'Saul az endori halottidéző asszonynál'
Azokban a napokban: Sámuel meghalt, és egész Izrael elsiratta.
Városában, Rámában temették el. A halottidézőket és a jövendőmondókat
meg kiűzte Saul az országból. Amikor a filiszteusok egybegyűltek, elindultak, és Sunem közelében
ütöttek tábort. Saul összehívta egész Izraelt, és a Gilboa környékén
táboroztak. A filiszteusok táborának láttán félelem fogta el Sault, csak
úgy remegett a szíve. Ezért Saul megkérdezte az Urat, de az Úr nem
adott neki feleletet, sem álmában, sem jelekkel, sem pedig a próféták
által.
Ezért Saul megparancsolta szolgáinak: 'Kerítsetek nekem egy asszonyt,
aki ért a halottidézéshez! Elmegyek, és kérdést intézek hozzá.' Szolgái
azt felelték: 'En-Dorban van egy halottlátó asszony.' Erre Saul álarcot
öltött, más ruhába öltözött, és két emberével elment hozzá. Éjszaka
értek oda az asszonyhoz, így szólt hozzá: 'Mondd meg nekem a jövendőt,
halottat idézve, de azt idézd meg, akit megnevezek.' Az asszony ezt
válaszolta neki: 'Magad is tudod, mit tett Saul: mind kiirtotta az
országból a halottidézőket és a jövendőmondókat. Miért állítasz hát
csapdát nekem? Azért, hogy elvedd az életemet?' Erre Saul megesküdött
neki az Úrra. Azt mondta: 'Amint igaz, hogy az Úr él: ezzel nem vonsz
magadra bűnt.' Így hát az asszony megkérdezte: 'Kit idézzek meg neked?' 'Sámuelt idézd meg!' - felelte.
És az asszony látta Sámuelt, és hangosan felkiáltott. Aztán így szólt az
asszony Saulhoz: 'Miért vezettél félre? Hiszen Saul vagy!' A király azt
válaszolta neki: 'Ne félj! Mit látsz?' 'Egy szellemet látok, amint
fölfelé száll a földről' - mondta az asszony. Saul megkérdezte: 'Milyennek látod?' Az asszony így felelt: 'Egy öregember száll fölfelé,
köntösébe burkolózva.' Ebből Saul megtudta, hogy Sámuel. A földig
hajolt, és leborult előtte.
Sámuel így szólt Saulhoz: 'Miért zavarsz nyugalmamban, s miért idéztél
meg?' 'Nagy szorultságban vagyok - válaszolta Saul -, mert a
filiszteusok hadat indítottak ellenem, és az Úr elfordult tőlem: nem ad
nekem feleletet sem a próféták által, sem álmomban. Ezért idéztelek meg.
Mondd meg nekem, mit tegyek.' 'Miért kérdezel - felelte Sámuel -,
amikor az Úr elfordult tőled, és ellenséged lett? Azt tette veled az Úr,
amit általam előre megmondott neked. Az Úr kiragadja kezedből a
királyságot, és rokonodnak, Dávidnak adja, mert nem hallgattál az Úr
szavára, és izzó haragját nem töltötted ki Amaleken, ezért tette ma
veled ezt az Úr. Az Úr veled együtt Izraelt is a filiszteusok kezére
adja. Holnap fiaiddal egyetemben velem leszel, s az Úr Izrael táborát is
a filiszteusok kezére adja.' Saul erre egész hosszában elterült a
földön, mert Sámuel szavai miatt nagy félelem kerítette hatalmába. Semmi
erő nem volt benne, hiszen egész nap és egész éjjel nem evett semmit.
Amikor az asszony odalépett Saulhoz, és látta, hogy teljesen
elerőtlenedett, így szólt hozzá: 'Nézd, szolgálód csak parancsodnak
engedett. Kockára tettem életemet, és teljesítettem kívánságodat,
amellyel hozzám fordultál. Most hát hallgass szolgálód szavára! Hadd
adjak neked egy darab kenyeret. Edd meg, hogy erőre kapj és elmehess
utadra.' De visszautasította: 'Nem eszem' - felelte. Hanem amikor
szolgái az asszonnyal együtt unszolták, engedett szavuknak: fölállt a
földről, és leült. Az asszonynak volt egy hizlalt borja a háznál.
Gyorsan levágta, aztán fogta a lisztet, bedagasztotta, és kovász nélkül
lepényt sütött belőle. Aztán Saul és szolgái elé tette. Miután ettek,
fölálltak, és még azon éjszaka visszatértek.
Sámuel első könyvéből 28. fejezet 3-25.
Forrás ~ Internet
