SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE ~ AUGUSZTUS 15.
'A szeplőtelen, mindenkor szűz Istenanya Mária, miután befejezte földi életének pályafutását, testestől, lelkestől föl lett véve a mennyei dicsőségbe.'
XII. Pius pápa 1950. november 1-én kibocsátott tanmeghatározó bullájának - Munificentissimus Deus ~ A legbőkezűbb Isten - döntő mondata így fogalmazza meg Nagyboldogasszony ünnepének lényegét. Mária felvétele a mennybe azt mondja ki, hogy a Szűzanya földi életének befejezése után abba az állapotba jutott, ahová a többi hívők csak a feltámadás után, az utolsó napon fognak érkezni. A Megváltó ugyanis nem engedte át édesanyja testét a földi enyészetnek, hanem maga mellé emelte a mennybe.
A keleti egyházban már a VI. századtól ünnepelték Mária elszenderedésének napját - Dormitio Sanctae Mariae. A keleti egyház hagyományait követi az az ábrázolásmód, ahol Mária halálos ágya köré gyűlnek az apostolok és megjelenik mellette, angyalok kíséretében Krisztus, karján a Mária lelkét ábrázoló kisdeddel.
A nyugati kereszténységben ünneplése a VII. századtól terjedt el, s a kalendáriumokban a VIII. századtól már Assumptio beatae Mariae néven szerepel. Rómában I. Sergius pápa tette ünneppé, hamarosan vigíliát, majd oktávát is csatoltak hozzá. 2003 óta a Szeplőtelen Fogantatás - december 8. - mellett ez a másik kötelező Mária-ünnep.
A Mennybevétel a skolasztika virágkorában lett általánosan elfogadott tan, amely méltó és színpompás kifejezést kapott a barokk művészetben, amelyben a Mária-tisztelet fő témája lett. Ábrázolásához olykor a Szeplőtelen Szűz egyes attribútumai is társulhatnak, jelezvén, hogy a mennybevétel az eredeti bűn nélkül való Istenanya győzedelmeskedik a halál és a bűn felett.
VI. Pál pápa az Ünnepélyes Hitvallásban - Sollemnis Professio Fidei, 1969 - kijelentette, hogy Mária előzetesen megkapta valamennyi igaznak az állapotát. Szűz Mária mennybevételében felragyog az a dicsőség, ami az idő végén minden hívő ajándéka lesz.
'Örülj, vigadj, tisztaságban kivirágzott anyaság.
Kit körülvesz mennyországban az angyali sokaság.
Mária, mi Anyánk, mennyei Pátrónánk,
Bűnösökre, nézz le ránk!' Bozóki: Énekeskönv, 1797
NAGYBOLDOGASSZONY
'A magyar keresztény hagyományban különleges helyet foglal el ez az ünnep, hiszen Szent István király ünnepe Nagyboldogasszony oktávájába esik. Az Érdy-kódexben olvashatjuk, hogy Szent István király Székesfehérvárott megünnepelte Mária mennybevételének ünnepét. A Szűzanyát Magyarországon Boldogasszonynak nevezik - írja a krónikás - Szent István király pedig ezt az országot Boldogasszony országának nevezte. Első királyunk élete végén az Árpád-házat, nemzetségét, királyságát és a keresztény Magyarországot a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Nagyboldogasszony a legkedvesebb hazai patrocíniumok egyike.'
Forrás ~ Internet
'A szeplőtelen, mindenkor szűz Istenanya Mária, miután befejezte földi életének pályafutását, testestől, lelkestől föl lett véve a mennyei dicsőségbe.'
XII. Pius pápa 1950. november 1-én kibocsátott tanmeghatározó bullájának - Munificentissimus Deus ~ A legbőkezűbb Isten - döntő mondata így fogalmazza meg Nagyboldogasszony ünnepének lényegét. Mária felvétele a mennybe azt mondja ki, hogy a Szűzanya földi életének befejezése után abba az állapotba jutott, ahová a többi hívők csak a feltámadás után, az utolsó napon fognak érkezni. A Megváltó ugyanis nem engedte át édesanyja testét a földi enyészetnek, hanem maga mellé emelte a mennybe.
A keleti egyházban már a VI. századtól ünnepelték Mária elszenderedésének napját - Dormitio Sanctae Mariae. A keleti egyház hagyományait követi az az ábrázolásmód, ahol Mária halálos ágya köré gyűlnek az apostolok és megjelenik mellette, angyalok kíséretében Krisztus, karján a Mária lelkét ábrázoló kisdeddel.
A nyugati kereszténységben ünneplése a VII. századtól terjedt el, s a kalendáriumokban a VIII. századtól már Assumptio beatae Mariae néven szerepel. Rómában I. Sergius pápa tette ünneppé, hamarosan vigíliát, majd oktávát is csatoltak hozzá. 2003 óta a Szeplőtelen Fogantatás - december 8. - mellett ez a másik kötelező Mária-ünnep.
A Mennybevétel a skolasztika virágkorában lett általánosan elfogadott tan, amely méltó és színpompás kifejezést kapott a barokk művészetben, amelyben a Mária-tisztelet fő témája lett. Ábrázolásához olykor a Szeplőtelen Szűz egyes attribútumai is társulhatnak, jelezvén, hogy a mennybevétel az eredeti bűn nélkül való Istenanya győzedelmeskedik a halál és a bűn felett.
VI. Pál pápa az Ünnepélyes Hitvallásban - Sollemnis Professio Fidei, 1969 - kijelentette, hogy Mária előzetesen megkapta valamennyi igaznak az állapotát. Szűz Mária mennybevételében felragyog az a dicsőség, ami az idő végén minden hívő ajándéka lesz.
'Örülj, vigadj, tisztaságban kivirágzott anyaság.
Kit körülvesz mennyországban az angyali sokaság.
Mária, mi Anyánk, mennyei Pátrónánk,
Bűnösökre, nézz le ránk!' Bozóki: Énekeskönv, 1797
NAGYBOLDOGASSZONY
'A magyar keresztény hagyományban különleges helyet foglal el ez az ünnep, hiszen Szent István király ünnepe Nagyboldogasszony oktávájába esik. Az Érdy-kódexben olvashatjuk, hogy Szent István király Székesfehérvárott megünnepelte Mária mennybevételének ünnepét. A Szűzanyát Magyarországon Boldogasszonynak nevezik - írja a krónikás - Szent István király pedig ezt az országot Boldogasszony országának nevezte. Első királyunk élete végén az Árpád-házat, nemzetségét, királyságát és a keresztény Magyarországot a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Nagyboldogasszony a legkedvesebb hazai patrocíniumok egyike.'
Forrás ~ Internet
