'Delila árulása és Sámson halála'
Azokban a napokban: Sámson beleszeretett a Szórek völgyében egy nőbe,
akinek Delila volt a neve. A filiszteusok fejedelmei elmentek hozzá, és
azt mondták neki: 'Szedd rá, és tudd meg, miben rejlik különleges ereje,
hogyan tudnánk fölékerekedni, megkötözni és ártalmatlanná tenni. Ezért
ki-ki ad neked 1100 ezüst sékelt.' Delila így szólt Sámsonhoz: 'Mondd
meg nekem, miben rejlik nagy erőd, mivel kellene téged megkötözni, hogy
tehetetlenné tegyenek?'
Mivel egész nap gyötörte szavaival, és zaklatta, halálra fáradt.
Feltárta hát előtte egész szívét, és így szólt: 'Borotva sosem ért
fejemhez, mert az Isten nazirja vagyok anyám méhétől fogva. Ha
megnyírnak, elhagy erőm, gyenge leszek, olyan, mint a többi ember.'
Delila ekkor látta, hogy kitárta egész szívét. Hívatta hát a
filiszteusok fejedelmeit, és ezt mondta nekik: 'Most gyertek, mert
kitárta előttem egész szívét.'
A filiszteusok fejedelmei elmentek hozzá, s magukkal vitték a pénzt is.
Erre ő elaltatta Sámsont a térdén, odahívatott egy embert, az lenyírta a
fejéről a hét hajfürtöt. Elkezdett gyengülni, és ereje elhagyta. Delila
odakiáltotta neki: 'Rád törtek a filiszteusok, Sámson!' Erre fölébredt
álmából, és azt mondta: 'Kikeveredek a bajból, mint máskor, és
kiszabadítom magamat.' Nem tudta azonban, hogy az Úr elfordult tőle. A
filiszteusok elfogták, kiszúrták a szemét, és levitték Gázába. Kettős
lánccal megkötözték, és a fogságban malmot hajtattak vele.
Közben fején újra kezdett nőni a haj azután, hogy lenyírták. A
filiszteusok fejedelmei összegyűltek, hogy nagy áldozatot mutassanak be
istenüknek, Dágonnak, és örömünnepet tartsanak. Közben egyre
mondogatták: 'Kezünkre adta istenünk ellenségünket, Sámsont!' Amikor a
nép látta istenét, ujjongásban tört ki a dicséretére, és ezt mondta: 'Kezünkre adta istenünk ellenségünket, Sámsont, aki pusztította
országunkat, és sokunkat megölt.' Amikor már jókedvre derültek, így
szóltak: 'Hívjátok elő Sámsont, hadd mulattasson minket!' Elővezették
Sámsont a börtönből, és ő játszott előttük.
Utána odaállították az
oszlopok közé. Sámson akkor így szólt ahhoz a fiúhoz, aki kezénél fogva
vezette: 'Vezess oda, hogy megfoghassam az oszlopokat, amelyeken az
épület nyugszik, és megtámaszkodhassam.' A ház tele volt férfiakkal és
asszonyokkal. A filiszteusok minden fejedelme ott volt, és a tetőn volt
vagy háromezer ember, férfi és nő, akik nézték Sámson játékát.
Sámson akkor az Úrhoz könyörgött, és így szólt: 'Uram, Istenem,
emlékezzél meg rólam, s most az egyszer adj nekem erőt, hogy bosszút
állhassak a filiszteusokon a két szememért.' Sámson átkarolta a középen
álló két oszlopot, amelyen az épület nyugodott, nekifeszült az egyiknek a
jobb kezével, a másiknak a bal kezével, s így szólt: 'Haljak meg a
filiszteusokkal együtt!' Minden erejével nekifeszült, és az épület
rászakadt a fejedelmekre és az egész népre, amely ott volt. Sokkal
többet ölt meg, amikor meghalt, mint amennyit akkor ölt meg, amikor élt.
Testvérei és atyjának háza tagjai eljöttek, és magukkal vitték.
Elszállították, és eltemették Szorea és Estaol között atyjának,
Mánoáhnak sírboltjában. Húsz évig bíráskodott Izrael fölött.
A bírák könyvéből 16, 4-6. 16-31
Forrás ~ Internet
