HAMVAZÓSZERDA
A
hamvazószerda abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők a vezeklés
részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a
szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a
pap ezen a napon, és nagyböjt első vasárnapján keresztet rajzol a hívek
homlokára, annak emlékére, hogy porból vagyunk és porrá leszünk. A hamu
egyszerre jelképezi tehát az elmúlást és a megtisztulást.
NAGYBÖJT
A
vasárnapokat az egyház nem számítja böjti napnak, ezért a VII. század
óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét
vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A böjt vallásos
gyakorlata a figyelem középpontjába állítja a bűnbánat, a megtisztulás,
az áldozat és a könyörgés fontosságát. Nagyböjtben a keresztények
különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
Az
egyház hamvazószerdára és nagypéntekre rendel szigorú böjtöt: a 18 és
60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer
jóllakniuk. Ezen a két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél
idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne
fogyasszanak húst.
A nagyböjtnek három fő sajátos gyakorlata van:
1.
A böjt. Elsősorban az ételböjt, mert ez a legkeményebben, leginkább,
szüntelenül figyelmeztetve felszögez minket Krisztus keresztjére. A böjt
kiterjed más külső javakra: a kedvenc ételre, italra, szórakozásra,
tréfálkozásra, alvásra, stb... Bár külső tett a böjt, de lényege egy
belső valóság: az önakarattól való elfordulás, Istenhez való
odafordulás.
2.
Az irgalmasság. Ez kettőt jelent: adni - az egyházatyák tanítása
szerint a böjt akkor értékes Isten előtt, ha az így megtakarított
pénzből, időből, stb. a nálunk szegényebbeknek segítünk. Az első Péter
levél alapján: 'a szeretet befödi a bűnök sokaságát'. A másik:
megbocsátani. Őszinte szívből, semmi viszonzást és hálát nem várva. Ez
is bűnbánati cselekmény, mert Krisztus ennek függvényévé tette az ő
bocsánatát.
3.
Az imádság. A böjt és jócselekedet közvetve vonatkozik Istenre. Az
imádságban, elmélkedésben, lelki olvasmányban a lélek közvetlenül
Istenhez emelkedik: a teremtményektől a Teremtőhöz, a hasznostól az
igazsághoz, az anyagiaktól a szellemiekhez, a hétköznapok túl sok külső
eseményétől a belsőhöz fordul, kilép önmagától, hogy megtalálja igazi
önmagát. A nagyböjt a több liturgikus ima, közösségi ima, magánima,
templomlátogatás, vallási tanulás és olvasás megszentelt időszaka.
Nagyböjt
első szakaszának liturgikus tárgya a keresztségi kegyelem, a bűnbánat,
vezeklés, a nagyböjti megújulás, a böjtölés áldozata. Az evangéliumban
először a böjtölő és megkísértett Krisztust látjuk, majd az üdvösséget
és bűnbocsánatot hirdető Messiást, vagy a gyógyító-evangéliumok
jelképében a kegyelmi gyógyulást hozó isteni Orvost. A könyörgések a
nagyböjti életgyakorlatra kérnek segítséget, s azt liturgikusan
felajánlják Istennek.
Az
Egyház segít minket a nagyböjt idején. Anyai intelmén, megszentelő
liturgiáján és a megszentelt nagyböjti gyakorlatokon kívül az Egyház
jámbor szokások és ájtatosságok által is elő akar készíteni minket
húsvét befogadására. Ilyen a keresztút, a nagyböjti lelkigyakorlatok,
tanítások.
Tanácsok:
Minden napnak saját miséje van - egyedi, saját szöveggel -, járjunk
többet misére. Vegyünk részt a pénteki keresztutakon. Tervezzük meg
nagyböjti étrendünket.
A
nagyböjti elmélkedés alapanyaga lehet a nagyheti szertartások szövege,
szimbólumai. Ezentúl pedig aki képes, jelentkezzen nagyheti
liturgikus/énekes szolgálatra.
Fontos
elsősorban az állapotbeli kötelességek jó teljesítése. Ezért csak annyi
pluszt vállaljunk, amit meg is tudunk tenni, és nem megyünk tönkre
abban sem lelkileg, sem fizikailag...
A
kiegyensúlyozott katolikus emberben nem válik szét élesen a
természetfölötti és természetes élet. Lelki megújulásunkkal jól
egybehangzik, s azt támogatja, ha nagyböjtben a számtalan elhanyagolt
dolgok rendbehozását is erénygyakorlatként kezeljük: elmulasztott
kötelességek, adósságok, halasztott beszélgetések, levelek, tavaszi
nagytakarítás stb.
Forrás ~ Internet