PORTUGÁLIAI SZENT ERZSÉBET
Erzsébet
II. Endre magyar király dédunokája, Árpádházi Szent Erzsébet másodfokú
unokahúga. Apja III. Péter aragóniai király, anyja Konstanza, Manfréd
szicíliai király leánya. A keresztségben a harmincöt évvel korábban
szentté avatott nagynénjéről, Erzsébetről kapta a nevét.
Tizenkét
éves volt, amikor férjhez adták Déneshez, Portugália királyához. Két
gyermekük született: Alfonz, aki trónörökös lett, és Konstanza, akit
később IV. Ferdinánd, Kasztília királya vett feleségül.
A
házasság politikai meggondolások alapján jött létre, és Erzsébetet nem
tette boldoggá. Dénes király, a férje kicsapongó életet élt, több
gyermeke is született a házasságán kívül. Erzsébet azonban mindent
türelemmel viselt, és úgy imádkozott és vezekelt férje megtéréséért,
mintha szerzetesnő lett volna. Önmagáról teljesen megfeledkezve csak
férje bűneit siratta, melyekkel Istent bántja. Jóságában odáig elment,
hogy férje törvénytelen gyermekeit is anyai szeretettel nevelte.
Mikor
utódlásra került a sor, Alfonz föllázadt, mert atyja egyik törvénytelen
fiát helyezte előtérbe vele szemben. Erzsébet ekkor a béke angyala lett
a viszálykodó apa és fia között. A férje megneheztelt emiatt, sőt azzal
vádolta, hogy Alfonz pártjára állt, ezért száműzte egy faluba. Csak
később látta be tévedését, és hívta vissza maga mellé Erzsébetet. Dénes
súlyos betegsége idején Erzsébet végig mellette volt, és a legnagyobb
szeretettel ápolta. Nem engedte át másnak a férje halálos ágya melletti
szolgálatot. És elérte, hogy a férje 1325-ben megtérve, szentként halt
meg.
Özvegyen
maradva Erzsébet teljesen az irgalmasság cselekedeteinek szentelte
életét. Vagyonát és ékszereit eladta, és az árát szétosztotta a
szegények és a kolostorok között. Magára öltötte a ferences
harmadrendiek ruháját, és zarándoklatokra indult. Gyalog ment el Szent
Jakab sírjához, Compostellába, majd visszavonult Coimbrába, az általa
alapított klarissza kolostorba. Fogadalmat csak a halálos ágyán tett,
hogy a jótékonyságban ne akadályozza a szegénységi fogadalom.
A
kolostort utoljára akkor hagyta el, amikor békét közvetíteni ment a fia,
IV. Alfonz és a veje, kasztíliai Ferdinánd között. Az út és a
testvérháború miatt érzett fájdalom felőrölte maradék erejét. Estremozba
érve magas láza lett, és itt érte a halál 1336. július 4- én, lánya és
menye karjai között. Holttestét Coimbrába vitték, és sírja hamarosan
zarándokhellyé vált, mert ereklyéi körül csodák történtek. Szentté
avatását 1576-ban indították el. 1612-ben nyitották fel a sírt, és
épségben találták a testét! VIII. Orbán pápa 1626-ban avatta szentté.
Ünnepét még ebben az évben felvették a római naptárba, július 4-re.
1694-ben áthelyezték július 8-ra, hogy kivegyék Szent Péter és Pál
ünnepének oktávájából. Mivel az oktáva megszűnt, 1969-ben
visszahelyezték július 4-re.
'Istenünk,
ki a béke forrása és a szeretet kedvelője vagy, és Szent Erzsébetet a
viszálykodók megbékítésének csodálatos kegyelmével ékesítetted, add meg
nekünk az ő közbenjárására, hogy békét teremtsünk magunk körül, s ezért
Isten fiainak hívhassanak minket.' Amen.
Forrás ~ Internet
