztényeket a bálványáldozatok lakomáin való részvételtől visszatartani. Így szól: „Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nem Krisztus vérében való részesedés? És a kenyér, melyet megtörünk, nem Krisztus testében való részesedés? Mert egy kenyér és test vagyunk sokan, hiszen mindnyájan egy kenyérből részesülünk.” (1Kor 10,16-17) „…amit a pogányok áldoznak, azt a démonoknak áldozzák és nem Istennek. Nem akarom, hogy démonokkal legyetek közösségben. Nem ihatjátok az Úr kelyhét és a démonok kelyhét. Nem lehettek részesei az Úr asztalának és a démonok asztalának.” (20-21)

Itt megint észre kell vennünk, hogy az Apostol a megáldott kenyér s kehely élvezetéről nem azt mondja, hogy ez valami Krisztussal való jelképes szellemi egyesülés, miként a bálványáldozatokban való részvétel az ördögökkel való lelki, szellemi egyesülés (és nem azt állítja, hogy a résztvevők, részesülnek a démonok testében!).

    Nem csoda, ha már az ősegyház egyik nagy hittudósa, Jeruzsálemi Cyrill, e tanúságok alapján így kiáltott fel:

„Minthogy tehát ő maga (Krisztus) kijelentette és kimondta a kenyérről: ez az én testem, ugyan ki mer még kételkedni? És minthogy a borról maga állította: ez az én vérem: vajon ki kételkedhetnék benne valaha, azt mondván, hogy nem az ő vére? Valamikor Jézus a vizet − amely pedig hasonló a borhoz −, a galileai Kánában átváltoztatta; akkor mi ne higgyünk neki, amikor a bort a vérévé változtatja át?” 

Forrás ~ Internet

 

 

Szalézi Szent Ferenc püspök, egyháztanító

 
Ünnepe: január 24.

Szalézi szent Ferenc a reformáció korában a katolikus újjászületésért dolgozott. Jézus Krisztusról tett tanúságot és Isten szeretetét mutatta meg a világban.

Isten, újra és újra szövetséget kínált az embereknek, egészen addig, míg Szent Fiában új és örök szövetségre nem lépett az emberiséggel. Krisztus ennek a végső szövetségnek közvetítője, aki Egyháza alapjául az apostolokat tette. Mi már az új szövetségben az apostolokra és prófétákra épült Egyház tagjai vagyunk.

Sales kastélyában, Annecy közelében született 1567-ben. Pappá szentelése után sokat dolgozott hazájában a katolikus újjászületésért. Mint genfi püspök igazi pásztora volt papjainak és híveinek, a hitre nevelte őket írásaival és munkásságával. Mindenkinek példaképül szolgált. Chantal Szent Franciskával 1610-ben megalapította a vizitációs apácák rendjét. Lyonban halt meg 1622. december 28-án. A mai napon emlékezünk annecyben történt örök nyugalomra helyezésére. (A papi zsolozsmából)

1567 augusztus 21-én született Sales városában, grófi családból. Tanulmányait Párizsban és Páduában végezte. Atyja hosszas ellenzése után 1593-ban pappá szentelték. Annecy-ben prépost lett, és püspöke utasítására 4 éven át Svájc déli határán missziós tevékenységet fejtett ki. Kb. 70 ezer kálvinistát térített vissza az Egyházba. 1599-ben Granier Annecy-i püspök segédpüspöke, majd 1602-ben utóda lett. Megszervezte a papnevelést, fellendítette a hitoktatást és a gyakori prédikációkat. Számos könyvet írt a lelki-életre nevelésről. Kiterjedt levelezést folytatott. Dijonban ismerkedett meg Chantal Szent Franciskával, akivel 1610-ben megalapították a Vizitációs rendet a betegek ápolására és az ifjúság nevelésére. 1622 december 18-án halt meg Lyonban.
Mint a szelídség és az apostoli szeretet példaképét ünnepli az Anyaszentegyház a szentmise Kezdőénekével:

Gondot viselek juhaimra - mondja az Úr,
és pásztort támasztok közöttük, hogy legeltesse őket:
Én, az Úr leszek Istenük!
 

FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRATestvéreim! Keresztény életünk teljes elkötelezettséget kíván. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy egész lélekkel szolgáljuk Urunkat a szent áldozatban, sőt egész életünkben.
 

KYRIE-LITÁNIAJézus Krisztus, Aki körüljártál, hogy városokban és falvakban hirdesd az igét:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Aki szívesen meghallgattad mindazokat, akik Hozzád mentek:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Aki az önfeláldozó szeretetet adtad az Újszövetség parancsául:
Uram, irgalmazz!
 

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEKKérjük, Testvéreim, lelkünk örök Pásztorát, Urunkat, Jézus Krisztust, hogy adjon Egyházának tudós és szentéletű főpapokat és lelkipásztorokat.

1. Növeld, Urunk, Egyházad tagjaiban a hitet, és az Isten igaz ismeretét.
2. Adj önfeláldozó szeretetet az ifjak szívébe, hogy sokan meghallják és kövessék hívó szavadat.
3. Tégy bennünket alázatossá és engedelmessé, hogy kövessük lelkipásztoraink irányítását.
4. Adj bölcsességet lelkivezetőink szívébe, hogy életük példájával mutassák meg a nagyobb szeretet útját.
5. A szentek közbenjárására add, hogy a győztes Egyház tagjai lehessünk mi is.

Urunk, Jézus Krisztus! Te isteni bölcsességeddel a szelídséget és apostoli buzgóságot elültetted Szalézi Szent Ferenc szívébe. Kérünk az ő érdemeiért és közbenjárására, támassz apostoli lelkületű hivatásokat Egyházadban, hogy minden embert Hozzád vezessenek. Aki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké.

---

Istenünk, ki úgy akartad, hogy Szent Ferenc püspök a lelkek üdvösségére mindenkinek mindene legyen, engedd jóságosan, hogy testvéreinket szolgálva mi is tanúságot tegyünk gyengéd szeretetedről!

Példája: Állandóan tanulj, hogy jól végezhessed a munkádat!
Élete: 1567-ben született Savojában, Annecy közelében, Sales kastélyában. Szülei gondosan, sokoldalúan nevelték, egyszerűen öltöztették, fegyelmezett, őszinte, engedelmes viselkedésre szoktatták. Apja fényes politikus jövőt szánt neki, lovaglásban, vívásban és táncban is képeznie kellett magát.

Párizsban, majd Pádovában tanult, mindenütt szentéletű és bölcs lelki vezetők segítségét vette igénybe. Kiváló eredménnyel végezte be tanulmányait, ő azonban a világi karrier helyett a papságra vágyott.

Állhatatosságával elérte atyja beleegyezését, 1593-ban pappá szentelték, és már kezdettől a katolikus újjászületés (ellenreformáció) lelkes segítője volt. A pápa határozott parancsára vállalta el a püspöki kinevezést. Genfi püspökként mint igaz pásztor kormányozta papjait és híveit, írásaiban és egész életével a hit nevelője volt. Fáradhatatlanul dolgozott, hiába próbálták kímélni őt.

Híres műve a Filótea című könyv, a lelki élet egyik kiváló kézikönyve. Mindenkinek példaképül szolgált. 1610-ben a vizitációs apácák rendjének alapítója, Chantal Szent Franciskával. Megérte rendjüknek egész Franciaországban történt elterjedését

Lyonban halt meg 1622. december 28-án, hű lányai körében, halála előtt még misézett és prédikált nekik. Temetése január 24-én volt Annecyben. 1877-ben tette IX. Pius pápa egyházdoktorrá. A katolikus írók és újságírók védőszentje.

Forrás ~ Internet

Szalézi Szent Ferenc ~ Ima

Ha minden angyal, a világ minden lángelméje
tanulmányozta volna,
mi válik hasznodra ebben vagy abban a helyzetben,
miféle szenvedés,
kísértés vagy fájdalmas veszteség,
nem találhattak volna
hozzád illőbbet,
mint azt, ami ért.
 

Isten örök Gondviselése
Kezdettől fogva kigondolta,
hogy ezt a keresztet saját Szívéből
értékes ajándékként neked adja.

Mielőtt elküldötte volna,
mindentudó szemével megszemlélte,
isteni értelmével átgondolta,
bölcs igazságosságosságával megvizsgálta,
szerető irgalmával átmelegítette.

Mind a két kezével megmérte,
hogy egy milliméterrel se legyen nagyobb,
egy milligrammal se nehezebb a kelleténél.

Azután megáldotta szent nevével,
fölkente kegyelmével,
beléje lehelte vigaszát,
és még egyszer rád és bátorságodra pillantott.

 

Így most egyenesen az égből jön feléd,
mint Istennek hívása,
s könyörülő szeretetének ajándéka,
hogy egészen önmagaddá légy,
és Istenben megtaláld beteljesülésedet.

 

  Szalézi Szent Ferenc imája

Uram, te mindig jobban szerettél minket, mint saját magadat,
s egyre ezt teszed ma is, amikor az Oltáriszentségben ételként adod magad nekünk.

 Te azt akarod, hogy bennünk is oly nagy legyen a kölcsönös szeretet, hogy a másikat mindig jobban  szeressük, mint  saját magunkat.

Taníts meg arra, hogy szeretetemet tettekkel bizonyítsam,
hogy testvéremért megtegyem mindazt a jót, amit megtehetek, imádkozzak érte, és minden kínálkozó alkalommal szolgáljam őt.

Tégy  felkészültté arra, hogy minden  fenntartás nélkül elkötelezzem magam  testvéreim szolgálatában,  és életemet adjam értük.

Add meg azt  is, hogy mások elképzelése és akarata  szerint  is szolgálni tudjam őket szeretetből, mivel te, drága Üdvözítőm, a  kereszten haldokolva erre tanítottál engem!

 

 Szalézi Szent Ferenc ~ Az ima szükségessége

Mivel az imádság mennyei világosságot áraszt elménkben, és az isteni szeretet melengető hatásának nyitja meg akaratunkat, ezért nincs alkalmasabb eszköz, amely elménk sötétségét jobban eloszlatná, és szívünket a megromlott hajlamoktól megtisztítaná, mint éppen az imádság. Mintegy a kegyelemnek vize ez, amely arra szolgál, hogy lelkünket bűneitől megtisztítsa, a szenvedélyek perzselő heve által elgyötört szívünket felüdítse, s azokat a gyenge gyökérszálakat, amelyeket az erény azokba bocsátott, a jó vágyakat, táplálja.

Különösen ajánlom neked a szív bensőséges imádságát; főleg pedig azt, amely az isteni Üdvözítőnek életével és szenvedésével foglalkozik. Mert annak szemlélése és megfontolása által lelked azzal egészen betelik, és egész külső és belső életedet az övé szerint fogod irányítani. Ő a világ világossága.

 

 

'Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked!'

   Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.


   Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked!”

                                                                       Lukács Evangéliuma 1,39-45

   Kitől értesült Lukács evangélista Jézus gyermekségtörténetéről, és azt követő eseményekről? Az evangéliumban két lukácsi utalást találunk a kérdés megfejtésére: „Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette” (Lk 2,19 ), és “Szavait anyja mind megőrizte szívében” (Lk 2,51).

   Jézus gyermekségének főbb eseményeit Lukács evangélista, a Boldogságos Szűz Mária személyes visszaemlékezéseiből merítette. Ezeket a visszaemlékezéseket vagy tőle személyesen hallotta, vagy a Jézus rokonságához tartozó személyektől szerezte.

   Az angyali üdvözlet után a Szűz Mária nem kényelmes semmittevéssel tölti Jézus érkezésének az idejét, hanem unokanővérének a segítségére siet. A Boldogságos Szűz Mária személyében két emberi jellemvonás ötvöződik: az elmélkedő típus és a jótékonykodó típus.

  Szűz Mária és Erzsébet találkozása a kölcsönös el- és befogadásnak a története. Ennek a találkozásnak az egyik gyümölcse a Magnificat lett, amelyben a Boldogságos Szűz Mária hálaadó imádsága hangzott el.

                                                                   T. Ráduly István Zsolt, Beszterce.

 

SZŰZ MÁRIA MENYEGZŐJÉNEK ÜNNEPE ~ Január 23.

Mária menyasszonyságának ünnepe - mintegy az asszonyi sors megdicsőülése.
Január 23-án Jézus anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának és nevelőatyjának, Szent Józsefnek az eljegyzését ünnepeljük.
A Szentírás szerint az angyali üdvözlet időpontjában Mária már jegyese volt Józsefnek (vö. Mt. 1,18; Lk.1,27 ).

'Szűz': a szó hétköznapi jelentésében mindössze egy kedves, tiszta, fiatal leány; vőlegényre váró, tapasztalatlan, ártatlan teremtés.
'Jegyes': a fiatalság jelképe; a remény, a szeretet, a tiszta vágyak eszményképe. Jézus mondta egyszer, hogy a mennyországban már nem házasodnak az emberek. Nem mennek férjhez, sem nem nősülnek többé az üdvözültek. Ám a szeretet nem hogy nem vész el, hanem akkor fognak majd igazán szeretni tudni, azzal a szeretettel, amellyel Isten szereti teremtményeit, főleg minket, gyermekeit.

Nem véletlen, hogy a Szentírás gyakran a vőlegény és a menyasszony tiszta kapcsolatával ábrázolja, érzékelteti Isten és a teremtménye szeretetét. Nem annyira a férj és feleség testi-lelki szeretete, mint inkább a mindent fölülmúló, mindent átkaroló jegyesi szeretet az örök életben is működő, élő szeretet jelképe.
S éppen ez az erős, ártatlan, tiszta, mély szeretet az, amely manapság leginkább hiányzik a fiatalokban manapság.

Himnusz-szerű ima

Isten udvarának, szent városának
Üdvözlégy új csillaga.
Te vagy ékessége, s fénylő dicsősége
Mennyországnak, Mária!
Az édes Jézusnak, angyalok Urának
Helyeztettél jobbjára.
Hogy lennél kincsének s minden kegyelmének
Osztogató sáfára.

Ezért magasztallak, ezerszer áldalak
Királynéja egeknek.
Fordítsd rám szemedet, s mutasd kegyelmedet
Adj örömet lelkemnek.
Fénylő palotába, csillagos udvarba
Siess, mennynek szépsége.
Tisztaság házába, szüzesség ékével,
Menj be, Isten jegyese.
Mikor elmélkedem, s nevedet említem,
Isten anyja, Mária,
Akkor újul szívem, s kéri minden ízem:
Áldassál, ó, Mária!

Amen.

 (officium Rakoczianum, Kassa, 1791)

Forrás ~ Internet

GYÜMÖLCSÉRŐL ISMERITEK MEG

 "A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj."

Lukács evangéliuma 6:45

Ide kívánkozik a Jakab leveléből vett gondolat: "Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét." (Jakab 3:2)

Az is igaz, hogy cselekedeteink alapján ítél meg Isten, de ha jól belegondolunk a beszéd is valahogy ide tartozik. Ravasz László ezt írja: "Van olyan beszéd is, mely nem szereplés, hanem az életnek nagy áldott cselekedete."
Jézus beszéde ilyen volt. Nem csak üzenete volt, hanem erővel, hatalommal tisztán szólt. Úgy, hogy még az ellenségei is csak hallgattak mellette. Mai szavai leleplezik álszentségünket, és kimondja a valóságot: szívünkben nemcsak kincsek, hanem sok szemét is van.

Szavainkkal sokszor körbeszemeteljük magunkat, és még csak fel sem tűnik.

Mai igénk üzente röviden arról szól, hogy hiába tesszük a jót, kerüljük a rosszat, a szavaink elárulnak bennünket. Meggondolatlan, elhamarkodott, vagy hirtelen felindulásból kimondott szavainkra azért nincs mentség, mert csak az jöhet ki szánkon, ami a színünkön van. Ha valóban Jézus él bennünk, akkor még feszült helyzetben sem mondunk olyan szavakat, melyeket később megbánnánk.

Érdemes ezt komolyan végiggondolni, mert épp a Hegyi Beszéd egyik gondolata fogalmazza meg pozitív módon ezt a kérdést: "Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent." (Máté 5:8) Akik nem tiszta szívűek (gonoszok), nem látják meg az Istent – legalábbis nem úgy, és akkor, ahogy szeretnék.

Nem is gondolnánk, hogy milyen kis dolgokon dőlnek el egészen nagy kérdések. Egy-egy szó, melyek mögött gondolatok, érzések, jellem rejtőzik. És végső soron ez vagyok én, egy ember, aki vagy Krisztusi vagy nem. Gyümölcséről ismerik meg a fát!

 

 

A Szegények Orvosa ~ kilenced

 

 Kilenced Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóhoz

 

 Első nap

      Olvasmány: Mk 11,22-24:
      „Ha hisztek Istenben, bizony mondom nektek, hogyha valaki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel és vesd magad a tengerbe, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, úgy is lesz. Ezért mondom nektek, hogyha imádkoztok és könyörögtök valamiért, higgyétek, hogy megkapjátok és akkor valóban teljesül kérésetek.”

 

  Hite, bensőséges Jézus-központú élete példakép mindannyiunk számára.

 

  Könyörögjünk!
      Istenünk! Te Szent Fiad tanítása szerint csak mustármagnyi hitet vársz tőlünk, és ezzel akár hegyeket is meg tudnánk mozgatni. Tekints, kérünk Boldog László Szolgád nagy hitére és imádságos életére, és közbenjárására add meg nekünk, hogy hitünk megerősödjék, imádságunk buzgóbb legyen és életünk minden napján hűséges szeretettel kitartsunk melletted Krisztus, a mi Urunk által. Amen.
      Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.
      Ima a szentté avatásért!
Szűzanyánk és Szent József, pártfogástokba ajánljuk Boldog Batthyány László szenttéavatási ügyét! Boldog Batthyány László, Isten Szolgája! Pártfogold Isten előtt kérésünket! Amen.

Második nap

      Olvasmány: Lk 1, 39-45:
      „Mária még azokban a napokban útnak indult, és a hegyekbe sietett, Júda városába. Zakariás házába tért be és üdvözölte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: »Áldott vagy az asszonyok között és áldott a méhed gyümölcse! Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Lásd, mihelyt meghallottam köszöntésed szavát, az örömtől megmozdult méhemben a gyermek. Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki! «“

Batthyány László és családja egész életét áthatotta a szentekkel való bensőséges kapcsolat. Megkülönböztetett tisztelettel viseltetett a Szűzanya iránt.

  Könyörögjünk!
      Istenünk! A Te közelséged teszi szentté teremtményeidet.
 Ők a Te dicsőségednek reánk ragyogó visszfényei.
      Boldog László Szolgád, földi életében minden igyekezetével sugározni akarta szereteted fényét embertestvérei felé, kérünk, hogy mielőbb szentként tisztelhessük őt Egyházadban. Krisztus, a mi Urunk által. Amen.
      Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.
   
Ima a szentté avatásért!
Szűzanyánk és Szent József, pártfogástokba ajánljuk Boldog Batthyány László szenttéavatási ügyét! Boldog Batthyány László, Isten Szolgája! Pártfogold Isten előtt kérésünket! Amen.

Harmadik nap

      Olvasmány: Mt 5,13-16
      „Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják s az emberek eltapossák. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. S ha világot gyújtanak, nem rejtik véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsétek mennyei Atyátokat.” 

      Boldog Batthyány-Strattmann László egész életét az Isten iránti szeretet határozta meg. 

   Könyörögjünk!
      Mennyei Atyánk! Szent Fiadat azért küldte a világra, hogy örömhírt hozzon a szegényeknek és gyógyítsa az összetört szívűeket.
      Tekints, kérünk Boldog László Szolgádra, aki apostoli tevékenységével Szent Fiad üdvösségművét akarta folytatni az emberek között. Add kérünk, hogy buzgóságából erőt merítve mi is teljes szívünkkel vállaljuk keresztény apostoli küldetésünket. Krisztus, a mi Urunk által. Amen.

      Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.
 
Ima a szentté avatásért!
Szűzanyánk és Szent József, pártfogástokba ajánljuk Boldog Batthyány László szenttéavatási ügyét! Boldog Batthyány László, Isten Szolgája! Pártfogold Isten előtt kérésünket! Amen.

Negyedik nap

      Olvasmány: Mt 6,25-34:
      „Azt mondom ezért nektek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek, vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több az élet az eledelnél s a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek - mennyei Atyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk? Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik? Hát a ruházat miatt miért nyugtalankodtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha a mezei virágot, amely ma virít, holnap pedig a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor benneteket, kishitűek nem sokkal inkább? Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk? Vagy mit veszünk fel? Ezeket a pogányok keresik. Mennyei Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van. Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról. A mának elég a maga baja.” 

  A derűs kedélyéről és belső lelki egyensúlyáról ismert dr. Batthyány László a remény embere volt.

  Könyörögjünk!
      Istenünk! Szent Fiad arra tanított minket, hogy ne aggódjunk életünk felől, és vessük minden gondunkat Gondviselő Kezedre.
      Add meg kérünk, hogy Boldog László Szolgád példájából mi is megtanuljuk a teljes rádhagyatkozást. Krisztus, a mi Urunk által. Amen.
      Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.
    
Ima a szentté avatásért!
Szűzanyánk és Szent József, pártfogástokba ajánljuk Boldog Batthyány László szenttéavatási ügyét! Boldog Batthyány László, Isten Szolgája! Pártfogold Isten előtt kérésünket! Amen.

 

Ötödik nap

      Olvasmány: Mk 15, 33-37:
      „Hat óra tájban az egész földre sötétség borult, egészen kilenc óráig. Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: »Eloi, Eloi, lamma szabaktáni?« Ez annyit jelent: »Istenem, Istenem, miért hagytál el?« Az ott állók közül néhányan hallották és megjegyezték: »Illést hívja.« Valaki odafutott, s ecetbe mártott szivacsot nádszálra tűzve inni adott neki. »Hadd lássuk, - mondta - eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!« Jézus hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét.” 

      Batthyány László Isten-szeretetének és Istenre hagyatkozásának legnagyobb próbatétele az elsőszülött, 21 éves Ödön fia elvesztése volt.

 

  Könyörögjünk!
      Istenünk! Te Szent Fiadat az Olajfák hegyén halálgyötrelemben angyalod által vigasztaltad és a kereszten elhagyatottságában is megerősítetted.
      Tekints Boldog László Szolgádra, aki Jézussal egyesítette lelki szenvedéseit és tőle merített erőt, reménységet a legnagyobb megpróbáltatásában is. Add, hogy szeretteink elvesztésében is mindig a Te bölcs rendelkezésedet lássuk és Benned vigasztalódjunk. Krisztus, a mi Urunk által. Amen.
      Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.
   Ima a szentté avatásért!
Szűzanyánk és Szent József, pártfogástokba ajánljuk Boldog Batthyány László szenttéavatási ügyét! Boldog Batthyány László, Isten Szolgája! Pártfogold Isten előtt kérésünket! Amen. 

 

Hatodik nap

      Olvasmány: Jel 14, 1-3:
      „S láttam a Bárányt, ott állt Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezer, aki homlokán viselte a nevét és Atyjának a nevét. Aztán szózatot hallottam az égből, mint a nagy vizek zúgását, vagy szörnyű mennydörgés robaját. A szózat, amelyet hallottam, emlékeztetett arra, ahogyan a hárfások pengetik hárfájukat. Új éneket énekeltek a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt. Az éneket senki sem tudta megtanulni, csak a földről megváltott száznegyvennégyezer.” 

   Minden szenvedését, de különösen halálos betegségének nagy megpróbáltatását is a mennyország reményének fényében viselte el.


Könyörögjünk!
      Istenünk! Te Szent Fiad által megnyitottad az utat nekünk mennyei országod felé. Tudjuk, hogy ez az út kereszthordozás Krisztussal itt a földön, amely Vele éri el célját a mennyben.
      Boldog László Szolgád, az örök élet reményében hősies lélekkel viselte el a szenvedés és a halál gyötrelmét, mert keresztjét Jézussal hordozta. Add, kérünk, hogy példáját követve türelmesek legyünk szenvedéseinkben és megbékéltek halálunkban. Krisztus, ami Urunk által. Amen.
      Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.
  Ima a szentté avatásért!
Szűzanyánk és Szent József, pártfogástokba ajánljuk Boldog Batthyány László szenttéavatási ügyét! Boldog Batthyány László, Isten Szolgája! Pártfogold Isten előtt kérésünket! Amen. 

 

 Hetedik nap

      Olvasmány: Zsolt 127,1-5:
      „Boldog ember, ki féli az Urat,
      aki az Úrnak ösvényén halad.
      Kezed munkáját élvezni fogod,
      boldog leszel és jó lészen sorod.
      Feleséged mint szépen termő szőlőtő oldalad mellett,
      fiaid, mint olajfa-csemeték asztalod körül.
      Bizony így nyer áldást az a férfiú,
      aki féli az Istent.
      Az Úr áldjon meg téged Sionról,
      hogy örömmel láthasd szüntelen családod erényes életét.”

      Boldog Batthyány László házasságában a család-egyház tökéletes megvalósulását szemlélhetjük. Krisztus áll családja középpontjában, ahol mindenkit átitatott tanítása: a szeretet.

 

  Könyörögjünk!
      Istenünk! Szent Fiad megszentelte a családi életet, amikor Földre jöttekor a Szentcsaládba testesült és annak központja lett.
       Boldog László Szolgád is szentnek tartotta a családi közösséget, és a Szentcsalád példájára Jézust tette családi otthona középpontjává. Kérünk, szenteld meg családjainkat, hogy Boldog László Szolgád példáját követve és közbenjárását kérve, családjainkban szeretet és béke uralkodjék, a családtagok pedig egymás megszentelésén tudatosan fáradozzanak. Krisztus, a mi Urunk által. Amen.
      Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.
      Ima a szentté avatásért!
Szűzanyánk és Szent József, pártfogástokba ajánljuk Boldog Batthyány László szenttéavatási ügyét! Boldog Batthyány László, Isten Szolgája! Pártfogold Isten előtt kérésünket! Amen.

 

Nyolcadik nap

     Olvasmány: Mt 20, 29-34:
      „Amikor elhagyták Jerikót, nagy tömeg kísérte. Az útszélen két vak ült. Hallva, hogy Jézus megy arra, elkezdtek kiáltozni: »Uram, Dávid fia, könyörülj rajtunk!« A nép csitította őket, hogy hallgassanak, de ők annál jobban kiáltoztak: »Uram, Dávid fia, könyörülj rajtunk!« Jézus megállt, odahívta őket magához és megkérdezte tőlük: »Mit akartok, mit tegyek?« »Uram - felelték - hogy megnyíljék a szemünk.« Jézus megkönyörült rajtuk, és megérintette szemüket. Azon nyomban visszakapták látásukat és követték őt.” 

 Hivatástudata az Üdvözítő betegeket gyógyító tevékenységében gyökeredzett. Végső soron pedig Isten iránti szeretetét fejezte ki közérthető módon, amikor enyhíteni akarta a betegek szenvedéseit.

   Könyörögjünk!
      Istenünk! Szent Fiad megkülönböztetett szeretettel karolta fel a betegeket. 
Nem egyszer csodával is visszaadta nekik egészségüket.
      Szent Fiad szeretete hatotta át Boldog László Szolgád betegszolgálatát. Kérünk, égi közbenjárása nekünk is nyissa meg szemünket, hogy a betegben Jézust lássuk, és neki szolgáljunk. Krisztus, a mi Urunk által. Amen.
      Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.
     
Ima a szentté avatásért!
Szűzanyánk és Szent József, pártfogástokba ajánljuk Boldog Batthyány László szenttéavatási ügyét! Boldog Batthyány László, Isten Szolgája! Pártfogold Isten előtt kérésünket! Amen.

 

 Kilencedik nap

      Olvasmány: Lk 10, 25-37:
      „Egy törvénytudó felállt, hogy próbára tegye. »Mester - szólította meg - mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?« Megkérdezte tőle: »Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?« Így válaszolt: »Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig mint saját magadat.« »Helyesen feleltél. Tégy így, és élni fogsz.« - válaszolta neki. De igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: »Kit tekintsek felebarátomnak?« Erre Jézus átvette a szót: »Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték és félholtan otthagyták. Történetesen egy pap tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Ugyanígy közeledett egy levita is. Látta, de továbbment. Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire és bekötözte, magát az embert pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki rablók kezébe került?« »Aki irgalmas szívű volt iránta.« - felelte. Jézus így folytatta: »Menj és tégy te is hasonlóképpen.«“
      Boldog Batthyány László a szegények iránti szeretetet édesanyjától tanulta.

    Könyörögjünk!
      Istenünk! Szent Fiad egészen szegényen akart e világra jönni, hogy kiüresítve önmagát gazdagítsa a szegényeket.
      Boldog László Szolgád is Jézus útját járva, együttérző szeretettel karolta fel a szegényeket és enyhítette gondjaikat. Add, kérünk, hogy példáját követve, mi is készek legyünk megosztani javainkat a rászorulókkal. Krisztus a mi Urunk által. Amen.
      Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.

Ima a szentté avatásért!
Szűzanyánk és Szent József, pártfogástokba ajánljuk Boldog Batthyány László szenttéavatási ügyét! Boldog Batthyány László, Isten Szolgája! Pártfogold Isten előtt kérésünket! Amen.

 

IMA A SZENTTÉAVATÁSÉRT
      Urunk Istenünk, Te irántunk való szeretetből példaképeket és segítséget ajándékozol nekünk szentjeidben. Bizalommal kérünk, hogy szentként tisztelhessük László szolgádat Egyházadban!
      Ő mindenek fölött szeretett Téged, a képmásodra teremtett embereknek pedig teljes szívéből szolgált: betegeket gyógyított, vakok szemevilágát visszaadta, szegények támasza volt. Hallgasd meg kéréseinket, amelyeket közbenjárásával eléd terjesztünk. Főleg pedig engedd, hogy mindig közelebbről követhessük példáját családi életünkben és munkánkban a te nagyobb dicsőségedre és embertestvéreink javára.
      Hadd lehessünk mi is, mint ő, Krisztus szeretetének tanúi szóval és tettel az emberek között. Ezt kérjük Tőled a Szűzanya és Szent József pártfogásával, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen. 

Szűzanyánk és Szent József, pártfogástokba ajánljuk Boldog Batthyány László szenttéavatási ügyét! Boldog Batthyány László, Isten Szolgája! Pártfogold Isten előtt kérésünket! Amen.

KÖNYÖRGÉS

     Istenünk, te Boldog Batthyány-Strattmann László hitvallót csodálatos buzgósággal 

ajándékoztad meg, hogy a szegényeken és betegeken segítsen, 

családja iránt pedig a hűséget és a szeretetet gyakorolja. 

Az ő közbenjárására add, hogy szükséget szenvedő testvéreinknek mi is segítségére legyünk, és éltünk folyamán minden körülmények között állhatatosan szolgáljunk neked.

 A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.

 

BOLDOG BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ HERCEG

„HA BOLDOG AKARSZ LENNI, TÉGY MÁSOKAT BOLDOGGÁ.“

„Szeretem a hivatásom, a beteg megtanít Istent egyre jobban szeretni, s Istent szeretem a betegben, s a beteg többet segít nekem, mint én neki! (…) Oly sok szívszeretetet adhatok, hisz a szegény betegek oly sok szeretetre vágynak. Adja Isten, hogy az ő dicsőségére sokaknak segíthessek. Megvigasztalhassam őket, s szívüket hozzád vezethessem!” E sorokat írja Batthyány-Strattmann László 1926-ban a naplójába. 2003 márciusában II. János Pál pápa a „ferences” herceget,  a „szegények orvosát” oltáriszentségbe emeli. Ausztria és Magyarország egy Boldoggá avatott férfival lett gazdagabb, aki egy személyben volt férj, családapa és példamutató orvos.

Végrendeletében a következőt olvashatjuk: „Életem egyik fő célja volt, hogy tevékenységemmel a szenvedő emberiséget szolgáljam, s ily módon Istennek tetsző dolgokat hajtsak végre.” II. János Pál pápa így nyilatkozik a Boldoggá avatott Batthyányról: „Nemes ősei gazdag örökségét arra használta, hogy a szegényeket térítésmentesen kezelje, és két kórházat alapítson. Legfőbb figyelmét nem az anyagi javaknak szentelte, mint ahogy a siker és a karrier sem tartozott életcéljai közé. Erre tanította a családját, így is élt köztük, s így vált gyermekei szemében a legjobb hittérítővé (…) családi élete és nagylelkű keresztényi szolidaritása lebegjen példaként mindannyiunk előtt, hogy kövessük az evangéliumot.”  

Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitin. Gyermekkorát sorscsapások és nélkülözés határozzák meg. Édesapja elhagyja a családot, s a hőn szeretett édesanya hosszan tartó betegség után meghal, ekkor László még alig tizenkét éves. Fiúként és fiatal férfiként életvitele egyáltalán nem a szenteké. Iskolai teljesítménye hiányos,  „csínytevések” miatt háromszor kell iskolát váltania. Bécsben először kémiát, filozófiát és csillagászatot tanul. Élete azonban irány nélküli és céltalan, életvitelét kolerikus jelleme határozza meg. Egy felelőtlen szerelmi kapcsolatból lánya születik, akiért egy életen át felelősnek kellett lennie.

25 éves korában azonban változás következik be: elhatározza, hogy – az  ő társadalmi köreiben szokatlan módon – polgári szakmát választ, és orvosnak tanul. Három évvel később, 1898 november 10-én feleségül veszi élete asszonyát, Maria Theresia Coreth grófnőt. Innentől a „ferences” herceg lassan megtalálja a maga útját. Tény, hogy ebben felesége,„Misl” kulcsszerepet játszott. 13 gyermekük született. Az egyik nevelő így emlékezik rájuk: „Ennyire szoros családi köteléket, ennyire szeretetteljes hangulatot és önfeledt boldogságot sehol máshol nem láttam még.”

Lassan beérik Isten iránti elkötelezettsége, s ezzel az a kívánsága is, hogy teljesen akar szeretni – de minden szentimentalitás nélkül. – S így is cselekedni: imában, orvosként dolgozva, férjként, családapaként, s embertársaival való kapcsolatában. „Szeretettel válik széppé az élet – írja 1926-ban –  s végre Isten a szeretet, s minden nemes szeretet Isten lényét tükrözi vissza.”

1898-ban saját pénzből az észak-burgenlandi  Kittsee-ben (Köpcsény) található kastélya mellett modern kórházat építtet. Jövedelmének több mint kétharmad részét fekteti a kórházba, azért, hogy „kedves betegeivel” jót tehessen. Naponta 80–100 beteget kezel. Gyakran saját maga fizeti a felírt gyógyszereket és a betegei utazási költségeit is. Egykori betege így emlékszik vissza rá: „Pénzt a jómódú betegeitől sem fogadott el. Csak arra kérte őket, segítsék a szegényeket, a szegényeket pedig arra kérte, hogy imádkozzanak érte.”

1915-ben herceg lesz, s ezzel a Batthyány-család feje, otthagyja a kórházat, amely továbbra is működik, majd az egész családjával átköltözik Körmendre, a család székhelyére. Itt azonnal egy másik kórházat építtet, s folytatja a munkáját, ebben  a felesége gyakran segíti.

„ …aki betegként jön el hozzám, az már a barátom, anélkül, hogy azelőtt láttam volna” – mondta egyszer. Mindig megpróbál időt szakítani rájuk, a rosszkedvét a kórterem ajtaja előtt hagyja,  türelmes,  „kedves betegeit” figyelmesen meghallgatja, megjegyezi, amit mondanak, s minden egyes orvosi mozdulatában gyengédség és óvatosság rejlik.  Teszi mindezt anélkül, hogy tolakodó vagy mesterkélt lenne. Önmagát Isten eszközének tekinti csupán, s orvosként igyekszik   szegény betegeinek nemcsak a testét, hanem a lelkét is tudatosan gyógyítani.  A betegek gyógyítása előtt is,  utána is a házi kápolnába megy imádkozni. Egy nagynéni jegyezte fel a következő megható történetet: „Egy szegény iparosnak  mindkét szemét kimarta a mész,  az egyikre azonnal megvakult, a másik pedig szinte menthetetlen volt. Laci és a családja imádkozott a megmentésért, és a Jóisten meghallgatta az imát. Amikor Laci elbúcsúzott a gyógyult embertől, az letérdelt elé, majd Laci is letérdelt, s így találtunk rájuk, térden állva imádkoztak. Laci aztán saját cipőiből és ruháiból adott ennek az embernek, így váltak el útjaik.” 

A herceg tisztában volt a rá háruló felelősséggel. Két lábbal állt az élet talaján, s megpróbálta Istenen keresztül az embert, s az emberen keresztül Istent szeretni. A naplójába ezt írta: „ Néhány nappal egy szörnyű  tüdőrák operációja előtt tegnap egy gyerkőcöt segítettem a világra, ma meg három hályogot operáltam a kórházamban. Mindezen örömökről és bánatról mit sem tud a modern kor klubfotelben ülő, sherry-t kortyolgató embere! De akkor sem cserélnék senkivel. Szülessek bár ezerszer, mindannyiszor azt mondanám az én Uramnak: Istenem, hadd legyek megint orvos, s hadd dolgozhassam a Te dicsőségedre!”

Nagybátyja, Ödön herceg halála után 1915-ben Ferenc József császár hercegi címet ajándékoz neki, valamint a Szent István és az Aranygyapjú lovagrendek tagjává teszi. A pápától az Aranysarkantyú-rend tagságát kapja, a magyarok beválasztják a Parlament felső házába, valamint rendes tagja lesz a Nemzetközi Eukarisztia Kongresszus Bizottságának. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai között szintén szerepel.És pedig pont ezért, vagy mindezek ellenére, kerülte a nyilvánosságot, hiszen nem akart középpontban lenni. A ház egyik gyakori vendégének elmondása szerint „Gazdagságával és méltóságával párhuzamban állt nagysága és egyszerűsége”. S miközben betegeinek, valamint 13 templom és több iskola patrónusaként nagylelkűen adományozott vagyonából, gyermekeit szerény,  munkával teljes életre próbálta nevelni.

Nem szerette a felszínességet. A nővére a következőket írta róla: „Gyűlölte a cél nélküli szalonbeszélgetéseket. Azt mondhatom, hogy soha nem szólt rossz szót másokról, de nem is engedett másokról rosszat szólni. A család berkein belül ezt megtiltotta, vendégségben pedig vagy elhagyta a szobát, vagy úgy irányította a beszélgetést, hogy más téma merüljön fel.” A herceg a következőket írta naplójába: „Igazából minden ember csak annyit ér,  amennyit a Jóisten előtt jelent, hiszen azok a tulajdonságok, amelyeket a földön becsülünk az emberekben, mint pl. a törvényességet, az igazságosságot, a felebaráti szeretetet, s minden egyéb fel nem sorolt dolgot, azok Isten szeretetének természetes velejárói.” 

Hite mély, bensőséges, élő és gyermeki. Hétköznapjai szerves részévé vált hitéletét Szűz Mária dicsőítése és a Szent Eukarisztia szeretete járja át. Nála Isten nem absztrakt ötlet vagy elképzelés, hanem igenis valós és jelenlévő. Szívesen imádkozott rózsafüzérrel. Sok fényképen láttam, ahol – ha az ember tudja, mit keresse – látható, hogy éppen rózsafüzérrel imádkozik. Teszi mindezt úgy, hogy kezét elrejti, hogy ne lehessen látni. Az imában erőt lát, mely megtanítja az embereket szeretni, s Istennel köti őket össze.  X. Pius pápa 1905-ös áldozás-dekrétuma óta minden nap áldozott. Naplójába ezt írta: „Istennek hála! Ma, Szűz Mária ünnepének napján ismét el tudtam menni a szentmisére, és áldozni is tudtam.  Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor az úgy nem is igazi nap. És az áldozás a nap legszebb pillanata!“  Papja így ír róla: „ A herceg számára az eukarisztia nem csupán áhítatgyakorlat volt, hanem Jézus tényleges jelenléte, akihez fordulhat, aki lát és hall, akit teljes boldogsággal imád. Pénzügyeit és minden családi problémát Szent József kegyelmébe ajánl. Így például a háborús évek nyomorúságában Szent József kis képére imát ír, majd szeretetteljesen „pénzügyminiszterré” nevezi ki. 

60 évesen rákban betegszik meg. A bécsi Löw Szanatóriumban (ma magánklinika) töltött 14 szenvedéssel teli hónap azonban csak érettebbé teszi. Egy életrajzát író hölgy így fogalmaz: „Kórterme zarándokhellyé vált, ahonnan az emberek megrázkódtatva, könnyes szemmel, de megerősödött hittel távoznak.”  

Batthyány-Strattmann László 1931. január 22-én hal meg, szinte szentként. Halála előtt egy nappal családját arra kéri: „Vigyetek ki az erkélyre, hogy onnan kiálthassam a világba, milyen jó is az Isten!” Schioppa nuncius akkor ezt írja a Szentatyának: „Az emberek szentnek tartják a herceget, s higgye el Őszentsége, tényleg az.”

Forrás ~ Internet