Isten, hazánkért térdelünk elődbe.
Rút bűneinket jóságoddal född be!
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,
Érdemét idézzed!
István királynak szíve gazdagságát,
Szent Imre herceg kemény tisztaságát,
László királynak vitéz lovagságát:
Ó, ha csak ezt látnád!
Szent Erzsébetből hős szeretet árad,
Margit imái vezekelve szállnak,
Minket hiába, Uram, ne sirasson
Áldott Boldogasszony!
Ránk, bűnösökre minden verés ránkfér,
De könyörögnek ők tépett hazánkért.
Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek:
Hazánkat így mentsd meg!
Rút bűneinket jóságoddal född be!
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,
Érdemét idézzed!
István királynak szíve gazdagságát,
Szent Imre herceg kemény tisztaságát,
László királynak vitéz lovagságát:
Ó, ha csak ezt látnád!
Szent Erzsébetből hős szeretet árad,
Margit imái vezekelve szállnak,
Minket hiába, Uram, ne sirasson
Áldott Boldogasszony!
Ránk, bűnösökre minden verés ránkfér,
De könyörögnek ők tépett hazánkért.
Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek:
Hazánkat így mentsd meg!
Lépj ki az
árnyékból.
Merülj el az Ő jelenlétének világosságában.
A Jézus Krisztusba
vetett hit által odatalálsz a mindenható Istenhez,
aki hatalmas
szavával az egész világmindenséget hordozza -
a te saját kicsiny
világodat is.
Tedd le, ami
megterhel: aggodalmakat, félelmeket, kétségeket és bűnt.
Emeld fel a
tekintetedet ahhoz a Valakihez, aki szeret téged.
Lehajtott fejjel az
ember csak az útjában lévő köveket látja.
Ne feledd – feletted
nyitva a menny.
Engedd magad megajándékozni!
Hálás vagyok
Hálás vagyok, hogy élek,
bár a jövőtől néha félek.
Gondolatok cikáznak fejemben,
gondjaimat, hogyan is feledjem?
Hálás vagyok, mert szeret kit szeretek,
mert szerelmünk gyümölcse megszülethetett.
Köszönöm a csodálatos perceket
a boldogságtól hulló könnycseppeket.
Hálás vagyok Istenem,
amiért a Titkot ismerhetem.
Már tudom, ami eddig történt velem,
csak saját magamnak köszönhetem.
Mostantól minden megváltozik
teljesül mire szívem vágyakozik,
valósággá válnak, gondolataim
boldoggá teszem, mindennapjaim
Repülök a boldogság szárnyain,
mert megoldódnak gondjaim
beteljesülve látom, álmaim
Elcsendesednek cikázó gondolataim
A Vonzás törvénye, maga a Titok
Életembe bármit bevonzhatok.
Istenem, Univerzum, Angyalok!
Mindannyiótoknak hálás vagyok!
Hálás vagyok, hogy élek,
bár a jövőtől néha félek.
Gondolatok cikáznak fejemben,
gondjaimat, hogyan is feledjem?
Hálás vagyok, mert szeret kit szeretek,
mert szerelmünk gyümölcse megszülethetett.
Köszönöm a csodálatos perceket
a boldogságtól hulló könnycseppeket.
Hálás vagyok Istenem,
amiért a Titkot ismerhetem.
Már tudom, ami eddig történt velem,
csak saját magamnak köszönhetem.
Mostantól minden megváltozik
teljesül mire szívem vágyakozik,
valósággá válnak, gondolataim
boldoggá teszem, mindennapjaim
Repülök a boldogság szárnyain,
mert megoldódnak gondjaim
beteljesülve látom, álmaim
Elcsendesednek cikázó gondolataim
A Vonzás törvénye, maga a Titok
Életembe bármit bevonzhatok.
Istenem, Univerzum, Angyalok!
Mindannyiótoknak hálás vagyok!
Amikor már mindent
megtettünk, a szó fizikai értelmében,
akkor még van valami,
ami nélkül hiába
minden földi erő.
Alázattal, tiszta
lélekkel kérnünk kell.
Szűzanya és Angyalok
kérlek gyertek el hozzám,
most nagy szükség van a segítségetekre!
Szeretettel
üdvözöllek Szűzanyám és Angyalok Benneteket!
A következő kéréssel
fordulok hozzátok:
Kérem Anyai
áldásodat népemre és országomra!
Kérlek, tégy csodád
és ments meg minket a közelgő katasztrófától!
Hálásan köszönöm
Szűzanyám és Angyalok!
Legyen meg Isten
Akarata!
Ámen
Mennyei Atyánk és Föld Anyánk!
Kérünk Benneteket - tudatlan, bűnös gyermekeitek,
hogy oltalmazzatok meg az árvíz pusztító energiáitól.
Tudjuk, hogy az árvíz a tisztulás energiáit hozza felénk.
A víz a túlcsordult érzelmeink szimbóluma,
aminek már nem tud partot szabni a föld stabilitása.
Tudjuk, hogy mi emberek nem tudunk szembe szállni az Elemek energiáival,
mégis kérjük segítsetek megvédeni az emberek életét és biztonságát.
Segítsétek azokat, akik a védekezésben áldozatosan munkálkodnak,
megpróbálva menteni azt, ami menthető.
Kérjük oltalmazó szeretetetek,
hogy bűnös lelkeinkben megszülethessen az alázat.
Hogy tekintetünket az Égre vethessük imádkozva és bizakodva,
kegyelmetekbe és oltalmazó védelmetekbe.
Ámen
Isten fia tökéletes, vagy nem tudna Isten fia
lenni.
Nem is ismernéd Őt, ha
úgy gondolod, hogy nem érdemli a
menekülést a bűntudat minden következménye és
formája elõl.
Nincs más mód gondolni rá, csak így, ha tudnád az
igazságot róla.
„Köszönet neked Atyám, a te tökéletes fiadért,
és az Ő dicsõségében fogom látni az enyémet.”
Itt egy örömteli kijelentés, hogy nincs semmilyen
formája az ördögnek, ami túlszárnyalná az Isten akaratát;
egy örömteli tudomásulvétel, hogy a bűntudat nem érte
el sikerét a te óhajod által, hogy illúzió valós legyen.
És mi más ez, ha nem egy egyszerű kijelentése az
igazságnak?
Megbocsátás
felismerve, hogy érdemelt, az gyógyító.
Erőt ad a
csodának, hogy elnézze az illúziókat.
Így tanulod meg, hogy
neked is meg kell bocsáttatni.
Nem tud olyan látszat lenni, amelyet ne lehet
elnézni.
Mert ha
lenne, elõször szükséges lenne egy vétség, ami
túlszárnyalja a megbocsátást.
Ott lenne egy tévedés, ami több mint egy
félreértés;
egy speciális formájú tévedés, mely megváltozhatatlan maradna,
örökkévaló és túl
korrekción vagy
megmenekülésen.
Így lenne egy
félreértés, aminek meglenne az ereje, hogy leépítse a teremtést,
és olyan
világot csináljon, amely kicserélné és
megsemmisítené az Isten akaratát.
Csak ha ez lehetséges lenne, lehetne néhány
látszat,
amely ellenáll a
csodának és nem lenne gyógyítva az által.
A tudat, muszáj, hogy gondoljon az ő Teremtőjére, amikor önmagát látja.
Amikor úgy látod testvéred, hogy érdemli a kegyelmet,
te megtanultad,
hogy a megbocsátás a te jogod, ugyanannyira, mint az övé.
És ne gondold azt, hogy
Isten szándékozott adni neked egy félelemteli bírálatot,
hogy a testvéred nem érdemel.
Így hát az
igazság, hogy te nem érdemelsz többet vagy kevesebbet, mint ő.
Drága Szűzanyánk - Boldogasszonyunk!
Kérünk Téged, hogy vigyázz népedre és országodra,
oltalmazó - anyai szereteteddel vesd reánk szerető tekinteted!
Méltatlanul ugyan, többszörös bizalmad ellenére is,
földi és gyarló gondjaink elfeledtették a hozzánk intézett óvó szavaidra figyelni.
Most azonban kérünk légy segítőnk és szószólónk,
Égi kegyelemért fohászkodó gyermekeinknek.
Oltalmazó szereteted védjen meg bennünket az árvízben,
oltalmazd a segítőket is - akik nevedben is elviszik a szeretet segítségét oda,
ahol szük-ség van rá.
Köszönjük Neked Égi Édesanyánk, hogy meghallgatod Hozzád szálló imáit
méltatlan gyermekeidnek!
Ámen
Kegyelem az mindig indokolt.
Annak biztos alapja van.
Te ne bocsásd meg a megbocsájthatatlant,
se elnézz egy valós támadást, ami felhívás a
büntetésre.
Az Üdvözülés nem kéri a természetellenes reagálást,
ami rendellenes arra, ami valós.
E helyett, azt kéri, hogy reagálj helyesen arra, ami
nem valós, azáltal,
hogy nem tartasz figyelemben olyat, ami nem történt meg.
Ha a kegyelem indokolatlan volt, arra lennél kérve,
hogy áldozd fel a jogaidat,
amikor megbocsátást adsz támadásért.
Te arra vagy kérve, hogy lásd a megbocsátást, mint a
természetes reakció a
kínra, ami hibán alapszik és így segítségkérés.
Megbocsátás az egyetlen normális reakció.
Ez tartja meg a jogaidat a feláldozástól.
A harag az soha sem
megindokolt.
A támadásnak nincs
alapja.
Itt
kezdődik a menekülés a félelemből, és itt teljesedik be.
Itt van a való világ
becserélve a terrorok álmaira.
Erre épül a
megbocsátás és ez nem természetes.
Nincs
kérve tőled, hogy ajánlj fel kegyelmet, ahol támadás
esedékes és az
indokolva lenne.
Ez azt jelentené,
hogy te megbocsátod a bűnt azáltal, hogy elnézed azt,
ami valóban ott van.
Ez nem kegyelem.
Ez azt feltételezné,
hogy oly módon reagálni, mi nem indokolt, a
kegyelmed lesz a
válasz a támadásra, ami történt.
És így a kegyelem
nem helyén való, mert adományozva volt, amikor nem esedékes.
Isten köszönetet ajánl fel a Szent
vendéglátónak,
aki Őt
befogadja és megengedi, hogy bejöjjön és maradjon, ahol Ő lenne.
És a te üdvözlésed által Ő üdvözöl téged Önmagában, így ami
benned van,
aki üdvözli Őt, az visszatért Õhozzá.
Így aztán ünnepeljük az Ő Szentségét, mikor üdvözöljük Őt magunkban.
Azok, akik befogadják az Atyát, õk egyek Vele, ők az Ő házigazdái,
Aki
teremtette õket.
Azáltal, hogy hagyod Őt bejönni, bejön Vele az Atya emléke,
és Ővele ők emlékeznek az egyetlen
kapcsolatra,
ami nekik valaha volt, és valaha is akarnak, hogy legyen.
Mint
bármilyen jó tanító, a Szentlélek többet tud, mint most te,
de Õ csak arra tanít, hogy egyenlő legyél vele.
Te már rosszul
tanítottad magad, elhitted, ami nem igaz.
Te nem hiszel a te saját
tökéletességedben.
Tanítana
Isten téged, hogy te osztottad fel a tudatod,
amikor Õ
tudja, hogy a tudatod csak egy egész?
Amit
Isten tud, az az, hogy az Õ kommunikációs csatornái nem
nyitottak hozzá.
Így hát nem tudja Õt az Õ részesíteni.
És tudja, hogy az Õ gyermekei szenten
örömtelik.
Õ az örömét folyamatosan adja, nem idõben, de az örökkévalóban.
Isten kiterjesztése, noha nem az Õ
teljességében, mert az gátol, mikor az Õ fia
nem kommunikál vele, mint egy.
Így hát Õ azt gondolja, hogy „az én gyermekeim
alszanak” és fel kell, hogy ébredjenek.
Isten fia tökéletes, vagy nem tudna Isten fia
lenni.
Nem is ismernéd õt, ha
úgy gondolod, hogy nem érdemli a
menekülést a bűntudat minden következménye és
formája elől.
Nincs más mód gondolni rá, csak így, ha tudnád az
igazságot róla.
„Köszönet neked Atyám, a te tökéletes fiadért,
és az Ő dicsőségében fogom látni az enyémet.”
Itt egy örömteli kijelentés, hogy nincs semmilyen
formája az ördögnek,
ami túlszárnyalná az Isten akaratát;
egy örömteli tudomásulvétel,
hogy a bűntudat nem érte
el sikerét a te óhajod által,
hogy illúzió valós legyen.
És mi más ez, ha nem egy egyszerű kijelentése az
igazságnak?
Könyörögjünk!
Istenünk,
Te a csodálatos Oltáriszentségben kínszenvedésed
emlékezetét hagytad ránk,
add, kérünk tested és véred szentséges titkát
úgy tisztelnünk,
hogy megváltásod gyümölcsét szüntelenül élvezzük!
Aki
élsz és uralkodol az Atyával és Szentlélekkel egységben,
Isten,
mindörökkön-örökké.
Amen.
Te, mérhetetlen Hármas-Egy,
mindent hatalmad alkotott,
időknek rendjét megszabod,
idők előtt örökre élsz.
Te önmagadban Teljes-Egy,
boldog magadban teljesen,
tündöklőn tiszta, egyszerű:
a mennyet, földet átfogod.
Atyánk: kegyelmek kútfeje,
Fiú: fényének sugara,
s kettő közt, Lélek, szent Kapocs:
véget nem érő Szeretet!
Ősforrás, boldog Hármas-Egy,
belőled támad az Erő,
mely mindent éltet, létrehoz,
s minden teremtményt feldíszít.
Fogadj örökbe minket is,
s te koronázd meg életünk,
örökre híven hadd legyünk
fényben tündöklő templomod.
Az angyalokhoz társul adj
az égi Házban minket is,
hogy hálás szívünk énekét
zengjük nevednek szüntelen!
mindent hatalmad alkotott,
időknek rendjét megszabod,
idők előtt örökre élsz.
Te önmagadban Teljes-Egy,
boldog magadban teljesen,
tündöklőn tiszta, egyszerű:
a mennyet, földet átfogod.
Atyánk: kegyelmek kútfeje,
Fiú: fényének sugara,
s kettő közt, Lélek, szent Kapocs:
véget nem érő Szeretet!
Ősforrás, boldog Hármas-Egy,
belőled támad az Erő,
mely mindent éltet, létrehoz,
s minden teremtményt feldíszít.
Fogadj örökbe minket is,
s te koronázd meg életünk,
örökre híven hadd legyünk
fényben tündöklő templomod.
Az angyalokhoz társul adj
az égi Házban minket is,
hogy hálás szívünk énekét
zengjük nevednek szüntelen!
„ Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá.
Ha valaki
ebből a kenyérből eszik, örökké él.
A kenyér pedig, amelyet majd én
adok, az én testem a világ életéért.
Vitatkozni kezdtek erre a zsidók
egymás közt, és ezt kérdezték:
,,Hogyan adhatja ez testét eledelül
nekünk?'
Jézus azt felelte nekik: ,,Bizony, bizony mondom nektek:
Ha nem
eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet
tibennetek.
De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak
örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon.
Mert az én testem
valóságos étel, és az én vérem valóságos ital.
Aki eszi az én testemet,
és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne.
Amint engem
küldött az élő Atya, és én az Atya által élek, úgy aki engem eszik, az
is általam él.
Ez az a kenyér, amely az égből szállt alá.
Nem olyan,
mint amit az atyák ettek és meghaltak; aki ezt a kenyeret eszi, örökké
élni fog.”
Jn 6,51-58
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
















