A KERESZTFÁHOZ MEGYEK

A keresztfához megyek,
mert máshol nem lelhetek,
Nyugalmat lelkemnek

S ott talállak ó Szűz Anya
fájdalom közt bágyadozva
Tőr veré át lelkedet

Mely gyötrelem volt neked
Isteni szülöttedet
Látni szegény jászolban

S midőn annyi ellenségek
romlására esküvének
Tőr veré át lelkedet

De midőn ezek felett láttad
mennyit szenvedett,
Szenvedett az ártatlan

Láttad őt a Kálvárián
két lator közt a keresztfán
Kínodat ki mérje meg

A nap elsötétedett,
ennyi kínt nem nézhetett,
Borzadván rengett a föld

Sírt, kesergett, gyászolt minden,
az egész nagy természetben
De gyötrelmed nagyobb volt

Ezt ó fájdalmas Anya !
mind értem tűrted vala
Értem háládatlanért !

Ki Fiadat megvetettem,
és keresztre feszítettem,
Ó én kárhozat fia 

Most a lelkiismeret
életemnek átka lett
Istenem hová legyek ?

Nincs lelkemnek csendessége,
rettent a bűn szörnyűsége
Jaj kétségbe kell esnem ! 

Ah, de fülembe hozta
szent Fiad e szózata„
Ím Anyád, ó tanítvány

Tanítványa én is voltam,
még bűnre nem hajlottam
Ó engem is rád bízott 

Ne nézd bűnös létemet,
hanem a szeretetet
Mely értem a fán vérzett

Fájdalmaid ó Szűz Anya 
indítsanak bűnbánatra
Hogy kegyelmet nyerhessek. Amen.

Forrás ~ Internet