A SZENTLÉLEK A MI PÁRTFOGÓNK
„Ugyanígy segít a Lélek is a mi
erőtlenségünkön. Mert, amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni,
ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik érettünk kimondhatatlan
fohászkodásokkal.” Róma 8, 26.
A pünkösdi evangélium arról szó,
hogy van Valaki, aki kész együtt hordozni velünk a terheinket. Van
Valaki, aki csendesen figyeli az életünket, akkor is, ha mi még nem
ismerjük Őt. S, amikor szükségesnek látja, odalép mellék és segít vinni,
amit vinnünk kell. Nem kér érte semmit, nem tart előadást róla, nem
szégyenít meg, hogy miért nem bírjuk egyedül azt, amit pedig kellene.
Egyszerűen segít vinni.
Így mutatja be nekünk Isten igéje a
Szentlélek Istent. Ő a Szentháromságnak az a személye, akit az Atya
küldött Jézus mennybemenetele után, hogy segítsen a hívőknek. Pál
apostol nagy örömmel írja itt a rómaiaknak: a Lélek segítségünkre van a
mi erőtlenségünkben.
Sok mindent jelent ez a szó: erőtlenség. Itt
a Biblia eredeti nyelvében testi gyengeség, lelki elesettség, betegség,
emberi gyarlóság, sőt néha még a bűnt is ezzel a szóval jelöli a
Szentírás. Vajon ki az, akinek egyikben vagy másikban nincs újra és újra
része?
Jézus Krisztus azt ígéri, hogy ilyenkor mellék lép valaki
és segít. Kész velünk együtt, sőt a Szentírás néhány helyen azt is
mondja: helyettünk, hordozni a terheinket. S miközben velünk együtt
hordozza azokat, erőt és kedvet ad nekünk ahhoz, hogy bírjuk a magunkét.
Nagy örömhír ám ez! Aki már volt olyan helyzetben, hogy rászorult az
ilyen csendes segítségre, az tudja mit jelent.
Akik Jézus
Krisztusban hisznek, azok egész életükben számíthatnak a nagy
Pártfogóra, a nagy segítőre, a nagy Vigasztalóra. Miben segít nekünk a
Szentlélek?
Elsősorban abban, amiben teljesen tehetetlenek
vagyunk, amit nélküle semmiképpen nem tudnánk megoldani, és ami nélkül
viszont nincs harmonikus, boldog, gazdag emberi élet. Néhányat felsorolt
Jézus abban a pár mondatban, amit az imént a János evangéliumából
idéztünk. Szeretnék én is most inkább csak elsorolni néhány olyan
területet, ahol a Szentlélek szívesen segít a benne hívőknek, és ahol
rászorulunk erre a segítségre.
1. A Szentlélek eszünkbe juttatja az Isten Igét.
Az első, amit Jézus így mondott: „Az a vigasztaló pedig, a
Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít
titeket, és eszetekbe juttatja mindazt, amit én mondtam nektek.” (Jn 14,
26). A Szentlélek eszünkbe juttatja mindig azt, amire szükségünk van.
Mert bizony nem mindig értjük az igét és nem mindig jut eszünkbe
magunktól az Ige, mert feledékenyek vagyunk, mert lelki restség,
elesettség, és emberi gyarlóságunk akadályoz minket. De akkor mellénk
lép a Pártfogó, és segít abban, hogy amit mondunk, az helyén mondott szó
legyen. A Szentlélek juttatja eszünkbe azt, amit Jézus tanított, amire
épp szükségünk van.
Szeretnék biztatni mindenkit, hogy számítsunk
erre. Bízzunk abban, hogy ez az ígéret is beteljesedik. Merjük ezt
kérni, és legyünk hálásak érte. Jézus megígérte, és ez működik 2010-ban
is.
2. A Szentlélek tanít meg az Isten Igéjét megérteni.
A másik terület, amire nézve érvényes ez az ígéret az, hogy
bár magunktól nem értjük Istennek igéjét, de a Lélek megtanít és elvezet
a megértésre. Maga Isten mondja azt, hogy nem az én gondolataim a ti
gondolataitok. Amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak
az ő gondolatai a mi gondolatainknál. Hogyan érhetnénk fel ésszel az Ő
magasságos gondolatait? Éppen ezért teljesen hiábavaló lenne a Bibliát
is olvasni, ha egyszer nem értjük meg, hogy mi abban az isteni gondolat.
Értem a szavakat, mert a betűket megtanultam, olvasni tudok, de miről
szól ez valójában? Mit üzenhet ezen keresztül Isten nekem?
Isten Igéjét magától senki sem értheti meg, de megint csak
érvényes, hogy a Szentlélek segítségünkre van az erőtlenségünkben. Így
írja ezt Pál apostol a Korinthusi levél elején: „Nekünk pedig
kinyilatkozatta Isten a Lélek által, mert a Lélek mindent megvizsgál,
még Isten mélységeit is. Mert ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami
az emberben van? Egyedül az emberi lélek, amely benne lakik. Ugyan így
azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke. Mi pedig
nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istentől való Lelket, hogy
megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk.”(1Kor 2, 10-12).
3. A Szentlélek tanít meg az Isten Igéjének való engedelmességre.
A harmadik terület, amiben segít nekünk a Lélek, az Igének
való engedelmesség. A legnagyobb emberi jó szándék ellenére sem tudunk
engedelmeskedni Isten igéjének magunktól. Ezért könyörög Dávid
alázatosan: „Az engedelmesség lelkével támogass engem.” (Zsolt 51, 14).
Emberi erőből legfeljebb a jó szándékig juthatunk el, szeretnénk
megvalósítani a jót, de az ilyen emberi próbálkozás vége mindig kudarc.
Már megint nem sikerült, szoktuk sokszor mondani. S ebből következik a
rossz lelkiismeret, sokfajta félelem és idegesség. A Szentlélek az, aki
könnyűvé teszi számunkra az engedelmességet. A Szentlélek ad erőt és
örömöt is az Isten akaratának való engedelmességhez.
4. A Szentlélek tanít meg Istenhez helyesen imádkozni.
Alapigénkből tudjuk, hogy imádkozni sem tudunk magunktól.
Azt sem tudjuk, hogy mit kellene kérnünk, és azt sem, hogy hogyan
kellene kérnünk. A Lélek segítségünkre van erőtlenségünkben. Maga a
Lélek kezd el imádkozni bennünk. Így olvassuk ezt a Bibliában: „Mert nem
a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság lelkét
kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá Atya!”(Róm 8, 15). A Szentlélek
tanít meg úgy imádkozni, ahogyan a kisgyermek beszél az apjával,
egyszerűen, póz nélkül, és ez lesz az igazi imádság. Az ilyen ember már
nem imákat mond az Istennek, különösen nem felolvas az Istennek
valamilyen imádságot, amit más valaki megírt, hanem kiönti a szívét
neki.
5. A Szentlélek bizonyossággal ajándékoz meg minket.
Isten Szentlelke ajándékoz meg minket bizonyossággal is.
Olyan sok bizonytalankodás, tétovaság, tapogatózás van az emberekben,
sokszor a hitbeli kérdésekben is. Hányszor kérdezzük meg magunktól is:
hit ez már, ami a szívünkben van, vagy nem? Sokszor magunk sem tudjuk,
eldönteni, hogy hiszünk-e vagy nem. Abban meg végképp bizonytalanok
vagyunk, hogy vajon már Isten gyermekei vagyunk, vagy még nem? Fogok
üdvözülni vagy nem? Isten Szentlelke vezethet el bizonyosságra minket
ezekben a kérdésekben is. „Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel
együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk.” (Róm 8, 16). A
Szentlélek belső, lelki stabilitással ajándékozza meg a hívőt. Tudom, ki
vagyok, tudom, hol állok, tudom a célt, ami felé igyekszem előre, mert
ismerem Atyámat, akivel állandó kapcsolatban vagyok az imádság által.
Most végezetül összefoglalásként tegyük fel újra a kérdést:
kicsoda a Szentlélek? A mai igénk alapján megértettük azt, hogy a
Szentlélek az Isten maga. Az élő Isten, aki először úgy jelentette ki
magát, mint teremtő és gondviselő Atya, mint aki uralkodik felettünk.
Aztán kijelentette magát Krisztusban, mint aki mindenben szolidáris
velünk és egészen közel jött hozzánk. Átvállalta adósságainkat, és
kifizette a kereszten. Végül pedig a Szentlelkében úgy jelentette ki
magát, mint aki még közelebb jött az emberhez, be egészen a szívébe és
onnan belülről irányítja a gondolatain, az akaratán keresztül. Onnan
belülről a hívőnek eszébe juttatja mindig azt, amire szüksége van. Segít
érteni az Igét, könnyűvé teszi az igének való engedelmességet, megtanít
igazán imádkozni. Elvezet a rendíthetetlen bizonyosságra, hogy Ő, mint
Vigasztaló minden bajban ott van közel, és velünk marad mindörökké.
Ámen.
Miclausné Király Erzsébet
Forrás ~ Internet